Lux Judit CSc Neokorporatív gyakorlat és mediáció Magyarországon(4) 2011. december 12.

Az előadások a következő témára: "Lux Judit CSc Neokorporatív gyakorlat és mediáció Magyarországon(4) 2011. december 12."— Előadás másolata:

1 Lux Judit CSc Neokorporatív gyakorlat és mediáció Magyarországon(4) 2011. december 12.

2 Intézményesített békéltetés Szükségessége: hosszadalmas bírósági eljárás;ítéletek aktualitásukat vesztik; Cél: munkaügyi viták nem bírói úton történő rendezése, alapvetően a „harmadik fél” belépése, kollektív érdekviták megoldása. 1993- 1996 szociális partnerek + kormány közösen „Társadalmi párbeszéd”PHARE

3 Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ)

4 Illeszkedés a hazai munkaügyi kapcsolatok intézményei, az érdekegyeztetés rendszerébe Jól képzett közvetítők, Etikai kódex; Miért van idegenkedés

5 MKDSZ A közvetítés leglényegesebb alapelvei: önkéntesség, a felek egybehangzó akarata, pártatlanság és titoktartási kötelezettség.

6 Mikor vehető igénybe? békéltetés közvetítés döntőbíráskodás tanácsadás

7 Mikor van szükség közvetítésre?  Ha a felek képtelenek megoldani a nézeteltérést. Az egyik fél panasza vagy követelései, ill. a másik fél a megfelelő megoldáshoz való hozzáállása közötti szakadékot nem tudják áthidalni.  Ha mindkét fél hajthatatlan, és a megoldás különböző megítélése megakadályozza őket az előrehaladásban.  Ha fontos, hogy a felek kapjanak objektív képet a helyzetről, a tényekről és az alapvető problémákról.

8 Előnyei  Gyors az eljárás;  Költségkímélő;  A felek megegyezésére támaszkodik,  helyreállhat a bizalom, az együttműködési készség a felek között.

9 Ki a közvetítő? Egy, a felektől független, pártatlan szakember, akinek az a feladata, hogy segítsen a konfliktus feloldásában, a minden érintett számára elfogadható megoldás létrejöttében.

10 A közvetítő szerepe  A tényfeltáró és vizsgáló szerepét tölti be.  Elősegíti a probléma megoldását és a felek saját erejükből történő megegyezését.  Meghatározza, a vitatott ügyben mi fontos és mi nem.  Mindkét felet segíti egy kölcsönösen elfogadható álláspont elérésében.  Ajánlattétel él – ha ez előreviszi a tárgyalást.

11 A döntőbíráskodás  Az az eljárás, amely során a vitát a felek egy független személy elé terjesztik végső, kötelező érvényű döntésre.  A döntőbíráskodás a hagyományos bírósági eljáráshoz képest személyesebb és informálisabb – a gyors, praktikus és olcsó megegyezés érdekében alkalmazott folyamat.  Határozattal zárul.

12 Irodalom Kötelező: Oktatási segédlet www.munka.hu/tarsadalmi parbeszed kozpont/MKDSZ www.munka.hu/tarsadalmi Ajánlott: Közvetítők és döntőbírók; Döntőbíráskodás (szerk:Tóth Pál Péter) 2002. 10 éves az MKDSZ. 2006. Rézler Alapítvány felmérése.2007. Közvetítők és döntőbírók 2010.2015. MKDSZ,2010.