Egészség – egészségmegőrzés -prevenció (a betegségek keletkezését magyarázó elméletek), holisztikus szemlélet, Bio – Pszicho – Szociális modell

Az egészségfogalom értelmezése: történetileg mindig összefüggött az ember „nembeli jellegéről” alkotott felfogással, azzal, hogy az embert csupán biológiai vagy bioszociális lénynek tekintették.

A betegségek keletkezését magyarázó elméletek

Mechanisztikus felfogás: az embert valamiféle szerkezetnek tekinti a betegség ennek a szerkezetnek a szabálytalanná válását jelenti

Statisztikai modell: a betegség a statisztikai normáktól való eltérést jelenti ebben a felfogásban az egyéni eltérések és különlegességek nem, vagy alig kezelhetők

Adaptív modell: a szervezetet képesnek tartja a legkülönfélébb behatásokhoz való adaptációra, belső egyensúlyának fenntartására a betegség ennek az adaptációs készségnek az elvesztését jelenti

Autonómia modell: az ember autonómiája nem statikus, hanem az ember döntéseitől, egészségi állapotától is függő dinamikusan változó tulajdonság az egyének cselekvésükben korlátozottak >>autonómiájuk csökkent

Felelősség-modell: a betegségek oka >> a rossz társadalmi körülmény társadalmi felelősség modellje >> a társadalom hibáztatása egyéni felelősség modellje >> mindenki saját egészségéért felelős

Rizikótényezős modell: többtényezős, kombinált modell a rizikó lehet valamely stressz; veszélyt vállaló magatartás; személyiségjellemző egészségi rizikómagatartás = olyan magatartásminták sorozata, amelyek intenzitásuk vagy tartósságuk következtében válnak az egészségre kockázatossá

Deviancia-modell: az egészségügy szociális kontrollfunkciója szerint >> az orvos feladata a deviáns magatartást konform viselkedéssé alakítani

Biológiai vagy medicinális betegség modell: minden betegségnek speciális oka van a betegség a szervezet egy meghatározott működésének zavarát jelenti, amelynek specifikus tünetei vannak>> ezt az arra kiképzett személyzet képes felismerni a betegségek visszaszorítására és az ellenük való küzdelemre mozgósít hibája: a prevenciónak nem tulajdonít jelentőséget

Pszichoszomatikus betegségmodell: a betegség keletkezésének útja >>a külső pszichikus terhelő hatásra kiváltódó (testi) megbetegedés Főbb ága: a stressz-modell (Selye János): a szervezet különböző terhelő jellegű beavatkozásokra mindig ugyanazon reakcióval válaszol (stressz-reakció), amely lehet vészreakció, elhárító reakció vagy kimerülési stádium

Ökológiai modell: ez az irányzat az élő szervezetet a maga természetes környezetében, a szervezet és a környezet kölcsönhatásában vizsgálja a természetes környezet kiegészül a társas környezettel kiemeli az élet és a szociális feltételek megteremtésének szükségességét, valamint az egyén aktív készségét a feltételek kihasználásában

EGÉSZSÉG: a teljes testi (szomatikus), lelki (pszichés) és szociális jólét állapota, s nem pusztán a betegség, nyomorékság hiánya (az Egészségügyi Világszervezet - WHO meghatározása szerint)

Holisztikus egészségszemlélet: a mai egészségmodell az embert egészében szemléli, mindhárom összetevő (szomatikus, pszichés, szociális tényező) egyszerre, egymással összefüggésben, kölcsönhatásban történő értelmezését jelenti holosz: teljes, egész holisztika: egészség, teljesség

Egészségmegőrzés: az egészséges egyének számára a megfelelő lehetőségeket hozza létre az „egészségi jólét” állapotának megtartására

Egészségmegőrzés céljai: egyenlő lehetőséget biztosítani mindenkinek a jó egészségi állapotra meghosszabbítani az átlagos élettartamot minőséget adni azokhoz az évekhez, amit az átlagos élettartam meghosszabbodásával nyertünk

E három célkitűzés összefoglalva: Életet adni az évekhez és egészséget adni az élethez.

