Munkaügyi Tanácsok Országos Konferenciája A hátrányos helyzetű kistérségek támogatásának tapasztalatai a régiókban Eger november 11.

Előzmények  A leghátrányosabb helyzetű térségek gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális és foglalkoztatási mutatói erősödő leszakadást jeleztek.  A legelmaradottabb területek elszegényedtek, hiányzik az önerőből történő kitörés esélye.  A 33 legelmaradottabb kistérségben 1 millió ember (a lakosság 10%-a) él.

A kistérségek területi fejlettség alapján történő besorolása RégióKistérség Hátrányos helyzetű kistérség Leghátrányosabb helyzetű kistérség Új Magyarország Felzárkóztatási Programban résztvevő kistérségek Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

Új Magyarország Felzárkóztatási Program Az egyes operatív programokban elkülönített uniós forrás 2007 – 2013 Megnevezés Elkülönített forrás (Mrd Ft) GOP23,3 – 25,5 TÁMOP25,2 – 27,5 TIOP7,6 – 8,3 Államreform OP0,6 – 0,7 Elektronikus Közigazgatás OP2,3 – 2,5 Új Magyarország Vidékfejlesztési OP 32 – 35 Dél-Dunántúl ROP9,2 – 10 Dél-Alföld ROP Észak-Alföld ROP9,2 – 10 Észak-Magyarország ROP14,2 – 15,5 Összesen:123,

„Nem mondunk le senkiről – Esély a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élőknek” Zászlóshajó program

„Nem mondunk le senkiről” komplex térségfejlesztési program  A gazdaság, infrastruktúra, környezet, közszolgáltatások, szociális ellátás összehangolt fejlesztése,  képzési, foglalkoztatási támogatások és programok, közösségi, kulturális értékek megőrzése.

A program célja Összehangolt műveletek megvalósítása a többszörös hátrány felszámolása érdekében:  a helyi társadalom szükségleteire alapozva,  a gazdaság, a foglalkoztatás, a környezeti és közlekedési viszonyok, a közszolgáltatások területén.

A leghátrányosabb helyzetű térségek felzárkóztatása  A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a „Nem mondunk le senkiről” zászlóshajó program keretében kidolgozta a program szakmai tartalmára vonatkozó stratégiát, ezen belül az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak a program végrehajtásával összefüggő feladatait.  Az uniós forrásból finanszírozott program 33 kistérséget érint, azonban a minisztérium kiegészítő programjaival és támogatásaival 47 kistérségnek nyújt támogatást.

A munkaügyi központok részére felosztott keretek  A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a Munkaerőpiaci Alap FA decentralizált keretéből, valamint az MPA képzési keretéből elkülönített forrásból együttesen 14,512 MdFt felhasználását javasoltuk a négy érintett régióban.  Az érintett régiók pénzügyi keretének meghatározásakor figyelmen kívül hagytuk azokat a kistérségeket, amelyeknek a foglalkoztatási rátája elérte, vagy meghaladta az országos átlagot. Pl.: Dél-Dunántúlon Sásd – 60,51%, Észak-Magyarországon Pétervására – 61,88%, Észak-Alföldön Berettyóújfalu – 56,16%, Dél-Alföldön Jánoshalma – 65,01%.  A DEC FA átcsoportosítás eredményeképpen a fajlagos költségek a régiós átlaghoz képest a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben 1,3 – 1,4-szeresére emelkedtek az eredetileg tervezetthez képest.

A munkaügyi központok részére rendelkezésre álló keretek és azok felhasználása

Az elkülönített pénzügyi keret felhasználásának főbb szempontjai  Az egyes kistérségek sajátosságaihoz leginkább illeszkedő forrásallokációt kell megvalósítani.  Azokat a kistérségeket célszerű az átlagtól jobban támogatni, ahol a munkanélküliségi ráta magasabb, a foglalkoztatás színvonala alacsonyabb a régió átlagánál.  Az adott kistérségben élők támogatása nem azonos az adott kistérségen belül történő pénzköltéssel.  Az egyes támogatási formák, munkaerő-piaci programok közül elsősorban azokat kell alkalmazni, amelyek tartós hatásúak, és az adott kistérségben élő lakosság számára hosszabb távon fenntartható helyzetjavulást, munkahelybővülést, munkaalkalmat eredményeznek./vállalkozásindítás,képzés, alkalmazás a piaci szférában stb./

