ETIKAOntológiai Coaching Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Hogyan vezetném be az ETIKA tantárgyat az Ontológiai Coaching oktatása során? -Gyakorló óra Előadja: Szabó-Propszt Ágnes Mentor: dr. Rusznák Tamás Vezető tanár: dr. Kollár József Mindennapi erkölcseink avagy a romlás virágai…

Etika?.....Jaj, neeee!! Áporodott könyvtári levegő Tánciskolai illemtan Órarendkitöltő előadások az egyetemen Szakállas vénemberek mellszobrai Fárasztó üzleti protokoll Kamasz „akasztófavirágok” megrendszabályozása Keresztény tízparancsolat és a Tóra …gondolkodó emberek és különféle – vizsgára meg nem jegyezhető vagy ha mégis jól összekeverhető - gondolataik tömegével teleírt könyvek halmaza

Valóban tudománynak nevezhető? Nyelv: az emberi gondolkodás és érintkezés eszköze, az emberré válás során, több százezer év alatt jött létre; minden ember ismeri, használja – az emberi, közösségi létet elgondolni sem tudjuk nélküle. Nyelvtudomány: a nyelvet vizsgálja s mintegy 2500 éve létezik – a nyelvészek művelik.

Valóban tudománynak nevezhető? Erkölcs: az erkölcs az egyének magatartását, egymáshoz való viszonyát SZABÁLYOZÓ különös rendszer; minden ember ismeri bizonyos szinten, és jól-rosszul gyakorolja. A nyelvhez hasonlóan ugyancsak az emberré válás produktuma. Etika: az etika viszont a tudományos gondolkodás, vagyis a filozófia részeként született meg, az antik Görögországban. Elméleti képződmény, célja a MEGISMERÉS, nem pedig a magatartás szabályozása közvetlen vagy közvetett módon.

A válasz tehát IGEN… A filozófia foglalja magába olyan területekkel együtt, mint a logika és az esztétika. Filozófusok művelik. Több ezer évre tekint vissza. Kiterjedt irodalma van. Bölcsészettudományi ismeretek részét képezi. Van elméleti és gyakorlati oldala is.

…és NEM! Szubjektív visszatükrözése a világnak. Időben és térben előre nem meghatározható módon változhat. Semmilyen bizonyítási lehetőséggel nem rendelkezik. A gyakorlat és az elmélet egy időben létezik, az egyik változása azonnal változást hoz a másikban. Ahány filozófia/filozófus, annyi etika, és ezek általában egymás mellett élnek. Az etikát gyártó filozófusra számtalan külső és belső (állandóan változó) körülmény hat.

Etikák létrejöttét befolyásoló külső/társadalmi körülmények Politikai irányvonalak: diktatórikus (pl. náci Németország) vagy liberális-demokratikus (pl. USA) Társadalmi rétegződés: rabszolgatartó (ókori Egyiptom) vagy polgárosodott (felvilágosodás Franciaországa) Földrajzi elhelyezkedés: vízhez közel élő hajózó társadalmak (föníciaiak) vagy sztyeppéken élő nomád népek (szkíták) Vallás: többistenhitben élők (ókori görögök) vagy az egyistenhitűek (keresztények)

… és belső/egyéni hatások Család társadalmi pozíciója (többség vagy kisebbség) Vagyoni helyzete (alsó-, közép- vagy felsőosztálybeli) Iskolázottság (szakmunkás vagy diplomás) Szülők személyisége Egyén személyisége Választott életmódja

A filozófus is csak EMBER!.. És elsősorban az. A többi tudományokhoz viszonyítva gyakran ők maradnak meg egyedül a emberlét szintjén a többi emberhez közel… OKAI: Tudománya a mindennapi problémák feletti elmélkedésen alapul. Nem egy túlfizetett foglalkozás, gondolatait többnyire magának vagy a szűkebb környezetének gyártja. Ameddig él, általában nem is tud róla, hogy gondolatai tudományos magasságokba hatolnak, a hírnévét többnyire a sírjához zarándokló rajongók kezelik tényként. Elméleteihez általában ragaszkodik, szívesen beszáll a vitába, bár meggyőződéseit nehezen adja fel.

Ismerős ez a helyzet… Mi hétköznapi emberek is ugyanebben a cipőben járunk. Egész életünk erkölcsi kérdések körül forog. Mit a JÓ és mi a ROSSZ? Mi TÖRVÉNYES és TÖRVÉNYTELEN? Mi ILLENDŐ és ILLETLEN? Mi SZABÁLYOS és SZABÁLYTALAN? Kialakult morálfilozófiánkat, melyet a minket körülvevő világ formál, általában, mint egyetlen üdvözítő igazságot, igyekszünk is elfogadtatni a körülöttünk élő több emberrel.

