6. előadás A hellenizmus kora

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Antropológia VIII. A lélek.
Advertisements

A kora keresztény zene (I-IV. század) antik gyökerei
Arisztotelész (Kr.e ) Minden embernek természete, hogy
Pénz-Gyönyör-Szabadság
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
A Biblia Isten szava.
Tudás, közösség, hatalom
Görög filozófia.
HELLER ÁGNES: FILOZÓFIA MINT LUXUS
és a legkevésbé teljes az
Görög fizikusok.
Görög filozófia.
Készítette: Tóth Enikő 11.A
A HÁZASSÁG, MINT SORSESEMÉNY A sors és a szabad akarat szerepe a modern és a védikus házasságmodellben G AURA K RISNA D ÁSZ T ÓTH -S OMA L ÁSZLÓ.
Az Ókori Kelet világnézete
Epikurosz élete és tanításai
Arisztotelész életútja.
A reneszánsz.
A test-lélek probléma a filozófiában
Mi a filozófia? bevezetés. Mi a filozófia? bevezetés.
A szabadság kérdése a filozófiában
ARISZTOTELÉSZ (Kr. e ).
PLATÓN (Kr. e ).
A középkori filozófia főbb kérdései
A hellénizmus korának filozófiája (Kr. e Kr. u. 3. sz.)
Környezetértékelési módszerek
Budapest, „Az ember csak azt érti meg, amire maga jön rá; amit készen kap, anélkül, hogy lélekben megdolgozna érte, az egyik fülén be, a másikon.
Hit és Tudás Szombathely, SEK, április 4. Dr. Németh Norbert.
A MODERN NEVELÉSTUDOMÁNY GYÖKEREI
Építészet.
Készítette: Mike Martin Témavezető: Dr. Kovács Ábrahám
A Biblia ma is a világ egyik legkelendőbb könyve: a teljes Biblia 275 nyelven olvasható, az Újszövetséget további 495 nyelvre ültették át. A különböző.
Esztétika Kerékgyártó Béla docens Jász Borbála doktorandusz
I. Előadás Az anyanyelvi nevelés alapjai, célja, területei és elvei
Ókori Görögország A perzsa háborúktól a hellenizmus koráig
„A tudomány kereke” Szociológia módszertan WJLF SZM BA Pecze Mariann.
ESZMÉNY, CÉL, FELADAT A NEVELÉSBEN
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET.
Gondolkodástörténet 4. A hellenizmus kora.
5. A középkori organikus keresztény világkép I. A patrisztika
Pedagógiai antropológia és etika
Naturalista filozófia Avagy milyen állásponton lehetünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan épül fel a világ? Sipos Péter Budapest, 2007 október 10.
Nevelés az ókorban Egyiptom Róma Görögország.
A létezés válasz arra a kérdésre, hogy „Hogyan van?”, a lényeg térbeli és időbeli megnyilvánulásait foglalja magába, és megnevezi az ember sajátos létmódját:
- Előkelő athéni családból származott - Fiatalként politizált, de csalódott a demokráciában, ezért a filozófia felé fordult, Szókratész tanítványa lett.
Antropológia VII. Személy - Lélek I..
Nehéz kérdések sorozat, Kaposvár, 2011., Jóföldi Endre.
A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában /2005. tanév II. félév A FIZIKA TÖRTÉNETE 2004/2005. tanév II. félév.
Arisztotelész I.e 384-i.e 322.
Az ókori Görögország Hellas
Tudományos gondolkodás története és tudományfilozófia
VI.1. A Principia jelentősége: a szintetikus elmélet A forradalmiság tartalma A forradalmiság tartalma a szintézis a szintézis a halmozódó tudás szükségszerűen.
Az Élet Igéje január A világ sok részén január 18. és 25. között tartják az imahetet a keresztények egységéért, más helyeken Pünkösdre teszik ezt.
Filozófiatörténet előadások 4.
1. A boldogság evolúciója
A poliszrendszer válsága Nagy Sándor és a hellenizmus
Hegel ( ) művészetfilozófiája
Filozófiatörténet előadások 1I.
1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Tanszékcsoport Nyílt nap január 23. Kémiatanári szak.
Aquinói Szent Tamás.
A tanárképzés filozófiája és gyakorlata. Hogyan készíti fel a tanárképzés a jelölteket a NAT nevelési feladataira?
A hellenizmus kora (Kr.e. III-I.sz.).  Alexandrosz váratlan †  a birodalmat is váratlanul éri  Harc az utódlásáért  bomlásnak indul  Örökösök (diadokhoszok)
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Arisztotelész és a hellenizmus filozófiája
Bevezetés a filozófiába
“SĂ CUNOAŞTEM MATEMATICIENII LUMII”
Az ókori kultúrák.
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Hegel ( ) rendszerfilozófiája
Előadás másolata:

