A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMOK KÉSZÍTÉSE ÉS TAPASZTALATOK

Jogi háttér: Nemzeti Környezetvédelmi Program Környezetvédelmi Törvény Három szint: Országos Megyei Települési

A NKP-nak - a Program időtartamára vonatkozóan - tartalmaznia kell: a) a környezet állapotának bemutatását; b) az elérni kívánt környezetvédelmi célokat és célállapotokat; c) a célok és célállapotok elérése érdekében végrehajtandó feladatokat, azok megvalósításának sorrendjét és határidejét; d) a kitűzött célok megvalósításának eszközeit, ideértve a pénzügyi igények forrásának tervezett megjelölését is; e) azoknak a területeknek a kijelölését, amelyeken különleges környezetvédelmi intézkedések szükségesek, valamint az intézkedések tartalmát. Eddig 3 készült: 1997-2002 2003-2008 2009-2014 (kicsit megkésve)

A 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen: a) a települési környezet tisztasága, b) a csapadékvíz-elvezetés, c) a kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás, d) kommunális hulladékkezelés, e) a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, f) a helyi közlekedésszervezés, g) az ivóvízellátás, h) az energiagazdálkodás, i) a zöldterület-gazdálkodás, j) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének, településre vonatkozó feladatait és előírásait.

46. § (2) A megyei önkormányzat az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében a) a települési önkormányzatokkal egyeztetett környezetvédelmi programot készít; b) előzetes véleményt nyilvánít a települési önkormányzati környezetvédelmi programokról, illetve kezdeményezheti azok megalkotását; c) állást foglal a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintő rendeleteinek tervezetével kapcsolatban; d) elősegíti az 58. § (7) bekezdése szerinti egyezség létrehozását; e) javaslatot tehet települési önkormányzati környezetvédelmi társulások létrehozására. (3) A megyei jogú város tekintetében a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti feladatokat az egyeztető bizottság [ÖT 61/A. §] keretében kell ellátni.

Mit kell csinálni? Program szükségessége, helyzetkép (település – megye bemutatása) Előzmények Környezet állapotának bemutatása, értékelése Környezeti problémák katasztere Stratégiai célok, prioritások meghatározása (A célok települési, kistérségi, megyei vonatkozásai, kapcsolódásai) (Regionális és nemzetközi kapcsolódások) Stratégiai programok és ütemezésük (prioritások) Operatív programok

Hogyan kell csinálni? (Persze nem mindegy, hogy munka, vagy pl. diplomadolgozat) Irodalmazás, megfelelő helyismeret megszerzése Hasonló programok átnézése (nem szégyen mástól tanulni) Meglévő kapcsolódó programok értékelése Szakmai adatgyűjtés, egyeztetés „Agymenés” (több fázisban) Részfeladatok elosztása, elkészítése Területi és ágazati egyeztetés (megfelelő készültségű anyaggal) A program végleges összeállítása A program megvédése Lezárás

Fontos: megfelelő felkészültség megfelelő megjelenés analizáló és problémalátó képesség precizitás, igényesség, pontosság

Megállapítható, hogy a törvény – környezetvédelmi programokra vonatkozó része – jó szándékú, de több vonatkozásban korszerűsítésre szorulna. Ma a legfőbb problémái: Van elkészítési kötelezettség – de határidő nélkül (azaz ha valamelyik önkormányzat nem készítette el programját, nyugodtan hivatkozhat arra, hogy azt még ezután tervezi megtenni). A tíz kötelező feladat „több sebtől vérzik”. Több kötelezettség ügye itt nincs helyén, vitatható (pl. helyi közlekedés szervezése, rendkívüli környezeti szennyezések), mások viszont hiányoznak elemek (pl. természetvédelmi vonatkozások, helyi értékvédelem). Nem tesz különbséget a feladatban települések között (nem összemérhetőek egy megyei jogú város és egy néhányszáz fős falu gondjai, feladatai, lehetőségei). Könnyedén kijátszható (pl. felületesen elkészített kistérségi programokkal „kiválthatók” a települési önálló anyagok). Nehezen indul, sokféle hozzáállás. 1996, 1997 néhány nagyvárosi és megyei pr. Vannak ugyan kötelező feladatok, de ezek inkább jó szándékúak, mint alaposan átgondoltak. Csongrád megyei program elkészítésére felkérés 1999-ben.

2001-ben 4 településnek volt környezeti programja. Az elkészült megyei anyagot minden település megkapta. 2006 nyarán a megyei program felülvizsgálatakor a 60 település közül csak 6-nak nem volt valamilyen anyaga (2 kistérségi, 41 önálló települési és 13 csak kistérségi program részeként) A környezetvédelmi programokban érintett települések száma Csongrád megyében

A nagy növekedés azt sugallja, hogy a települési programok elkészítését a megyei program „iránymutatásai” segítették (hiszen annak részeként készült egy kézikönyv is a települések számára). Vélhetően azonban ez csak részben lehet igaz, ugyanis a gyakran megyén kívüli szakértők által készített anyag sokszor nem is vesz tudomást a megyei programról!! Igazi változásra akkor került sor, amikor a különböző fejlesztési célú pályázatoknál megjelent követelményként a környezetvédelmi programok szükségessége. Azaz a településeket a gazdasági kényszer és nem a környezettudatosság vette rá a környezetvédelmi programok elkészítésére!!

