A mikroszámítógép felépítése 1. rész

Tárolók osztályozása: A különböző tárolókat a következők szerint osztályozhatjuk: az adatok elérése az adatok átírhatósága a tárolók funkciója a fizikai működési elv

1.) Adatok elérése szerint: Soros Közvetlen hozzáférésű tárolókat különböztetünk meg.

A soros tárolókban a tárolóhelyek időben egymást követően válnak hozzáférhetővé, mid a beíráskor mind a kivitelkor. Pl: mágnesszalag. A közvetlen hozzáférésű tárolóban az adatok a felvitelük sorrendjétől függetlenül lehet elérni. Minden tároló rekesz hozzáférési ideje lényegében egyenlő.

2.) A tárolt adatok átírhatósága szerint: Csak olvasható (ROM üzemszerűen csak olvasható) ROM PROM EPROM EEPROM Írható-olvasható (RAM) Tárakat különböztetünk meg.

Írható-olvasható(közvetlen hozzáférésű) tárolók két fő típusa: Statikus RAM, SRAM (. Static Random Access Memory). Minden memóriacellát egy kétállapotú tároló alkot, amelyet több tranzisztor ból épül fel, ezért bonyolultabb, és drágább kivitelű. Előnye viszont hogy fogyasztása rendkívül kicsi és nagyobb a sebessége mint a dinamikus RAM-nak, ezért főleg gyorsító tárakban (Cache) alkalmazzák. Dinamikus RAM, DRAM (ang. Dynamic Random Access Memory). Egy memória cellát egy kondenzátor, és egy tranzisztor épít fel. Az információt addig tárolja, amíg a kondenzátor ki nem sül. Az információ elvesztését kiküszöböli a memória frissítése. Előnye az olcsósága, kis mérete, hátránya a frissítés szükségessége, valamint kisebb sebessége.

3.) Feladatuk szerint a tárolók lehetnek: Operatív tárak (pl: rendszermemória) Operatív tárban tároljuk azt a programot amit a számítógép aktuálisan végrehajt. Háttértárak (pl: winchester, CD-ROM) Az egyéb programokat tároljuk itt, és innen olvassuk be az operatív tárba.

4.) Működési elv szerint: Mágneslemezes tárak Mágnes szalagos tárak Optikai tárak Elektronikus

Az asszociatív tároló

Az asszociatív memóriák olyan cellákból állnak, amelyek egy kulcsból, egy - a kulcshoz rendelt - értékből és egy összehasonlító áramkörből állnak. A memória alapvetően a keresések meggyorsítására való, egységnyi idő alatt képes megkeresni egy adott kulcshoz tartózó elemet, bármekkora is legyen az asszociatív memória. A működése során a bemenetére adott keresendő kulcsot (KK) az összes összehasonlító áramkör összehasonlítja a tárolt kulccsal, és ha a két kulcs megegyezik, akkor a tárolt értéket „kiengedi”. Ha nem jelenik meg érték a kimeneten, az azt jelenti, hogy egyik összehasonlító áramkör sem talált egyezőséget, így a keresett kulcs nincs az asszociatív memóriában.