Dobbantsunk konstruktívan? Szelíd erőszak a Dobbantó program szakmai csapata „ellen” november 21. Göd.

A konstruktivizmus alapjairól Világlátás, paradigma, közelebbről egy filozófiai, ismeretelméleti látásmód. A konstruktivista pedagógia egy ezt hűen követő pedagógiai paradigma. Alaptétele, hogy a tudás nem közvetítéssel keletkezik, nem átvesszük, hanem magunk konstruáljuk, építjük fel magunkban.

Tételek – 1. A tapasztalat trónfosztása. Az előzetes tudás alapvető szerepe. Ismeretelméleti gubancok – igazság vs. adaptivitás. A tudás induktív úton keletkezése elvének a kritikája, a felülről lefelé szerveződés. A megértés központi szerepe

Tételek – 2. A tanuló aktivitása nagyon fontos, de tagadja az előfeltétel nélküli felfedezés létezését. Önállóság, önálló tanulás, mindenki elsősorban maga felelős a saját tanulási folyamataiért. Szociális tanulás – kulcs. Kissé kényelmetlen, de ez egy tudáspárti pedagógia.

Alapvető dilemma a Dobbantóval való alkalmazhatósággal kapcsolatban Egy fejlesztési folyamatnak választania kell a rendelkezésére álló pedagógiai paradigmák között. Szinte nincs olyan pedagógiai szakember, aki bevallottan lecövekelne valamilyen elvrendszer mellett. – Mazsolázunk. Alapattitűdök: Maradjunk semlegesek, A tudomány érvényesítése fontos, de a megállapodott, beigazolódott tudományos ismereteket kell alkalmazni.

Milyen paradigmaválasztás jellemzi a mai fejlesztési folyamatokat? Egy reformpedagógiai ihletettségű alapállás Gyermekközpontúság Humanizmus Partnerség A gyermek egyenjogúsága A tanulás elsőbbsége a tanítással szemben A társas mozzanatok előtérbe helyezése A cselekvés, a tevékenység, az önállóság, a problémamegoldás, a döntés előtérbe helyezése … [Gyakran ezeket – megtévesztően – liberális pedagógiai elveknek szokás mondani.]

A reformpedagógia és a konstruktivizmus A tudás megszerzése cselekvés által, vagy tudáskonstrukció. Aktivitás a tudás megszerzésében, utána receptivitás, vagy belső aktivitás is. A rendszert alkotó előzetes tudás nem nagyon fontos – szemben vele: nagyon fontos. Nem szükséges ismeretelméleti kérdésekkel foglalkozni, vagy ezek alapvetőek a pedagógia formálásában. Teljes szabadsággal szemben nagyobb szerep a tervszerűségnek és a pedagógiailag indokolható fejlesztési szükségleteknek. A tapasztalatok mindenek fölöttiségével szemben az előzetes tudás szerepének kiemelése. A tanulás induktív folyamat, vagy az átfogó tudásrendszereink válnak egyre kidolgozottabbá. A gyermeki személyiségben az általános képességek vagy a világkép a rendszeralkotó.

Hogyan viszonyulhatunk a dilemmához? Nem hiszem, hogy … Bizonyos részfeladatok esetén van mód a konstruktivista alapelvek maradéktalan érvényesítésére. Más részfeladatok esetén lehetséges részlegesen, nem az egész konstruktivista elmélet elfogadásával bizonyos alapelvek érvényesítése.

Mit mondhatunk az egész fejlesztési folyamatról? A fejlesztés tanulás. A kritikus kérdés az, hogy mit tegyünk akkor, amikor a Dobbantó pedagógiai alapelveivel ellentétes szemléletmódokat és gyakorlatot találunk. Három alapvető reakció lehetséges: Meg kell tanítani az új szemléletet. Az önálló tapasztalatok megszerzésén, a jó gyakorlatok megismerésén keresztül, a gyakorlatban sajátítja el a pedagógus az új látásmódot. Ez egy fogalmi váltási folyamat

Fogalmi váltás Új tudásterület, új fogalmi struktúra jön létre, és bizonyos információfeldolgozásokban, a helyzetek egy részében adaptívvá válik, alkalmaztatik. Példák Mindig elméleti rendszerek kialakulásáról van szó, nem pedig bizonyos tévhitek eltüntetéséről.

