TPM-klub extra Műszaki diagnosztikák alkalmazása
A karbantartási rendszerek fejlődése
Műszaki diagnosztika alapú karbantartás Hibás elképzelés (megnevezés) –Az eszközpark egy részére vonatkozhat csak –Nem alapú – hanem támogatott –Nem karbantartási stratégia, hanem „csak” eszköz –Nagyon hatékony eszköz, amelyet a lehetőségekhez képest alig használnak
Miért jó a műszaki diagnosztika? A (merev) ciklusokon alapuló (TMK) karbantartás csődje A véletlen szerepe
Elvi hibák a merev ciklusidős karbantartásnál Elv: 1. A hiba gyakorisága korfüggő 2. Létezik meghatározható határ 3. Meg tudjuk (mi vagy valaki más) határozni a határt 4. A leggyengébb láncszem adja az egységciklust 5. A nagyjavítással nő az üzembiztonság
A véletlen szerepe A bekövetkezett hibák túlnyomó része emberi eredetű A tönkremenetelek időpontjának meghatározásakor gondoljunk –a normál eloszlásra és arra, hogy az –„első és utolsó” tönkremenetelhez tartozó élettartamok aránya akár 50-szeres lehet RCM elv: biztosabb a hibák kiszámíthatatlanságában hinni
A leggyakrabban alkalmazott diagnosztikák Rezgésvizsgálatok Termográfia Szivárgás vizsgálatok Működési elv Alkalmazhatóság: lehetőségek és korlátok
Háromszintű (piramis) modell Elsődleges (skalár) érték mérők Spektrumanalízis Mélyelemzések Mennyibe kerül a műszer? Mennyi időbe telik megtanulni a technikát? A kereskedők szerepe
Mi a szerepe a diagnosztikának a korszerű rendszerekben? Az eredeti TPM karbantartás szakmailag gyenge Az RCM alkalmazására (jogosan) alig van példa Amúgy meg nem helyezik rendszerbe a karbantartást Alacsony alkalmazási szint – hatékony módszer – nagy lehetőségek