Az új Nemzeti alaptanterv Kaposi József
Alapelvek Az oktatás közfeladat: a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges. A NAT szimbolikus dokumentum: üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat szempontjából, a laikusokhoz is szól, alapjai az egységességnek és differenciálásnak, tehetséggondozásnak.
A Nat, mint jogszabály
A NAT törvényi háttere Nemzeti alaptanterv biztosítja: az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot , meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.
A tantervi szabályozás szintjei Tantestület Miniszteri rendelet Kormányrendelet NAT Kerettanterv Helyi tanterv
A NAT helye a tantervi szabályozásban a minimális tartalmi követelmények is meghatározó központi alaptanterv Kerettantervek részletes, tantárgyra és évfolyamokra vonatkozó követelményeket meghatározó tanterv Erre épülnek a TANKÖNYVEK Helyi tantervek: a helyi sajátosságoknak, az iskola arculatának megfelelően kialakított, ám a kerettantervekben meghatározottakat figyelembe vevő tanterv
A NAT és a tartalom kiterjedtsége Tartalomra és terjedelemre tekintettel egyaránt Tankönyvek szintje Kerettanterv: NAT: Részletezettebb témák Pl.: fogalmak, nevek, időpontok Követelmények magas elvonatkoztatási szinten („kapuk”)
Példák az eltérő szintekre Történelem 1. Az ókori Kelet témáján belül (5-8. évfolyamon) NAT szint Az ókori Egyiptom anyagi és szellemi kultúrája. Kerettantervi szint Öntözéses földművelés a Nílus mentén. A piramisok. Tudomány és művészet Kiegészülve a szükséges fogalmakkal, nevekkel és helyekkel. Tankönyvek szintje Egyiptom, a Nílus ajándéka A piramisok istenei A piramisok népe Mumifikálás, csillagászát, orvoslás. Az egyiptomi képek
A Nat szerkezete, alapelvei
A NAT struktúrája I. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei A köznevelés feladata és értékei Fejlesztési területek – nevelési célok Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek A Nat, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó szabályok II. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés A kulcskompetenciák Műveltségi területek A Nat műveltségi területeinek felépítése III. A műveltségi területek anyagai 1-4., 5-8., 9-12 évfolyamokon
A köznevelés feladata és értékei Alapvetően a nemzeti műveltség átadása és az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi- érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése. Feladata továbbá: a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése.
Hangsúlyosabb kiemelt fejlesztési területek Erkölcsi nevelés Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A testi és lelki egészségre nevelés A családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság
A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás
A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok Az erkölcstan oktatása A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok Egész napos iskola A mindennapos testnevelés A mindennapos művészeti nevelés Az idegennyelv-oktatás Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás kapcsolata A szakiskolai nevelés A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás kapcsolata Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei
Műveltségi területek Példák
A műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Földünk – környezetünk Idegen nyelvek Művészetek Matematika Informatika Ember és társadalom Életvitel és gyakorlat Ember és természet Testnevelés és sport
Műveltségi területek közös kiemelt céljai a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; az informatika alkalmazása; a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; az egészséges életmód kialakítása; az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; a médiumok alkotó használata;
Műveltségi területek általános jellemzői kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével; az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak; nem lezárt rendszerként jelennek meg; nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg; hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;
Magyar nyelv és irodalom Közműveltségi tartalom 5-8. évf. Epika: magyar népmesék, népballadák, műmesék, hazai nemzetiségek és más népek meséi; mondák, mitológiai történetek, bibliai történetek; Arany János: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy egy másik regénye; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részletek); Kosztolányi Dezső egy novellája; Mikszáth Kálmán egy novellája; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Móricz Zsigmond egy műve, Petőfi Sándor: János vitéz; továbbá egy-két XX. századi ifjúsági regény és egy-két regényrészlet (pl.: Fekete István, Szabó Magda, Tamási Áron műveiből); kortárs szépprózai alkotások és részletek a magyar és a világirodalomból.
