Gódány Nikoletta Néprajz BA 2.évfolyam Belső ázsiai és mongol buddhizmus

Bibliográfia: DÖMÖTÖR Tekla 1986: A magyarországi ördög ikonográfia problémái Ethnographia XCVII ( ) MNL 1981 Magyar Néprajzi Lexikon IV. Főszerk: Ortutay Gyula. Budapest 117., 129. MAGYAR Néprajz V Szerk.: Paládi-Kovács Attila. Akadémiai Kiadó Budapest PÓCS Éva 2012 Hiedelemszövegek Balassa Kiadó. Budapest VOIGT Vilmos 1989 A magyar népmese. Ethnographia C ( )

A néphit ördöge A keresztény Sátánnak számos nem hivatalos, laikus vonással gazdagodott változata Fő vonásait a keresztény sátán alakja szolgáltatja, de sok nem keresztény démonikus lény sajátosságait olvasztotta magába Jellemzői: Vasvilla van a kezében Tüzelnek, a rossztevőket égetik, forró szurokkal leöntik Fekete, nagy lábak Szőrös nagy farok 2 szarv Lóláb, pata( ha ember képében jelenik meg)

A 19. századtól kezdve az ördög alakja és külseje egyre inkább uniformizálódik, ez nyilván a könyvnyomtatás és a ponyvanyomtatványok elterjedésének hatására. Ez az ördögábrázolás (szakállas,kecskeszarvú ördög, akinek farka és patája van) behatol a falu népi élményanyagába is. De a népi ördögelképzelések továbbra sem felelnek meg teljesen az egyházi dogmáknak. A félelmetes és gonosz ördögnek nyomát leginkább a mondákban és az egyházi indíttatású tanulságos történetekben találjuk meg. A mesei ördögök lehetnek félelmetesek, nevetségesek is, de ezeket is csak az írástudó könyvillusztrátorok szokták ábrázolni a falu nem. Az ördögök lakhelye a mesékben, hiedelmekben egyaránt a pokol, az alsó világ, ahová élő nem teheti be a lábát.

Legendamesék ördöge: Az ember ádáz ellensége Többé-kevésbé egyenlő erejű ellenfelek Az ember az ördög számára csapdát épít, válaszol az ördög kilenc kérdésére Vannak olyan változatok, ahol az ördög szolgálja a szegény embert A gazdag ember által szabott lehetetlen feladatokat is könnyűszerrel elvégzi, s ezáltal a gazdag embert tönkreteszi Ördögről és a székely menyecskéről szóló tréfás mesék Ezekben az ördög igyekszik megszabadulni az ember hatalmától

Az ostoba ördög meséje Tréfás mesei műfaj Az ördög valóban egy „ostoba” és szánalmas figura, akinek az eszén az egyszerű, szegény ember vagy cigány is játszva túltesz A szegény ember és az ördög együtt dolgozik, de mindig az ördög húzza a rövidebbet, mindig ő marad alul az ördög az ember elpusztítására törekszik A szegény ember eladja a lelkét, de az ördög ostobasága miatt, mégsem tudja elvinni az embert A szegény ember mindig túljár az ördög eszén, s ezáltal meggazdagszik, vagyonra tesz szert

Jó néhány mese azzal kezdődik, hogy egy ember a segítőjének, azaz az ördögnek ígéri otthonából azt, amiről még nem tud, ami még nem volt akkor amikor elindult otthonról: az újszülött gyermekét

A hiedelemmese motívumai Ördögszerető A szép leány akinek nincs kedvese kíván egyet, akár az ördög maga is legyen. Meg is jelenik szép legény képében, s a leány eleinte rendkívül boldog, de egyszer véletlenül megpillantja kedvese lólábát, s megretten. Egy öregasszony azt tanácsolja neki, hogy akasszon ruhájára egy gombolyag fonalat és titkon kövesse. Megpillantja kedvesét a temetőben (templomban), amint holttestekből lakmározik. Másnap kedvese követeli, hogy mondja el mit látott, különben meghal apja, anyja, testvére, ő maga is. A leány nem árulja el, és a fenyegetés bekövetkezik. Halála előtt a lány rendelkezik, hogyan vigyék ki a házból, s hogyan temessék el, hogy az ördög rá ne találjon. A leány sírján egy virág nő, amit egy királyfi leszakít, s hazaviszi. A virág otthon leánnyá válik, és a királyfi feleségül veszi. A leány megszabadul az ördög üldözésétől.