A jelen és a jövő iskolája: közoktatás Magyarországon és Európában VII A jelen és a jövő iskolája: közoktatás Magyarországon és Európában VII. Nevelésügyi kongresszus - 2008 Halász Gábor ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar

Mi lehet a finnek „titka”? Szövegértés (PISA 2006) (Forrás: PISA összefoglaló jelentés. A ma oktatása és a jövő társadalma. OKM. 2007) Mi lehet a finnek „titka”?

Változás és stabilitás az oktatásban Két vélemény: „A társadalmi környezet változik, ezért az oktatásban is további változásokra van szükség” „Az oktatás már nem bírja elviselni az állandó reformokat, stabilitásra van szükség” Két kérdés Mennyire kell jelentősebb további változásokkal számolnunk? Hogyan tudunk a változásokkal együtt élni?

Néhány meghatározó trend (milyen kihívásokkal, lehetőségekkel, kényszerekkel szembesülnek ma az oktatási rendszerek) Demográfiai változások A gazdaság képességigényeinek változása A tanulók növekvő heterogenitása A tanulásról való gondolkodásunk fejlődése A pedagógus munka szerepéről alkotott képünk változása

Következtetések Vissza a két kérdéshez Kell-e jelentős változásokkal számolnunk? Hogyan tudunk a változásokkal együtt élni ? A folyamatos változás növeli a nyitottságot, a komplexitást, a bizonytalanságot és a kockázatokat. Ezek kezelésére „intelligens adaptív rendszerek” képesek Lehet-e az oktatási rendszer „intelligens és adaptív”?

„A változás-barát oktatási rendszerek további jellemzői” Frontális bevezetés – fokozatos terjedés A változás eszközei: kevesebb jogi előírás Az eltérések és az egyenlőtlen fejlődés elfogadása Standardok mellett minőségtudatosság A változás mint természetes állapot Kísérletezés, tanulás, evidenciákra épülő kommunikáció Bizalom és kockázatvállalási hajlandóság A létező dolgok és működő példák súlya A változások menedzselésére képes vezetés

Köszönöm a figyelmet! 7

Európai Innovációs Index (Forrás: European innovation scoreboard 2007 Európai Innovációs Index (Forrás: European innovation scoreboard 2007. Comparative analysis of innovation performance. PRO INNO Europe paper N° 6.)

A „finn titkok egyike”: a változás és a hagyományőrzés egyensúlya „Az oktatáspolitikát az új innovációk bevezetésének és a már létező gyakorlatok alkalmazásának egyensúlya jellemzi. (…) Az a felismerés jellemző, hogy a szükséges megoldások a rendszerben valahol már biztosan léteznek. Ez a pedagógusokban rejlő bölcsesség elfogadását is jelenti: annak elismerését, hogy a múltbeli tapasztalatok legalább olyan fontosak, mint a teljesen új gondolatok.” (Pasi Shalberg)

A változás igénye „Biztosítani kell az oktatási és képzési rendszerek alkalmazkodását az új kompetencia-igényekhez” (A növekedés és foglalkoztatás integrált irányelvei, 2005-2008) „A reformok ütemét fel kell gyorsítani” (A Tanács és a Bizottság közös értékelése az ‘Education & Training 2010’ program végrehajtásáról - 2006)

A változás nehézségei „A túl sok reform a reform halála, mert nem marad idő arra, hogy a rendszer megeméssze a változásokat” („Az oktatás - rejtett kincs” Jacques Delors bevezetője, UNESCO, 1996) „A közoktatás legnagyobb problémája nem a változással szembeni ellenállás, hanem a túl sok innováció, melyeket kritika nélkül és felszínesen adaptálnak …” (Michael Fullan, Change Forces – Probing the Depth of Education Reform, 1993)

Élveszületések száma: 1970-2006 Kilépők Belépők A belépők száma 23%-kal alacsonyabb, mint a kilépőké! >>

Középiskolai továbbtanulási arányok Az érettségihez vezető 9 Középiskolai továbbtanulási arányok Az érettségihez vezető 9. évfolyamos programokba (gimnázium és szakközépiskola) belépők aránya az adott évben végző általános iskolásokhoz viszonyítva

Nem roma és roma tanulók általános iskola utáni továbbtanulási arányai Nem roma és roma tanulók általános iskola utáni továbbtanulási arányai. Mintavételen alapuló kutatási adat, 2004; Forrás: Liskó Ilona

A gazdaság képességigényének változása A manuális és szellemi valamint rutin és nem rutin jellegű feladatok alakulása az amerikai gazdaságban Forrás: Levy, Frank - Richard J. Murnane. 2004. The New Division of Labor: How Computers are Creating the Next Job Market. Princeton University Press – idézi Sleicher

A munkaadók képzési kiadásai (Egyesült Királyság, milliárd £, 2000-2007) Forrás: National Employers Skills Survey, England (TUC Organisation & Services Department May 2008 )

Új tudás a tanulásról Tanuláskutatás és kognitív idegtudomány A meglévő tudás és az érzelmek rendkívül nagy szerepe A tanulás egyéni jellege („mindenki másképp csinálja”) A tanulás kollektív jellege („együtt könnyebb”)

Tömegoktatás – egyéni tanulás Az egyéniesítés: korunk átfogó trendje Egyéni nyomon követés, egyéni programok Önszabályozó tanulás - a tanulásért való saját felelősség („a tanulás tanulása”) „Módszertani forradalom”

A tanulás új célja: a kompetenciák fejlesztése Portfólió készítés a MAG programban A tanulás új célja: a kompetenciák fejlesztése Kompetencia-alapú oktatás Új cél: cselekvőképesség komplex helyzetekben - ismeretek, képességek, attitűdök együttese) Input helyett output – „teljesítmény-alapú oktatás” Hogyan fejleszthető? (életszerű, összetett tanulási helyzetek: pl. projektek) Hogyan értékelhető? (életszerű, összetett teljesítmények: pl. egyéni portfólió)

„Intelligens, adaptív oktatási rendszer” Önálló intézmények Folyamatos visszajelzés Érdekeltség és szankciók Fejlesztő támogatás 20

„A gazdagabbak már megengedhetik maguknak a 3D printert” „Ha 2008-ban valami valóban különleges technikai csodával akarod meglepni a barátaidat fontold meg, nem vásárolsz-e háromdimenziós printert. Ezt a technikát néhány fejlettebb design stúdióban már használják és az egyszerű változatok ára 2008-ban 5000 USD alá megy, amivel megnyílik az otthoni felhasználás lehetősége.” The World in 2008 Economist „Marika 3D printerrel játszott”

A tanári munka minősége A tanulói teljesítmények alakulására a legnagyobb hatást a tanári munka minősége gyakorolja. Hogyan javítható a tanári munka minősége? Komplex emberi erőforrás menedzsment az oktatásban (országos és intézményi szinten) William Sanders - Tennessee tanárkutatás, 1996