VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, 2006. június 13. Angerer P. Ildikó, Bíró Borbála: Egyes gyomirtószerek és ipari szennyvíz talajmikrobiológiai.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Nitrogén vizes környezetben
Advertisements

A szennyvíztisztítás biokinetikai problémái a gyakorlatban.
Öko-ni és Trifender mikrobiológiai készítmények gyakorlati alkalmazása a Sclerotinia elleni védekezésben Dr. Bohár Gyula BIOVÉD 2005 Kft.
Különböző kereskedelmi forgalomban lévő baktérium alapú biotrágyák hatása a mezőgazdasági növények foszfor (P) felvételére, csírázására, gyökér növekedésére.
E-learning alapú távoktatás tapasztalatai a Széchenyi István Egyetemen
Antibiotikumok használata Itt láthatja az F/1 és az F/2 jelű feladatlapokhoz tartozó grafikonokat, amelyeket akár ki is vetíthet a diákok számára.
Doktori téma vezetője: Prof. Dr. Romvári Róbert, DSc
FUNKCIONÁLIS ÉLELMISZEREK KIFEJLESZTÉSÉNEK FONTOSABB EREDMÉNYEI Résztvevő intézmények: Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. Pécsi Részlege Pécsi.
Statisztika I. VI. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
A FŰSZERPAPRIKA TERMÉSE ELTÉRŐ TÁPANYAG-ELLÁTOTTSÁG ESETÉN
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
Kiskunhalas környékének talajai
Hasznos talajlakók és a globális felmelegedés
KÜLÖNBÖZŐ BIOTRÁGYÁK ÖSSZEHASONLÍTÓ NÖVÉNYFIZIOLÓGIAI VIZSGÁLATA
Az egészséges táplálkozás lehetőségeiről
Felszíni víz monitoring
Környezettechnika Modellezés Biowin-nel Koncsos Tamás BME VKKT.
Vízminőségi jellemzők
Szabad aminosavak termelésének kimutatása a talajmikroorganizmusok tenyészetében.
Antibiotikumok kimutatása a talajból
A Csukáséri főcsatorna állapotfelmérése különös tekintettel a szennyvizekkel bekerülő tápanyagok hatására Dr.Fekete Endre ATIKÖVIZIG,Szeged.
KOMETABOLIZMUS. A fogalom tisztázása Régóta ismert tény, hogy a mikroorganizmusok képesek átalakítani szerves vegyületeket, de a termék felhalmozódik.
1 A magyar gazdaság helyzete, perspektívái 2008 tavaszán Dr. Papanek Gábor Előadás Egerben május 7.-én.
Természeti erőforrások védelme
Ökológia Fogalma:Az élőlényeknek a környezetükhöz való viszonyát vizsgáló tudomány. Vizsgálatának tárgya: Az ökoszisztéma, az élőhely ( biotóp) és azt.
FERTŐZÉS - KOCKÁZAT.
HELYI PARTNERSÉGEK, MINT A VIDÉKI KORMÁNYZÁS INNOVATÍV ESZKÖZEI 1 A Magyar Regionális Tudományi Társaság IX. vándorgyűlése Révkomárom, november 25.
Alternatív tápanyag- gazdálkodási munkapontok meghatározásának kísérleti és biometriai elemzése Tolner László 1 –– Kiss Szendille 2 – Vágó Imre 2 –Biczók.
Innovációs zónák, klaszterek szerepe a regionális fejlesztésekben Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Dr. Nagy Henrietta,
Bányácski Sándor mezőgazdasági mérnök szak IV. évfolyam
Balatoni és kis-balatoni kékalgák toxikusságának vizsgálata
Az Európai Tudományos Bizottság véleménye az élelmiszerek "ochratoxin A" tartalmáról (1998 szeptember 17) 1.Bevezetés A bizottság beszámolt az 1994 szeptember.
A BIOMONITORING VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI NYÍREGYHÁZA VÁROS TERÜLETÉN Buris Katalin 2004.
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A LEADER PROGRAM MINT HELYI PARTNERSÉG KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON.