Ők is morálfilozófusok… Akik szintén saját erkölcsrendszerüket gyártják és még a céljuk is megegyezik, „Világuralomra” juttatni azt.

Morálfilozófiáink központi eleme ERKÖLCS – egyéni vonatkozásban az egyén magatartását, másokhoz való viszonyát szabályozó különös rendszer működése a mindennapokban szinte automatikus, többnyire nem tudatos betartunk bizonyos szabályokat, megfelelünk különböző elvárásoknak megítélünk másokat s mások ugyanígy megítélnek bennünket folyamatosan kontrolláljuk, értékeljük saját magatartásunkat, tetteinket

Vajon miből épül fel? Szülői magatartásminták, gondolatok korai életszakaszban való utánzása és gyakorlása Családi történelem és rítusok Óvodai, iskolai, baráti körből származó közösségi hatások Mesék és különböző olvasmányok Sport Média Internet

Erkölcsi ítéletek szubjektív jellege Az önértékelés, illetve mások értékelése szinte állandóan jelen van az életünkben. Megvalósulhat feltűnően avagy kevésbé feltűnően valósul meg, de tendenciájában általában azonosan működik. Mindenki személyes kvalitásainak, moralitásának és helyzetének megfelelően ítél, reagál mások tetteiről, illetve sajátjairól. Az erkölcs az élet során keletkező kisebb- nagyobb konfliktusok kezelésének a módja is. Gyakran a manipuláció eszköze. Nem nézői, pártatlan szemlélői és minősítői vagyunk a körülöttünk zajló dolgoknak, hanem szereplői és érintettjei is, s ez a körülmény messzemenően befolyásolja mindennapi erkölcsi vélekedéseinket, reakcióinkat, ítéleteinket.

Kurosawa: A vihar kapujában A film vagy a novella ékes példája annak, hogy erkölcsi ítéleteink szubjektívek. Ugyanazt a történést szereplői és szemtanúi eltérően élik át és adják elő, s másként ítélik meg morálisan. Közülük mindenkinek megvan a maga sztorija, története. Ebből levonhatnánk azt a következtetést, hogy annyi igazság van, ahányan megszólalnak. A szereplők azonban nem eltérő elméleti álláspontot képviselnek, hanem egy drámai konfliktus szereplői. Minden érintett mást él át, mást lát és hall, s mindegyik számára alapvetően más a jelentősége, következménye annak, ami megtörtént. Pszichológiailag tehát természetes, magától értetődő a jelenség: mindenki saját, egyedi nézőponttal, tapasztalattal rendelkezik. A novellában (filmben) azonban nemcsak erről van szó. Ha kimondatlanul is, minden érintett szereplő a saját és a többiek magatartását nemcsak felidézi, hanem minősíti, értékeli is. Az is egyértelműen kiderül, hogy az önértékelés (önigazolás) és mások magatartásának értékelése nem független egymástól. A bíró előtt tett vallomások következménnyel terhesek, ez részben magyarázatul szolgál az önigazolásra. Van azonban ennek egy további motívuma is: mindenkinek szüksége van arra, hogy ’megőrizze arcát’ mások s önmaga szemében is.

Erkölcsi személyiség Kis János: “Egy ember erkölcsi személyisége nem más, mint időben állandó Én-je, azokkal az alapvető vágyakkal és kívánságokkal, erkölcsi meggyőződésekkel és értékekkel együtt, melyekkel ez az Én azonosul, s melyek azt meghatározott jellemmé teszik.”

Coaching és a személyes erkölcs Személyes erkölcs egyéni morálfilozófia Sajátosan értelmezett maximák halmaza Ontológiák (erős vagy fatalista) életvezetési elvek alapja, melyek következetes, rugalmatlan, tudatos vagy tudattalan alkalmazása gyakran képezi személyes és társas válsághelyzeteink kialakulásának alapját és egyenes következményként általában a megoldás korlátját is. Az ontológiák világában természetesen nemcsak a coachee de a coach is állandó lakó!

Mit tehetünk? A jó COACH: Fejleszti önismeretét Elsajátít hatékony kommunikációs technikákat Értékkonfliktusok elkerülésének érdekében megtanulja háttérbe szorítani saját vélekedéseit A jó COACHING: Coaching technikák segítségével kizökkenti a coachee-t saját „22-es csapdájából” Tudatosítja és formálja a coachee morálfilozófiai alapelveit, vagyis erős ontológiáit szétrombolva gyenge ontológiákat hoz létre Mindezt olyan módon képes elérni, hogy független megfigyelőként, a coachee direkt befolyásolása nélkül arra készteti őt hogy újra gondolja, felülbírálja és átalakítsa saját értékrendszerét. Kiszakítja őt a megszokások, előítéletek, konvenciók és tradíciók reflektálatlan világából