Magyar nyelv és irodalom Közműveltségi tartalom 5-8. évf. Líra: Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Janus Pannonius, József Attila, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiből; kortárs magyar lírai alkotások. A dráma és a színház világa: egy dráma.
Idegen nyelv Elérendő szintek normál és emelt képzés esetén: Minimumszintek 4. évf. 6. évf. 8. évf. 12. évf. Első idegen nyelv KER-szintben nem megadható A1 A2 B1 Második idegen nyelv – Emelt szintű képzés 4. évf. 6. évf. 8. évf. 10. évf. 12. évf. Első idegen nyelv KER-szintben nem megadható A1 A2-B1 B1-B2 B2-C1 Második idegen nyelv – A2
Matematika Alapelvek, célok 1-4. évfolyam Fejben történő műveletvégzés; Egyszerűbb mértékegység átváltások; A mindennapi életben előforduló problémák; Geometriában az alkotó gondolkodás fejlesztése; 5-8. évfolyam hétköznapok matematikája; matematikai modell; algoritmus, kiszámíthatóság; 9-12. évfolyam algoritmus, kiszámíthatóság Minden ismeretközlés tevékenységbe ágyazottan! Nagy hangsúly legyen a szövegértés és a lényegkiemelés képességének erősítésén!
Matematika Közműveltségi tartalom 5-8. évf. Statisztika, valószínűség: Statisztika Diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Számtani közép kiszámítása. A valószínűség-számítás elemei Valószínűségi kísérletek, eredmények lejegyzése. Gyakoriság. Relatív gyakoriság kiszámítása. Matematika
Ember és társadalom Közműveltségi tartalmak (történelem) 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar történelem jelentős eseményeinek, szereplőinek, megismerésén); az 5-8. évfolyamon a történelmi személyiségeket és történeteket állítja középpontba; a 9-12. évfolyamon a forrásfeldolgozás, a tevékenykedtetés és az elemzőkészség fejlesztése áll a fókuszban;
Ismétlődő/visszatérő hosszmetszeti témák Történelem 5–8. évfolyam 9–12. évfolyam Társadalmi helyzet, életmód, életviszonyok Gyermekek nevelése, oktatása Család, lakóhely Falvak és városok, urbanizáció Hétköznapok és ünnepek Öltözködés, divat Betegségek, járványok►► Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák Szegények és gazdagok világa Egyenlőség, emancipáció Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda Népesség, demográfia (vándorlás, migráció) Társadalom és állam Uralkodók és államférfiak Birodalmak Kisebbség, többség, nemzetiségek►► Államformák, államszervezet A hatalommegosztás formái, szintjei Forradalom, reform és kompromisszum Helyi és nemzetközi együttműködések, konfliktusok Békék, háborúk, hadviselés Egyezmények, szövetségek►► Függetlenség és alávetettség Kisállamok, nagyhatalmak Természet és technika kölcsönhatása A földrajzi környezet A természetformálás és -átalakítás hatásai Közlekedés, úthálózat, hírközlés Felfedezők, feltalálók ►► Erőforrások és termelési kultúrák A technikai fejlődés feltételei és következményei Fölzárkózás, lemaradás Kultúrák, vallások és eszmék Hasonlóságok és különbségek Népek és vallások egymásra hatása, együttélése A világvallások alapvető tanításai, vallásalapítók, vallásújítók Történelemformáló eszmék►► Korok, korstílusok Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatásai Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika A fanatizmus jellemzői és formái
Témakörök - Történelem Az őskor és az ókori Kelet Az antikvitás A középkori Európa A magyarság történetének kezdetei és beilleszkedése Európába A világ és Európa a kora újkorban Magyarország a XVI-XVIII. században A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon A nemzetállamok kora Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében A globalizálódó világ és Magyarország
6. téma felosztása - Történelem 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam 6. Magyarország a XVI-XVIII. században A három részre szakadt ország, végvári küzdelmek. Vallási megosztottság és függetlenségi törekvések. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Bethlen Gábor idején. Zrínyi Miklós, a hadvezér. A Rákóczi-szabadságharc hősei. Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalomban. Az ország új etnikai térképe, nemzetiségi viszonyok Küzdelmek, hétköznapok, kultúra a három részre szakadt Magyarországon. Az Erdélyi Fejedelemség. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Népesedési, társadalmi és gazdasági változások. Nemzetiségek az újjászerveződő államban. A Magyar Királyság a XVIII. századi Habsburg Birodalomban, a felvilágosult abszolutizmus hazánkban.