Budapest Vízminősége Budapest Vízminősége Készítők: Csernus Anna, Karvalics Bence, Schiffer Ferenc Készítők: Csernus Anna, Karvalics Bence, Schiffer Ferenc.
Egy folyékony mintában valamilyen baktérium koncentrációját szélesztést követően agarlemezes telepszámlálással határozzuk meg. Tízes alapú hígítási sort.
Egytényezős variancia-analízis
Növényvédőszer kémia Növényeket károsító tényezők abiotikus biotikus
Az esszenciális mikroelemek jelentősége
A talajtermékenység növelésének új, lehetőségei napjainkban Dr. Biró Borbála 1, P. Angerer Ildikó 1 Magyar Tudományos Akadémia, Talajtani és Agrokémiai.
Az angolperje cink- és kadmiumfelvételének vizsgálata kistenyészedényes kísérletben Szabó Szilárd – Hangyel László – Ágoston Csaba Debreceni Egyetem Tájvédelmi.
Vizminőség vizsgálat a biotikus index használatával
Sör, bor, pálinka Szöllősi Dániel PhD hallgató.
ELŐNYÖK ÉS LIMITÁCIÓK MOLEKULÁRIS MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATI MÓDSZEREK ALKALMAZHATÓSÁGA A BIOREMEDIÁCIÓBAN Balázs Margit.
B I O F A R M Integrált ökogazdálkodási K+F EU programok, állatbarát lovarda és regionális nagytestű állatkórház
Szerves talajszennyező anyagok fázisok közötti megoszlása és biológiai hozzáférhetősége Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Kémiai.
Talajsterilezés Herman Edit. Sterilitás definíciója Külső behatás következtében kialakuló olyan állapot, amiben a vizsgált terület teljesen mikroba-mentes.
Arginin ammonifikáció Készítette: Vas Nóra. Arginin ammonifikáció Ammonifikáció mérésére szolgáló labor kisérlet Ammonifikáció fontossága:  Ökoszisztémák.
Nitrifikáció vizsgálata talajban
FDA hidrolízis aktivitási teszt
Nitrogén mineralizáció
OECD GUIDELINE FOR THE TESTING OF CHEMICALS Soil Microorganisms: Carbon Transformation Test OECD ÚTMUTATÓ VEGYI ANYAGOK TESZTELÉSÉRE Talaj Mikroorganizmusok:
Kísérleti eredmények Kisérleti szőlészet de Saint Sardos Agrárkamara Tarn et Garonne.
HALLGATÓI ELÉGEDETTSÉGI VIZSGÁLATOK A WJLF-EN A es tanév eredményei.
A Duna partján történt események röviden! Pillman Nikolett Schäffer Ivett.
Oxidatív Stressz Hatása Vázizomsejtekre
Vízminősítés és terhelés számítás feladat
A magzati vesztesztés mértéke és annak vizsgálati lehetősége a termékenyítés utáni 60. napig tejelő szarvasmarhában Dr. habil. Gábor György PhD tudományos.
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A Földtudományi kutatás-fejlesztési alprogram
KÖRNYEZET- ÉS KÖLTSÉGKÍMÉLŐ TRÁGYÁZÁSI SZAKTANÁCSADÁSI RENDSZER
A csemegekukorica termesztésének üzemgazdasági elemzése egy integrátor példáján keresztül VIVIEN KEREKES Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar
1. 2 MICROTESTER ÚJ TECHNIKA A MIKROBIOLÓGIÁBAN Dr. Reichart Olivér Dr. Szakmár Katalin Budapest, február 15. A redox-potenciál mérésen alapuló.
Innovációs programok a Szent István Egyetemen Regionalitás és együttműködés Figler Kálmán, kancellár Dr. Szabó István, külkapcsolati igazgató, dékán.
Ökológia. Az élőlények környezete 1.lecke Az ökológiai rendszerek (Egyed feletti szerveződési szintek)
KÜLÖNBÖZŐ INTENZÍV TAVI HARCSANEVELÉSI TECHNOLÓGIÁK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA Szarvas Nagy Z. 1,2, Havasi M. 1, Gál D. 1, Hancz Cs. 2 1 Halászati.
FLAVOBACTERIUM OKOZTA MEGBETEGEDÉS HAZAI HALFAJOKBAN
Mikrobák mennyiségi meghatározása
1. ábra A 3A9EC szerkezeti képlete
Antibiotikumok kimutatása a talajból
Előadás másolata:

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. Angerer P. Ildikó, Bíró Borbála: Egyes gyomirtószerek és ipari szennyvíz talajmikrobiológiai hatásának értékelése Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Környezettudományi Doktori Iskola, Szent István Egyetem Gödöllő, MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. A kísérletek célja Laboratóriumi in vitro kísérleti módszerek kifejlesztése a mikrobák stressz-tűrőképességének a mérésére A stressz-tűrőképesség mikrobacsoportok, fajok és törzsek közötti variabilitásának vizsgálata Az adaptáció mértéke és a környezeti működőképesség közötti összefüggések megértése, azaz a rövid- és a hosszabbtávú hatások értékelése Tenyészedényes mikrokozmosz kísérletek az egyes mikrobacsoportok herbicid és szennyvíz- toleranciájának elemzésére rövidtávú és hosszabb hatás megfigyelése 3 hetes és 3 hónapos inkubáció során

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. Bevezetés In vitro kísérletsorozat: A mikroorganizmusok klórszulfuron toleranciájának megállapítása céljából in vitro rázatásos, mikrofermentoros tenyésztést alkalmaztunk a gyomirtószer különböző koncentrációi mellet. A mikroorganizmusok szaporodásának mértékét rázatás után fotometrikusan határoztuk meg a mikróba szuszpenzió extinkciójának mérésével.

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. Bevezetés Tenyészedényes kísérletsorozat: Tenyészedényes kísérletsorozat: 3 hétig, illetve 3 hónapig tartó laboratóriumi talajinkubációs modellkísérletben tanulmányoztuk a mezőgazdasági termesztés során alkalmazott gyomirtószer és ipari melléktermék hatását a talaj mikrobiális közösségeire. Ennek során „egy új generációs” herbicid, a 75 % klórszulfuron tartalmú Glean és egy kokszolói szennyvíz hatását elemeztük az összcsíraszámra, az összcsíraszámra, sugárgombákra, sugárgombákra, szabadon élő N 2 -kötő baktériumokra szabadon élő N 2 -kötő baktériumokra és néhány spóraképző baktériumfajra vonatkozóan és néhány spóraképző baktériumfajra vonatkozóan

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. Mi is a Glean (klórszulfuron) ? A Glean (75 % aktív hatóanyaga a klórszulfuron) „új generációs” herbicid a szulfonilkarbamidok csoportjából, melyet a mezőgazdaságban a gabonafélék és a len gyommentesítésére használnak. A Glean (75 % aktív hatóanyaga a klórszulfuron) „új generációs” herbicid a szulfonilkarbamidok csoportjából, melyet a mezőgazdaságban a gabonafélék és a len gyommentesítésére használnak. 2-klór-//4-metoxi-6-metil-1,3,5-triazin-2-il/-aminokarbonil/- benzoszulfonamid

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. Anyag és módszer I./1. A mikroorganizmusok klórszulfuron toleranciájának megállapítására in vitro rázatásos, mikrofermentoros tenyésztést alkalmaztunk. A vizsgálandó tiszta törzseket szelektív ferde agarra leoltottuk, és 24 óráig inkubáltuk. Az elszaporodott törzseket steril fiziológiás sóoldattal lemostuk. A megfelelő szelektív, folyékony táptalajokra (nutrient leves a baktériumok, AGS tápoldat a sugárgombák, és YMB a Rhizobium törzsek kitenyésztésére). Sterilizálást követően a különféle mikroorganizmusok tiszta kultúráiból készült szuszpenziók kerültek leoltásra. A továbbiakban a táptalajokhoz adagoltuk a klórszulfuron megfelelő dózisait (0,001, 0,01, 0,1, 1, 10 mg.kg-1).