A fogalmi váltás „technológiája” Nyitottság A meglévő tudás tudatosítása, verbalizálása. Ellentmondásokra való rámutatás, kétségek ébresztése. Megtanuljuk az újat Az új adaptivitásának konstrukciója van olyan jó, mint a régi, megoldja a problémákat, ígéretesnek tűnik, elegáns.

És a dobbantóban? Keresztülvisszük mi a pedagógusokat ilyen fogalmi váltásokon? Mentorok, coachok. Stratégia kellene a pedagógusok megismerésére. Kritikus kérdés a nyitottság. Beszélgetések, más módszerek a jelenlegi pedagógiai elképzelések megfogalmazására. Még a toleráns gondolkodásmód keretei között is veszély, hogy a pedagógus végül is hisz az egyetlen igazság létében. Nem új tudáselem (módszer, ötlet, trükk) elsajátításáról, hanem egy új pedagógiai világfelfogás konstrukciójáról van szó. Lehet csapda a jó gyakorlatok megismerése. Az adaptivitás konstrukciójában kiemelt szerepet kaphat a fejlesztési folyamatokban való részvétel, a bevonódottság.

A szervezetek is tanulnak Mi a tanulás általában? A szervezet tartós és adaptív átalakulása is tanulás. Általában alkalmazhatók ugyanazok az alapelvek, mint az egyének tanulására. De itt van egy elméleti alternatíva – szociális konstruktivizmus. A szervezet tanulásában is az előzetes tudásnak van alapvető jelentősége, ez is tudáskonstrukció, a fogalmi váltás egy szervezetben is alapvető folyamat.

Az előzetes tudás szerepe Tanulási kudarcok Itt csak részben van szó „fogyatékosságokról”, „képességdeficitekről”. Az előzetes tudás meghatározó szerepe – ha ehhez nem igazodik a tanítás, akkor az „erőszakhoz” nem szocializált gyerekek nem képesek követni a pedagógust. Ha a tanulás kényszer, az örömelv feladása, szenvedés, és az iskola ezt a tanulásszemléletet sulykolja, akkor azok kerülnek előnybe, akik számára jobban belátható a távoli haszna, és akik jobban szocializáltak az ilyen erőszak elfogadására. Az iskola igenis tanít tanulni. A konstruktivizmus azt ajánlja, hogy ne ez legyen a tanulás, A tanuláskép is másképp formálódjék, e területen is legyen fogalmi váltás.

Mit jelent az előzetes tudás fontosságának elfogadása? Az előzetes tudás megismerésének kiemelt szerepe. Egyéni fejlesztési terveket erre építeni. Sajátos kultúrák Fogalmi váltások Gyermektudomány, gyermekművészet, gyermekfilozófia…

Az értékelés problémája Radikális változásokra van szükség, de ezek nem a módszerek átalakításával kezdődnek. A funkciórendszer problematikus: minősítés, fegyelmezés, motiváció, visszajelzés, szelekció… Ezzel szemben: korrekt minősítés, visszajelzés a pedagógus, a tanuló közösség számára, a tudás adaptivitása lemérésének lehetősége.

És a Dobbantóban? Értékelési folyamatok nagyon alapos tervezése az elmondottak alapján. Az önértékelést szolgáló mozzanatok előtérbe helyezése. A program önértékelése.

Aki még ezután bármit is olvasni akar: Angolul tudók: Google – Constructivism – elolvashatatlan mennyiségű nagyszerű anyag. Egyébként pofátlanul a saját műveimet tudom ajánlani, de a honlapra felkerül ennek az előadásnak egy írott változata is, ami kicsit bővebb.