6. előadás A hellenizmus kora Pedagógiai etika 6. előadás A hellenizmus kora

A hellenizmus fogalma (hagyományosan: 336-31) - nyelvi azonosság - nemzetek fölötti közösség - a kultúrához való azonos viszony - a teljes mediterráneum területe

A hellenizmus központjai Alexandria , Muszeion Eukleidész (i. e. 300 körül) Elemek Arkhimédész Erathoszthenész Kallimakhosz Arisztarkhoz, Eratoszthenész (püthagoreista hagyományok folytatói) Philinosz (a démokritoszi atomelmélet) Alexandriai természetbölcselőkre a kortárs filozófiák, mindenek előtt a sztoicizmus empirikus fölfogása hatott.

Pergamon Kósz Rodosz Athén Akadémia (529, Iustinianus) (alexandriai neolatonikus: 640) Lükeion

A hellenizmus szellemi áramlatai Elméleti kérdések helyett a gyakorlat felé fordul mindegyik irányzat Etikai jellegű megfontolások Önállósodás: „természettudomány, orvoslás, technika” Irányzatai: sztoicizmus szkepticizmus epikureizmus alexandriai természetbölcslete neoplatonizmus

A sztoicizmus jellemzői és képviselői Zénón (333-262) Kleanthész ( Zeuszhoz írott himnusza:a természet szépségei) Epiktétosz Marcus Aurelius császár tanításuk lényege: az ember legfőbb java az erkölcsi jó (kalon) és a boldogság (eudaimónia), mely független az erkölcsön kívüli (adiaphoron) tényezőktől

A szkepticizmus jellemzői és képviselői Pürrhón (i. e. 360 – 270) Lariszai Philón (i. e. 148-77) Sextus Empiricus (II. század) sem az emberi ráció, sem az ember empirikus ismerete nem elég ahhoz, hogy a világot megismerjük az emberi életet nem lehet a világ racionális elrendezettségére alapozni. nincs természetfilozófia

Az epikureizmus jellemzői és képviselői Epikuroszról (Kr. e. 342-270) Titus Lucretius Carus (94-54): De rerum natura A szellemi gyönyör a bölcs rendíthetetlen lelki nyugalmában (ataraxia) a sors csapásait is elviselő fenséges nyugalomban határozható meg. Az öröm és a boldogság szoros összefüggésben van az erénnyel, mely a kellemes élet nélkül nem létezhet.

Az alexandriai természetfilozófia khalkédóni Hérophilosz (i. e. 270 körül) kószi Eraszisztratosz (i.e. 260 körül) gyakorló orvosok rodoszi Andrónikosz (i. e. 80 k.: Arisztotelész kiadása) Euklidész Elemekje (i.e. 300 körül) Arkhimédész (i.e 287 -212) Arisztarkhosz (i.e. 320 -250) Apollóniosz (epiciklusos és excentrikus modell) Ptolemaiosz (2. század) kürénéi Eratoszthenész ( i.e. 275 –194)

Az újplatonizmus és Plótinosz A platóni gondolatkörből átvették Egy, Szellem, Lélek az egyet a Jóval azonosították. E három létezőn nyugszik az egész valóság Az arisztoteliánus filozófia adta azt a tételt, hogy a nem anyagi létben a gondolkodás és ennek tárgya azonos ennek következtében Isten önmagát gondolja el A sztoikusok tanításának a mindenség összhangjáról is nagy hatása mutatkozott az újplatonistákra. A világot organikus, lépcsőzetesen tagolt egységnek tekintették Az újpüthagoreusok (Tüanai Apollóniosz, Hermész Triszmegisztosz) számmisztikája Mindezekhez járult vallási forrásként az orphika, a kaldeus orákulum és a mitológia néhány vonása.

alexandriai Philón (Kr. e. 25 - Kr. u. 40.) - görög filozófia segítségével értelmezi a Bibliát - hatása volt a korai egyházatyákra - előfutárnak tekinthető Plótinosz (205-270) kettészakítja az érzéki és érzékfölötti világot, másfelől megkísérli áthidalni a szakadékot. Az első neoplatonista