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. Anyag és módszer I./2. Az így kapott folyékony kultúrákat rázógépre helyeztük, és órán át intenzív rázatás mellett 25 o C-os hőmérsékleten inkubáltuk. Kontrollként azok a kultúrák szolgáltak, amelyeket herbicid bevitele nélkül tenyésztettünk ki. A mikroorganizmusok szaporodásának mértékét fotometrikusan határoztuk meg. A mikroorganizmusok szaporodásának mértékét a kontroll kultúrával hasonlítottuk össze. A kísérletet három ismétlésben végeztük el. Felhasznált mikroorganizmusok: Bacillus cereus var. mycoides, Bacillus subtilis, Rhizobium leguminosarum Bükköny 75/4, Rhizobium lupini Csf 75/1, Rhizobium meliloti LuK, Rhizobium trifolii Lóhere 73/3, Streptomyces griseus, Streptomyces liquor, Streptomyces sp. IX., Steptomyces sp. P.G., Streptomyces sp Sz5/a, Streptomyces sp. Sz5/b, Streptomyces sp. Sz5/c, Streptomyces sp. Sz5/d, Streptomyces sp Sz3/b.

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. Anyag és módszer II./1. A tenyészedényekben a Glean gyomirtószernek a szántóföldön ajánlott g/ha dózis alapján megállapított 0,001 mg.kg-1 talaj-koncentráció mellett annak 10-szeres, 1000-szeres és szeres (0,01-; 1- és 10 mg.kg-1) koncentrációit is alkalmaztuk. A szántóföldi vízkapacitás 60 %-os értékénél, 28 o C hőmérsékleten megvalósított, 3 heti, majd 3 havi inkubációnál egy kokszolói, ipari szennyvízzel való kombinációkat is kialakítottunk három ismétlésben. A szántóföldi vízkapacitás 60 %-os értékénél, 28 o C hőmérsékleten megvalósított, 3 heti, majd 3 havi inkubációnál egy kokszolói, ipari szennyvízzel való kombinációkat is kialakítottunk három ismétlésben. A kokszolói szennyvíz néhány kémiai tulajdonsága az alábbi táblázatban látható pHKOI (mg.L -1 ) Fenol Rodanid Szabadcianid Össz- cianid (mg.L -1 ) NH 4 + (mg.L -1 ) H 2 S (mg.L -1 ) 7, ,7346,63,49, ,6

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. Anyag és módszer II./2. Az összes heterotróf csíraszám, a szabadon-élő nitrogén-kötők, a sugárgombák és a spóraképzők egy fajcsoportja, a Bacillus cereus var. mycoides kitenyésztésére szelektív Nutrient, Kongóvörös Ashby és Arginin-glicerin agar-lemezeket alkalmaztunk. A mikrobaszámokat általunk módosított eljárással talajhígítási sorozatból állapítottuk meg és a telepképző egységek számát 1 g száraz talajra konvertáltuk. Az átlagadatok log10-transzformált adatait ábrázoltuk, ahol a variancia-analízis eredményeként jelentkező szignifikáns (P0,5%) értékeket is jelöltük.