Az egészségmegőrzés érdekében: csökkenteni kell a környezet káros hatásait növelni kell a szervezet alkalmazkodóképességét minél magasabb szintű egészségkulturáltsággal rendelkezünk, annál hatékonyabban valósul meg az egészségmegőrzés

A társadalom hatása az egyén életére, egészségére: 1. Spontán módon: mikro- és makroközösségein keresztül elsajátítja az egyén az ott tapasztalt életmódot, gondolkodásmódot, az azokban rejlő értékrendet, cselekvési formákat

2. Célzottan: intézményrendszerein keresztül >>főként oktatási, jogi, egészségügyi rendszerén

3. Rejtetten: a társadalmi javak elosztási rendszerén keresztül >> ez dönti el alapvetően, mihez, mely javakhoz fog tudni hozzáférni, szükségleteit milyen szinten, milyen minőségben elégítheti ki

Egészségkulturáltság: a szocializáció során alakul ki

A szocializáció tartalma: a kultúra >> a felhalmozott anyagi és szellemi javak

A kultúra átadása: a szociális közvetítés révén történik a közvetítéssel átadott kultúrát a befogadó elsajátítja (interiorizálja) az interiorizált kultúra = kulturáltság, műveltség

A nevelés célja: a kulturáltság, műveltség kialakítása

Az egészségkulturáltság: a kulturáltság része az egészségpedagógia célja az egészségkulturáltság kialakítása Összetevői: --- egészségi állapot --- életmód

Egészségi állapot: azoknak a külső és belső viszonyoknak az összessége, amelyek között a személy létezik, s amelyek hosszabb, rövidebb ideig jellemzik

Az egészséges életmód összetevői Egészséges táplálkozás Fizikai aktivitás, a kornak, nemnek, egészségi állapotnak megfelelően Stresszkezelés és pozitív gondolatok Mentesség a károsító szenvedélyektől

1. Egészséges táplálkozás főbb szabályai Változatos étkezés Alapos rágás Egyszerre keveset Naponta zöldségféle, nyers gyümölcs, teljes értékű gabonaféle Zsíros ételek kerülése Állati zsírok helyett növényi zsiradék

Természetes élelmiszerek (nem félkész) Csökkenteni: konyhasó, cukor Testtömeg ellenőrzés

2. Fizikai aktivitás Elősegíti a lelki egyensúly megőrzését is Stressz-hatások feldolgozása>> ún. monoton sportokkal Fontos: az egyéni adottságok, kor, nem, egészségi állapot figyelembevétele

3. Stresszkezelés Stresszhatás fajtái: Eustressz: előnyös Diszstressz: káros Cél: a stresszel történő együttélés megtanulása Technikái: relaxáció, jóga, autogén tréningek, sportok, természetjárás, meditáció stb.

Fokozott stressz tünetei: alvási nehézségek (el- vagy átalvási) koncentrációs nehézségek állandó kimerültség érzés ingerlékenység fejfájás emésztési problémák depresszió

Stresszbetegségek Gyomorfekély Magas vérnyomás Pajzsmirigy túltengés Cukorbetegség Neurózis Fejfájás Elhízás, ill. kóros soványság

4. Egészségkárosító szenvedélyek és devianciák Dohányzás Túlzott alkohol fogyasztás Drog-fogyasztás Gyógyszer fogyasztással történő visszaélés

Prevenció = megelőzés

1. Elsődleges/primer prevenció = egészségmegőrzés a betegségek keletkezésének, kialakulásának megakadályozása>> a betegségek keletkezésében szerepet játszó biológiai, környezeti és társadalmi tényezők kiiktatásával (védőoltás; túlzott zsírfogyasztás, dohányzás, alkohol kerülése stb.) ez a legelőnyösebb

2. Másodlagos/szekunder megelőzés = szűrés-gondozás a betegségek korai szakaszban való diagnosztizálása megfelelő beavatkozás (orvosi, környezetvédelmi, társadalmi) a betegség tovaterjedésének, súlyosbodásának megakadályozására idült betegek szűrése, gondozása

3. Harmadlagos/tercier prevenció = terápia, rehabilitáció cél: a súlyosbodás/progresszió megakadályozása, az elvesztett funkciók helyreállítása, pótlása

Megelőzés, hatékonyság, eredményesség Rövid távú célok Centralizáció Intézményes segítés A kész megoldások Az alá-fölé rendeltség Egyoldalú megközelítés Hosszú távú célok Decentralizáció Ön-segítés (képessé tenni) Alternatív megoldások Kapcsolatrendszerek Holisztikus megközelítés (testi, lelki, érzelmi, értelmi, szociális)