Ember és természet Integrált szemlélet Műveltségi területhez kapcsolódó tantárgyak ugyanazon hét tudásterület alapján szerveződnek: Tudomány, technika, kultúra; Anyag, energia, információ; Rendszere; Felépítés és működés kapcsolata; Állandóság és változás; Az ember megismerése és egészsége; Környezet és fenntarthatóság. Ezek biztosítják a természettudományosan vizsgálható problémák felismeréséhez és megoldásához szükséges gondolkodásmódot, természettudományos műveltséget.
Ember és természet Tevékenykedtető, cselekvő szerep Szükségszerű a: tudományos igényű ismeretszerzés gyakorlása, az aktív tanulás lehetőségének biztosítása; a kísérletek, vizsgálatok, és projektmunkák minimális számának előírása; az elsősegélynyújtás és alapfokú újraélesztés gyakorlatának elsajátítása. Példa: Fejlesztési feladat (7-8. évfolyam) Évente legalább két-két, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémiai és biológiai kísérlet vagy vizsgálat önálló elvégzése. Legalább négy-négy, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémia és biológia, a tanórán bemutatott kísérlet vagy vizsgálat jegyzőkönyvének elkészítése.
Véleményezés online felületen keresztül
Véleményezés A véleményező felületet az OFI honlapján a Nemzeti alaptanterv (Nat) szövegtervezetét tartalmazó oldaláról, valamint a felmeres.ofi.hu címen lehet majd elérni. A működő felület felhasználóbarát, mivel strukturáltan jelennek meg a kérdések, és nem igényel komoly informatikai előképzettséget. A véleményezők Nat bevezetőjéhez és a különböző területeihez kapcsolódóan fogalmazhatják meg észrevételeiket. Az adatfelvétel teljesen anonim.
Véleményezés példa Matematika Írja le a műveltségterület "Alapelvek, célok" fejezetével kapcsolatos észrevételeit! Írja le a műveltségterület "Fejlesztési feladatok" fejezetével kapcsolatos észrevételeit! Írja le a műveltségterület "Közműveltségi tartalmak" fejezetével kapcsolatos észrevételeit! Ha vannak a műveltségi területtel kapcsolatos egyéb észrevételei, kérjük, foglalja össze őket pár mondatban!
Az online véleményezés eredményei számokban 648 értékelő – 1651 észrevétel – 1055 szövegtervezethez kapcsolódó hozzászólás
A szöveghez érkezett online vélemények aránya
Beérkezett vélemények (e-mail/levél) számadatai Március 2-áig beérkezett vélemények száma: 68* * nem tartalmazza a március 2-át követően és a közigazgatási egyeztetés kereteiben érkezett véleményeket (kb.: 30 db melyek 90%-a intézményi észrevétel)
Néhány azonosított probléma I. Magyar nyelv és irodalom Az irodalmi kánon kérdései Memoriter szerepe Életkori sajátosság figyelembevétele Idegen nyelv Az elérendő nyelvi szintek problémái Matematika A mindennapok és a matematika viszonyának kérdései Ember és társadalom Nemzeti identitás erősítésének problematikája A nemzetiségek szerepének megerősítése Ember és természet Az integratív szemlélet körül kialakult viták Gyakorlat előtérbe helyezése (kísérlet, megfigyelés stb.)