A települések mentségére szólva, meg kell állapítani, hogy környezetvédelmi programok (vagy azok aktualizáltságának) hiányában is jelentősen fejlődhetett a „környezetvédelem ügye”, hiszen: számos ágazati jogszabály kikényszerítette azt, vagy az élet diktálta változások ezt eredményezték. Számos Csongrád megyei példa van ennek bizonyítására. Így megállapítható, hogy sem a megyei, sem a települési környezetvédelmi programok megléte, vagy tartalma, nem determinálja egy-egy település környezeti állapotát. Ráadásul az elkészült programok egy része irracionális célokat fogalmaz meg.

Nem jelent feltétlenül rosszat ha valami, valamelyik településnél hiányzik! Tartalmilag nehezen összevethetőek (ui. nem mindegy mikor született egy program, vagy az stratégiai vagy operatív jellegű)

A témák rangsora az önálló települési k. programokban

A témák rangsora a kistérségi k. programokkal együtt

A környezetvédelmi programok fontossága Békés megye városaiban …

… és a községekben

Kik készítették? 16 tervezői team és 6 önkormányzati önálló (?) anyag Igen eltérő színvonal! (a minősítésnek etikai korlátja van) Mégis: érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy egy településnek olyan látszólag alaposan kidolgozott (nem egyszer 100 oldalt meghaladó) anyagra van-e szüksége, amit nem tud használni, vagy egy szerény terjedelmű, de a helyi problémákat szakszerűen feltáró anyagra! Megkockáztatható, hogy több település dobott ki feleslegesen százezreket, milliókat, jól kinéző (országosan számtalan „ikertestvérrel rendelkező”), a helyi viszonyokat csak felületesen feldolgozó munkákra.

Hogyan értékelhetők tartalmukban a környezetvédelmi programok? Többnyire jó, vállalható programok, de nem ritkák a kellő szakmai tudást nélkülöző anyagok. Az, hogy valami fontos téma nem szerepel egy településnél, az nem biztos, hogy tervezői hiba (pl. már nem probléma). Időben sem mindegy mikor készültek a programok (a hulladéktörvény elfogadása, vagy az EU-ba lépés után készült programok külső feltételei egészen mások több vonatkozásban). A kulcsterületeken (hulladék, szennyvíz) lényeges előrelépés történt (EU-s támogatások, törvényi támogatottság) Néhány területen az idő átírta/átírja (pl. árvízi védekezés megítélése a Dél-Alföldön a 2006-os árvíz után) Egyes kiemelt települések „önjáróak” (pl. a megyei jogú városok sokszor a megyei programoktól függetlenül tevékenykednek, holott területileg, gazdaságilag ezek a legmeghatározóbb települések). Nem „csodaszer” (pl. nehezen magyarázható, hogy általános környezetvédelmi elveket, konkrét megállapodásokat felülírva Csongrád megyében három település is Hódmezővásárhelyre szállítja a hulladékot a regionális lerakóval rendelkező Szegeden keresztül)

Operatív vagy stratégiai programok dilemmája Fontos kérdés lehet az, hogy a környezeti programok stratégiai, vagy operatív jellegűek legyenek. Tapasztalataink azt mutatják, hogy egy településvezetés számára fontosabb egy jól megfogalmazott stratégiai program, mint egy bizonytalan anyagi kondíciókkal megalapozott operatív program (egy-egy operatív program költségelemei ugyanis csak részletes tervezői munka után becsülhetők fel, s ennek költsége gyakran többszöröse a környezeti program elkészítésének). Egy jól megalapozott környezetvédelmi stratégia, ami alkalmazkodni tud a folyamatosan változó gazdasági (pályázati) feltételekhez (és az, amit a település magáénak is érez) fontosabb lehet a települések számára.

Az igazi probléma azonban abban van, hogy sok esetben nem elég előrelátóak a stratégiák. Ebben a szakmai hiányosságok mellett az országos környezetvédelmi stratégia hiányosságai is megmutatkoznak. Fontos lenne, hogy a stratégiák merjenek egyediek, településre, térségre jellemzőek lenni, és ne kössék azokat a sokszor késésben levő központi döntések, szabályozások. Egy településnek, stratégiát készítő szakértőnek is szabad álmodni!

Fontos következtetések: A törvényben megfogalmazott kötelező feladatok köre módosításra szorulna (példák) A környezetvédelmi programoknak inkább a stratégiai célokra kellene koncentrálniuk (nem az operatívokra) Hiányoznak a bátor stratégiák Az elkészítésben a helyi szereplők szerepének fel kellene értékelődni. Összességében: kellenének a jó környezeti programok, csak „helyre kellene tenni” a szerepüket!