A sztrájkok szociológiai megközelítése Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia 2010. április 13.

Konfliktusok I. Nulla összegű, osztatlan tétű érdekellentétre épül „kizárólagos győzelem” vs. „kizárólagos vereség” a nyereség nem osztható alapkonfliktus a felek teljes polarizálódásával jár nincs kölcsönösen kielégítő megoldás a felek célja egymás megsemmisítése Nulla összegű, osztható tétű nem jár teljes polarizációval az erőforrások elosztására irányul stratégiai kérdések

Konfliktusok II. Közös problémák: Nem zéró összegű játszmák: Fő cél: Nehezen feloldhatók Egyazon erőforrásért folynak Megoldás: erőforrások bevonása Nem egymás, hanem egy harmadik fél kárára nyereség Lehetővé válik az együttműködés Veszteségek és nyereségek megosztása, kompenzálás Nem zéró összegű játszmák: „tárgyalási csomag”: Pl: a bérvitában elszenvedett munkavállalói részveszteségeket (engedményeket) kompenzálják a munkafeltételek más területein megszerzett előnyök Fő cél: Nem a konfliktusok elkerülése, hanem a szükségszerűen felmerülő és újratermelődő konfliktusok megoldása

Harmónia és Konfliktus elmélet Harmónia elmélet: Folyamatos harmóniára törekvés Konfliktus = rossz, megszüntetendő DE!  konfliktusok eltusolása  struktúra megmerevedése , reagálási képesség elsorvadása, stb. Konfliktus elmélet: A konfliktusok a fejlődés hajtóerői Rendelkeznek értékteremtő funkcióval Konstruktív konfliktus

Konfliktusok konstruktív funkciói Elkerülhetővé teszik a rendszer stagnálását Energiákat szabadítanak fel, cselekvésre ösztönöznek Integrál, és hozzájárul az identitásképzéshez Megkönnyíti a normák megújulását Növeli az áttekinthetőséget és a kohéziót Új felismerésekhez vezet Teszt funkció: a másik fél szándékainak és magatartásának felmérése

Munkahelyi konfliktus Egy adott munkaszervezetben: a munkavállalók, csoportok egymás közötti, a munkavállalók és a vezetés, a tulajdonos közötti viszonyokból, a munkavégzés feltételeinek, követelményeinek, szabályainak, a munkaszervezet szociotechnikai rendszerének eltérő megítéléséből fakad.

Munkaügyi konfliktus A munkaügyi konfliktus A munkaügyi kapcsolatok különböző, ellentétes érdekű vagy az érdekközösség által egymásra utalt szereplői között a munkaszervezetben, vagy a szervezeteik között felmerült, a munkaviszonnyal közvetlenül vagy közvetetten kapcsolatban lévő nyílt (manifesztálódott) vagy rejtett (látens) ellentét. A munkaügyi kapcsolatok lényegi eleme: tükrözi a munkavállaló és a munkáltató érdekeinek különbözőségét. Nyílt: ha a felek elismerik a konfliktus létét, és annak nyílt akcióval hangot adna Rejtett: a munkavállalók magatartása nem nyílt ellenakcióként jelenik meg.

Munkaügyi viták Azok a munkaviszonnyal összefüggő intézményes konfliktusok, amelyek egyrészről a munkáltatók, illetve érdekképviseleteik, másrészről a munkavállalók illetve érdekképviseleti, képviseleti szervezetei között keletkeznek. Nem terjed ki a látens munkaügyi konfliktusokra. Vita esetén: Konfliktus áll fenn A konfliktus alanyai között létrejön a kapcsolatfelvétel, az álláspontok kinyilvánítása és azok összeütköztetése A konfliktus megoldásának kísérlete a munkaügyi kapcsolatok szereplőinek pozíciói által meghatározott módon, a hozzájuk kapcsolható eljárásokon keresztül, intézményesített formában.