Néhány azonosított probléma II. Földünk – környezetünk Az Ember és természettel kapcsolatos átfedések kezelése Művészetek A népművészet határozottabb megjelenítése Informatika 10 ujjas vakon gépelés Életvitel és gyakorlat Túl sokféle tartalom - tisztább profil igénye Gyakorlat előtérbe helyezése Testnevelés A sport és egészség témaköre (prevenció, gyógytorna, test-specifikus edzés) Néptánc beemelése
A közigazgatási egyeztetés eredménye A közigazgatási egyeztetés során többek között az alábbi kéréseket érvényesítették a bizottságok (csak példák): A fenntarthatóság és környezettudatosság erőteljesebb érvényesítése (Alapvető Jogok Biztosa); Képesség/készség/kompetencia fogalmainak pontosítása (MTA); Az Ember és természet műveltségi terület közműveltségi elemeinek átgondolása (MTA, Magyar Rektori Konferencia); A biztonságos internethasználat témájának erősítése (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium); Nemzetiségi tartalmak, valamint a tolerancia és az együttélés témájának jobb kibontása (több nemzetiségi szervezet kérésére); Honvédelmi nevelés megjelenítése (Honvédelmi minisztérium); Élelmiszerbiztonság, valamint az állatvédelem és a környezetgondozás (Vidékfejlesztési Minisztérium);
Kiemelt kérdések és megoldások I. Irodalmi kánon és a kötelező művek mennyiségének kérdései: A nemzeti konzervatív írók (Wass Albert, Nyirő József, Szabó Dezső) bekerültek a szövegbe. A kötelezően feldolgozandó művek számának csökkent – nagyobb szabadságot biztosítva a művek kiválasztásánál
Kiemelt kérdések és megoldások II. Az Ember és természet kérdései: Az Ember és természet integratív szemléletű anyaga komoly kritikákat kapott mind az MTA mind a Magyar Rektori Konferencia (MRK) képviselőitől. (Az MTA és az MRK ragaszkodott a hagyományos tudományos diszciplinák szerint felépülő tartalmakhoz.) Az egyeztetések során a szöveget egy, a biológia, fizika és kémia közműveltségi tartalmait hagyományos, diszciplináris szerkezetben tárgyaló kiegészítéssel látta el a bizottság – így a kétfajta szemlélet egyszerre jelenik meg az anyagban. A módosított tervezetet az Akadémia elfogadta.
Kiemelt kérdések és megoldások III. Az Ember és társadalom területét érintő két kérdés: Több magánszemély, szervezet is felhívta figyelmünket a nemzetiségi tartalmak hiányosságaira, de sok észrevétel érkezett a Pénzügyi és gazdasági ismeretek bővítésével kapcsolatban is. A felülvizsgálat során (köszönhetően a lezajlott egyeztetéseknek) mindkét területen pótoltuk a hiányosságokat.
Nemzetközi kitekintés - tendenciák Nemzetközi hatások erősödése a tantervi szabályozásban (pl. a tagállamok reakciója a műszaki-természettudományos oktatás erősítésére az EU-ban) A nemzetközi pedagógiai mérések-értékelések szabályozó ereje erősödik (pl. a PISA-sokk hatására elindult tantervi reformok, fejlesztések) Az egyéni érvényesülés igényének megjelenésével az osztály- és egyéni szintű tervezés egyre nagyobb hangsúlyt kap
Összegzés A kompetenciafejlesztési elvárások összhangba kerüljenek a közműveltségi tartalmakkal. A fejlesztés és az ismeretátadás komplex és kiegyensúlyozott folyamatban valósulhasson meg. Hangsúlyosabb szerepet kapjanak a gyakorlatorientált tevékenységek, az életviteli kompetenciák (egészségre nevelés, testmozgás, pénzügyi, gazdálkodási, vállalkozási ismeretek). A bevezetés tervezett időpontja: 2013. szeptember - 1., 5. és 9. évfolyamon.