Növekedési dilemmák Simor András Műhelybeszélgetés az Európai Társadalmi Jelentés apropóján 2008 június 10.

Miről lesz szó? Milyen gyorsan tud növekedni a magyar gazdaság? Miért maradtunk le a regionális versenytársaktól? Mi ebben a szerepe a munkaerő-piaci folyamatoknak?

A gazdaság lassulását részben ciklikus, részben tartós tényezők okozzák

Potenciális növekedés felbontása termelési tényezők hozzájárulására Potenciális növekedés változása a kilencvenes évek végéhez képest: -tőke hozzájárulás mérséklődik -de technológia-intenzívebb -fokozatosan lassuló foglalkoztatás bővülés

A tőkenövekedés lassulása elsősorban a gépberuházások terén tettenérhető

A GDP-hez viszonyított beruházási ráta mérséklődése nem egyedülálló a régióban, a szintbeli különbség a gyors növekedés időszakában is fennállt

Az alacsonyabb beruházási ráta nem vezet alacsonyabb munka- termelékenységhez (TFP+tőke), a növekedési lemaradásban a foglalkoztatás bővülése lassabb

Az export összetétele tükrözi a „technológiai torzítást”, nálunk a legmagasabb a high-tech aránya

Miért nem bővül a foglalkoztatás?

Létszám-és bérhányad változás (nemzetgazdasági bérköltségek a GDP százalékában) Forrás: Európai Bizottság Ameco adatbázis. A gyenge foglalkoztatás a régiónál gyorsabb bérhányad növekedéssel járt együtt: kínálati és költségsokkok jelenlétére utal

A regionális versenytársakhoz képest relatíve magassá vált a munkaerőköltség, ami a mobil feldolgozóipari vállalatok szempontjából versenyhátrány Forrás OECD, 2006

Elsősorban a feldolgozóiparban csökkent a foglalkoztatás (Foglalkoztatás változása 2001 és 2006 között)

Milyen strukturális problémák állhatnak a gyors bérköltség-növekedés hátterében? Intézményi merevségek? Állami intervenció? –Adóék –Minimálbér Munkaerő kínálat, strukturális feszültségek?

Nem valószínű, hogy a hagyományos intézményi merevségek okoznák a régiótól eltérő bérnövekedési ütemet (OECD Employment Protection Index,2006)

Állami intervenció (1): A szociális kiadások szintjéhez képest is magas az adóék Forrás IMF: Fiscal Policy and growth, A social expenditures tartalmaz minden transzfer jellegű kifitózetést és adókedvezményt

Állami intervenció(2): minimálbér A régióban mindenütt csökken az alacsony képzettségűek iránti igény, de nálunk 2002-től trendváltás Az alacsony képzettséget igénylő iparágakban* dolgozók létszáma az évi százalékában *OECD besorolása szerint

A régióban is negatív kapcsolat a minimálbér szintje és a foglalkoztatás változása között. Az időszak végén jelentős konvergencia a minimálbér szintekben Minimálbér az átlagbér százalékában az ipar és szolgáltatások területén valamint a foglalkoztatás változása

Kínálat: az EU15-től jelentősen, a régiótól kisebb mértékben elmarad az aktivitás

Foglalkoztathatósági vagy transzfer probléma? Nők: Az alacsonyabb aktivitás alacsonyabb munkavállalást is okoz fiatalabb korban Nők aktivitási és foglalkoztatási rátája nálunk és a régióban (NMS10)

Foglalkoztathatósági vagy transzfer probléma? Férfiak: Bár az aktivitás nálunk alacsonyabb, mint a régióban, a foglalkoztatásban kisebb különbségek Férfiak aktivitási és foglalkoztatási rátája nálunk és a régióban (NMS10)

EU-hoz képest lényegesen kisebb az alacsony végzettségűek foglalkoztathatósága. Régióhoz képest a férfiaknál kedvezőtlenebb a foglalkoztatási helyzet (Foglalkoztatási ráta végzettség és nem szerinti csoportokban) férfi nő

Alacsony végzettségű férfiak: a régiónál rosszabb foglalkoztatási arány 40 évtől jelentkezik: rokkantnyugdíj? (Alacsony végzettségű férfiak foglalkoztatása életkor szerinti bontásban )

Nők: A régiónál rosszabb foglalkoztatási arány a szülőképes korban: Gyed+gyes? (Alacsony és magas végzettségű nők foglalkoztatása életkor szerinti bontásban) Alacsony végzettségMagas végzettség

Összetétel hatás: EU-hoz viszonyítva alacsony a felsőfokú, régióhoz viszonyítva magas az alacsonyan képzettek aránya

A technológia intenzív növekedés és képzettségi lemaradás kiugróan magas képzettségi felárat eredményez (Jövedelem a képzettség függvényében az OECD országokban, középfok=100)

Problémás területek Munkaerő relatív árának csökkentése: –Adó, minimálbér Aktivitási ráta növelése a jóléti rendszerek átalakításával Alacsony végzettségűek foglalkoztathatóságának növelése Az eddig járt növekedési pályán szűk keresztmetszetté vált a képzett munkaerő: invesztíció az oktatásba

Köszönöm a figyelmet!