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. Az in vitro kísérletek eredményei

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. Az in vitro kísérletek eredményei

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. Eredmények és értékelésük I./1. (in vitro) A kísérlet során tesztelt mikroorganizmusok eltérően reagáltak a klórszulfuron különféle koncentrációira. Ez a különbség a gyomirtó szer eltérő koncentrációira, valamint a mikróbatörzsek egyéni érzékenységére vezethető vissza. A klórszulfuronra a legérzékenyebb mikróbák a következők voltak: Rhizobium trifolii Lóhere 73/3, Rhizobium meliloti LuK. Ugyanakkor minden egyes herbicid koncentrációnál megindult a mikroszervezetek szaporodása. A Rhizobium leguminosarum Bükköny 75/4. szaporodását 0,001 és 0,01 mg.kg -1, a Bacillus cereus var. mycoides 0,01 mg.kg -1 herbicid koncentráció serkentette.

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. Eredmények és értékelésük I./2. (in vitro) Erős szaporodás serkentést figyelhettünk meg a Streptomyces griseus törzsnél, amelyről az irodalmi adatok tanulmányozása során kiderült, hogy képes lebontani a klórszulfuront. Ugyanakkor ezzel a módszerrel a Streptomyces griseus törzs szaporodása nehezen volt mérhető, mert a poliszacharid termelés miatt a sejtek flokkulálódtak, így 10 mg.kg -1 koncentrációnál az extinkciós érték nem volt meghatározható. A Glean 75 DF serkentette a Streptomyces griseus, Streptomyces sp. IX., Streptomyces sp. Sz 5/a, Streptomyces sp. Sz 5/c, Bacillus mycoides szaporodását.

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. Az mikrokozmosz kísérletek eredményei A kokszolói szennyvíz az összcsíraszám szignifikáns sejtszám-növekedését, míg a klórszulfuron sejtszám-csökkenést okozott a kontrollhoz képest. A kombinációk a szennyvizes kontrollhoz képest szignifikáns csökkenést mutattak.

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. A mikrokozmosz kísérletek eredményei A szennyvíz közel egy nagyságrenddel megnövelte a sejtszámot a kontrollhoz képest. 0,01 mg.kg -1 klórszulfuron dózisnál és felette szignifikáns csökkenést észleltünk. A kombináció drasztikusan csökkentette a sejtszámot.

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. A mikrokozmosz kísérletek eredményei Minden koncentráció és a herbicid-szennyvíz kombináció szignifikáns sejtszám-csökkenést okozott.

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. A mikrokozmosz kísérletek eredményei A szennyvíz és a herbicid szántóföldi dózisa egymagában és kombinációban is szignifikánsan növelte a sejtszámot. A 10 mg.kg -1 dózis szignifikáns sejtszám-csökkenést okozott.

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. A mikrokozmosz kísérletek eredményei A sejtszám a szennyvízkezelés hatására mind a klórszulfuronnal, mind pedig anélkül szignifikánsan lecsökkent.

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. A mikrokozmosz kísérletek eredményei A herbicid 0,001 mg.kg -1 dózisa önmagában nem szignifikánsan, szennyvízzel való kombinációban viszont szignifikánsan serkentette a szaporodást. Magasabb koncentrációk drasztikus sejtszám- csökkenést okoztak kombinációban is.

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. A mikrokozmosz kísérletek eredményei A herbicid szántóföldi, illetve 1000-szeres, szeres dózisai szignifikáns sejtszám-csökkenést eredményeztek, mely hatás a szennyvíz kombinációknál jelentősen enyhébbnek bizonyult.

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. A mikrokozmosz kísérletek eredményei A herbicid szántóföldi és tízszeres dózisa szignifikáns növekedést, a szeres koncentráció ugyanakkor szignifikáns csökkenést okozott. A szennyvíz önmagában szignifikánsan csökkentette a csíraszámot, a herbiciddel csak az 1000-szeres és szeres koncentrációknál.

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. Eredmények és értékelésük II./1. (mikrokozmosz) Az egyes mikrobacsoportok eltérő toleranciát mutattak az alkalmazott herbicidre, a szennyvízre és a kettő kombinációjára. Az anyagok közötti interakció az egyes komponensek külön-külön kimutatott hatását módosíthatja, ami a vizsgálati körülmények között a kokszolói szennyvíz toxikus cián, rodanid és fenol-tartalma miatt a kitenyészthető mikrobaszám további csökkenésében nyilvánult meg.