Munkaügyi viták típusai Egyéni munkaügyi vita: Tömeges létszámleépítés Kollektív munkaügyi vita Érdekképviseleti szervek és munkavállalói csoportok között Egyéni jogvita Egyéni, munkaviszonyból eredő jogviták Kollektív jogvita Érdekképviseleti szervek jogvitái Kollektív érdekvita Gazdasági vagy „alkuviták”

Munkaügyi viták megoldása Adjudikálás Bírói eljárás Munkaügyi, szak bíróságok Egyéni és kollektív jogviták Konsziliálás Egyeztetés vagy békéltetés Békéltető A felek feladata a megoldás megtalálása Mediálás Békéltetéshez hasonló De itt a békéltető/közvetítő is felajánlja rendezési javaslatát Arbitrálás Döntésbíráskodás Független, harmadik fél Jogerős döntésre képes

Direkt akciók, nyomásgyakorló eszközök Szakszervezetek, munkavállaló csoportok, valamint a munkáltatók által alkalmazott, általában legitim nyomásgyakorló eszközöket, intézményeket értjük. Legalapvetőbb formái a sztrájk és a munkáskizárás. Még: bojkott; sztrájkőrség állítás; demonstráció; tüntetés; blokád

Sztrájk I. Eredete Strike (üt, csap, odavág) „to strike work” Több, munkaviszonyban álló munkavállaló által kezdeményezett kollektív munkabeszüntetést jelent, a munkáltatóra történő nyomásgyakorlás céljából, oly módon, hogy a munkavállalók távol maradnak munkahelyüktől. A nyomásgyakorlás a munkaáltatónak okozott gazdasági veszteségben (gazdasági hátrányban) fejeződik ki.

A sztrájk ILO fogalma Arányosság elve: a sztrájk által a munkáltatónak okozott gazdasági hátrány mértékének – nagyságrendben és értékben – illeszkednie kell a sztrájkfelhívásban megfogalmazott munkavállalói követelések súlyához.

A sztrájk típusai – irányadó cél szerint „harci” vagy „bér” sztrájk: alapsztrájk, amelynek jogszerűsége általánosan elismert Hatásköri sztrájk: szakszervezetek közötti hatalmi sztrájk Hatalmi sztrájk: munkavállalóval szembeni érdekérvényesítés Szolidaritási sztrájk Szocio-gazdasági sztrájk Figyelmeztető sztrájk: rövid, átmeneti, a harci sztrájk ígéretével Demonstrációs sztrájk: igazságtalan intézkedéssel szembeni munkavállalói tiltakozás „Fordított” sztrájk Politikai sztrájk

A sztrájk típusai – kontroll, irányítás szerint „Vad” sztrájk: Spontán, nem áll mögötte szakszervezeti irányítás/sztrájkalap A szakszervezet által nem támogatott/nem engedélyezett sztrájk Szakszervezeti, irányított (szervezett) vagy legális sztrájk: Általában szakszervezeti sztrájkpolitika alapján jön létre, a szakszervezet jóváhagyásával folytatott sztrájk

A sztrájkok típusai – terjedelem szerint Általános sztrájk: a munka teljes beszüntetésére Általános (politikai) sztrájk, politikai tömegsztrájk Teljes sztrájk: lehatárolt területen teljes munkabeszüntetés Részleges sztrájk Rész: csak a szervezet egy részében Súlyponti: csak a főbb területeken Csoportos: két vagy több szervezeti egység

A sztrájk természete, irányadó jellege szerint Védő sztrájk: a munkaadó valamely intézkedésével szembeni munkavállalói elégedetlenség miatt keletkező sztrájk. Támadó sztrájk: kezdeményező, követelő Szolidaritási, rokonszenv (szimpátia): más munkavállalók követeléseinek támogatására

A sztrájkok típusai – szervezési forma szerint Gördülő sztrájk: a technológiai folyamat kulcspontjaiban „tovagördülő” időpontokban leállás Változó sztrájk: egyik részlegben befejeződik, másikban kezdődik „Gombnyomásos” sztrájk: több helyen, azonos időpontban „Buzgósági” sztrájk: bürokratikus szabályok, előírások teljes körű, pontos betartására épülő „precíziós” sztrájk Munkalassító sztrájk: a munkafolyamat tudatos lassítása

A sztrájkok típusai – szervezeti forma szerint II. „Meglepetés” sztrájk: rövid idejű, váratlan Ülősztrájk: munkahelyen tartózkodnak Okkupációs sztrájk „Túlóratilalom”

Köszönöm a figyelmet!