KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens

A regionális politika szakaszai Magyarországon Bürokratikus szakasz (-1992) –Nem szisztematikus –Államvezérlésű növekedés része (1958, 1971) –Nincs önkormányzati autonómia Átmeneti szakasz ( ) –Felkészülés az EU csatlakozásra –Intézményes területfejlesztési rendszer (1992, 1996, 1999) –Önkormányzati rendszer párhuzamossága Demokratikus szakasz (2004-) –Koherens rendszer az EU közösségi politikájának alkalmazása –Regionális területfejlesztés és regionális önkormányzatiság ellentmondása

TERÜLETFEJLESZTÉS SZEREPE A területi versenyképesség feltételeinek a biztosítása A területi felzárkózás elősegítése Ágazati fejlesztési célok térbeli összehangolása Régiók fejlesztésének koordinálása, decentralizáció elősegítése Határ menti együttműködések koordinálása

Az európai regionális politika főbb céljai: az európai régiók közötti fejlettségbeli különbség csökkentése; az egyes tagországok regionális politikájának támogatása és koordinálása az elmaradott és a strukturális problémákkal küzdő térségek felzárkóztatása érdekében; a társadalmi-gazdasági kohézió erősítése; a határon átnyúló / interregionális együttműködések ösztönzése és támogatása.

Az Európai Fenntartható Területfejlesztés /ESDP / elemei

Magyarország potenciális támogatási forrásai között

EU szakpolitikák, keretstratégia Területpolitika Középtávú országos fejlesztési stratégia (II. NFT) (korm) Regionális operatív programok EU + HU Ágazati operatív programok EU + HU Hazai fejlesztési programok HU Hosszútávú fejlesztési koncepció (OGY) Irányelvek, átfogó célok TERVEZÉSI RENDSZER

III. A településrendszer fejlesztése II. Kiemelt térségek és kedvezményezett kistérségek I. Régiók Eszköz- és intézményrendszer fejlesztése Átfogó célok 1. Területi versenyképesség 2. Területi felzárkózás 3. Fenntartható területi fejlődés 4. Integrálódás EEurópábau 5. Regionalizmus, decentralizáció IV. Területi prioritások az „ágazatok” számára Jövőkép (2020) Középtávú fejlesztési célok beavatkozási területenként ( ) ALAPELVEK Országos Területfejlesztési Koncepció

Területfejlesztési politika kapcsolat- rendszere

Az európai regionális politika alapelvei Szubszidiaritás Decentralizáció Partnerség Nyilvánosság és részvétel

Partnerség szerepe az EU strukturális politikájában Partnerség szintjei –Vertikális –Horizontális Partnerség folyamata –Tervezés – programozás –Finanszírozás –Végrehajtás –Értékelés

A magyarországi regionális demokrácia jelene és jövője Az Európai Regionális Charta követelményei: Középszintű igazgatási terület-beosztás Választott testület Önálló kompetenciák Gazdasági autonómia A közigazgatási és önkormányzati rendszer átalakítása Megye / régió Település / kistérség

Közigazgatási trendek Magyarországon Decentralizáció  régió Integráció  kistérség

Regionális dilemmák Funkciók és típusok Tervezési-statisztikai/Fejlesztési Adminisztratív-államigazgatási/Dekoncentrált Közhatalmi-politikai/Decentralizált Méretek és lehatárolások NUTS-rendszer Tradiciók

Komplex kistérségi funkciók: Területfejlesztés Közszolgáltatások szervezése Közigazgatási feladatok ellátása Kistérségi típusok: Dekoncentrált –Tervezési-statisztikai kistérségekben \ 174 –Speciális lehatárolással \ 255 Decentralizált –Törvényben kötelezően előírt –Ösztönzött társuláson alapuló Kistérségi dilemmák

A horizontális partnerség területfejlesztési tandemje

A sikeres felkészülés alapja a kommunikáció, a partnerség Tőke Ismeret Információ Bizalom Kommunikáció

Partnerség a fejlesztési folyamatokban Programozás: fő célok meghatározása és együttműködés megalapozása Identifikáció: fejlesztési tevékenységek meghatározása, problémák és megoldások keresése Kidolgozás: koncepciók programmá fejlesztése, a megvalósíthatóság biztosítása Végrehajtás: projektek kiválasztása, finanszírozás Monitoring: programok nyomon követése, beavatkozás Értékelés: eredmények értékelése, következtetések

A partnerség előnyei a fejlesztéspolitikában Folyamatok nagyobb átláthatósága, legitimitása, nagyobb elkötelezettség a célok iránt Programozás,projekt-kiválasztás, végrehajtás és monitoring nagyobb hatékonysága Lehetőség a tanulásra, innovációra a szervezeti határok átlépésével Intézmények kapacitásfejlesztése

FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA CÉL: abszorpciós kapacitás javítása: –Tervezési és programozási tudás-kapacitás; –Projekt-tervezés az „ötlettől a megvalósulásig”; –Saját forrás biztosítása az „addicionális források” eléréséhez; –Pénzügyi-finanszírozási menedzsment tudás és képesség; –A „gazdasági versenyképesség” feltételeinek biztosítása.

Köszönöm a figyelmet! s