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. Eredmények és értékelésük II./2. (mikrokozmosz) A mikroorganizmusok közül a legnagyobb érzékenységet a szabadon élő nitrogénkötők mutatták, ami egybecseng a korábban megállapított környezeti stressz-tényezőkkel. A sugárgombák és a kitenyésztett Bacillus faj csíraszámát ugyanakkor a herbicid 0,01 mg.kg -1 mennyiségei serkentették, amely hatás a sugárgombáknál az ipari szennyvízzel való kombinációkban is fennmaradt. A mikrobacsoportok eltérő érzékenysége miatt a vizsgált talaj mikrobaközösségeinek az összetétele és esetleges aktivitása is módosult.

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. Eredmények és értékelésük II./3. (mikrokozmosz)  A klórszulfuron hatóanyagú herbicid és az ipari szennyvíz kombinált alkalmazása tenyészedényes modellkísérletben a kitenyészthető mikroba-csoportok közötti jelentős érzékenységi különbségekre mutatott rá.  A vizsgált környezeti abiotikus tényezővel szemben a nitrogénkötők (mikroszimbionták) nagyfokú érzékenysége bizonyosodott be.  A sugárgombák és a kitenyészthető Bacillus faj csíraszámában a herbicid kombinációknál serkentést is megfigyeltünk. (ANGERER et al )

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. Összefoglalás, konklúzió I.  Rázatásos, mikrofermentoros in vitro kísérletek során megállapítást nyert, hogy a vizsgált mikroszervezetek közül a Rhizobium trifolii Lóhere 73/3 és a Rhizobium meliloti LuK jelű törzsek reagáltak legérzékenyebben a klórszulfuronra.  Erős szaporodás serkentést figyelhettünk meg a Streptomyces griseus törzsnél, amelyről az irodalmi adatokból kiderült, hogy képes lebontani a klórszulfuront.  A gyomirtószer stimulálta a Streptomyces griseus, Streptomyces sp. IX., Streptomyces sp. Sz 5/a, Streptomyces sp. Sz 5/c, Bacillus mycoides szaporodását.

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. Összefoglalás, konklúzió II. Tenyészedényes modellkísérletek során megállapítottuk, hogy:  A mikrobiota összetételét a tápanyagokért folyó küzdelemben a környezeti természetes és mesterséges (vagy antropogén), biotikus és/vagy abiotikus tényezők különféle mértékben befolyásolják.

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. Összefoglalás, konklúzió II.  A mikrobacsoportokra jellemző eltérő mértékű érzékenységi mintázat módosítja a mikrobiális közösségek funkcionális csoportjainak számszerű arányait és a közöttük kialakuló együttműködési lehetőségeket is.  Ezeket az együttes környezeti hatásokat is célszerű figyelembe venni a xenobiotikumok és a mezőgazdasági, ill. Ipari hulladékanyagok alkalmazása során.  A mikrobák stressztűrő képességének vizsgálatakor fontos kérdés, hogy egyes mikroszervezeteknél mennyi idő alatt alakul ki a peszticidekhez való adaptációjuk. Ennek megállapítására tartam-hatású kísérletek szükségesek.

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. Néhány fénykép a kísérletről

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. További tervezett kísérletek További rövid- és tartamhatású kísérletek Modellkísérletek növények felhasználásával Szabadföldi kísérletek Herbicid és szennyvíz-toleráns mikrobák izolálása

VII. Környezetvédelmi Konferencia, Dunaújváros, június 13. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Angerer P. Ildikó, Bíró Borbála Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Dunaújváros, Környezettudományi Doktori Iskola, Szent István Egyetem Gödöllő, MTA Talajtani és agrokémiai Kutató Intézete