A program végrehajtásának tapasztalatai  A kiemelten támogatandó térségben lévő kirendeltségek a rendelkezésre álló keretet nehezebben tudják felhasználni, mint a kedvezőbb gazdasági mutatókkal bíró térségekben lévő kirendeltségek.  Az év utolsó harmadában gyakran előfordul, hogy a nem hátrányos helyzetű kistérségek munkáltatóinak indokolt támogatási igényét munkatársaink már nem tudják kielégíteni, ugyanakkor a leghátrányosabb kistérségek kirendeltségei még szabad kerettel rendelkeznek.

A program végrehajtásának tapasztalatai II.  A támogatásokra fordítható keret felhasználásakor figyelembe kell venni, hogy a cél nem az álláskeresők helyben tartása, ezért a jövőben a mobilitási támogatásoknak nagyobb szerepet kell kapniuk a munkába helyezés elősegítésében.  Ezekben a térségekben nehézkes a vállalkozások indítását elősegítő támogatási keret felhasználása is, mivel a gazdaságilag és infrastrukturálisan elmaradottabb területeken a vállalkozások kevésbé életképesek.

Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök pénzügyi ráfordítása

Bér- és járulékalapú támogatások  Célja : a munkaalkalmak bővítése,melyekhez nem elég az ÁFSZ eszköztára  A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben működő vállalkozások jelentős része tőkehiányos, a forrásbővítéshez az ÁFSZ-en kívüli eszközök is kellenek  A térség munkáltatói nem tudják az új dolgozó tartós foglalkoztatásával járó többletterheket vállalni Ezt a problémát enyhítik a bér- és járulékalapú támogatások, amelyek egyes esetekben az európai uniós forrásból támogatott START kártyákkal együtt is igénybe vehetők

Közfoglalkoztatás  Közcélú foglalkoztatás  Közhasznú munkavégzés  Közmunka programok A települési önkormányzatok a közfoglalkoztatás keretében tudnak átmeneti munkavégzési lehetőséget biztosítani a településeken élő, gyakran halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküliek részére.

Felnőttképzés Az egyes térségek közötti különbségek egyik fontos mutatója a térség változásokhoz alkalmazkodni képes tudásbázisa. A különbségek elmélyülését fokozza a térség népességének iskolázottsága, képzettsége közötti különbség. A tudás, mint a regionális fejlődés egyik legfontosabb meghatározója, egyre jobban felértékelődik. Az iskolarendszerből lemorzsolódók a felnőttképzés keretében tudják befejezni általános iskolai tanulmányaikat, illetve szakképzettséget szerezni.

Képzésben való részvétel ösztönzése  a képzési szakirányok meghatározásánál az elhelyezkedési esélyek figyelembe vétele,  kihelyezett tanfolyamok szervezése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben,  utazási (étkezési, stb.) támogatások biztosítása a lakóhelytől távol eső (megyeszékhelyen, nagyvárosokban szervezett) tanfolyamokon való részvételhez.

Egyéb lehetőségek a foglalkoztathatóság javítására  a leghátrányosabb kistérségben élő álláskeresők bevonása az európai uniós forrásból támogatott programokba,  Mobilitás támogatása - elmarad az indokolt mértéktől  munkahelymegőrzés támogatása,  A vállalkozások bátorítása sokoldalúan - elmarad a kívánatos szinttől  komplex munkaerő-piaci programok szervezése a régióban  munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása.

Összegzés  A hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása komplex térségfejlesztési programok megvalósításával, új munkahelyek teremtésével lehetséges. A foglalkoztatás bővítését a szomszédos térségeket is bevonva lehet nagyobb eséllyel megoldani.  A foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű kistérségek hátrányainak leküzdése csak következetesen alkalmazott,és csak ezekben a térségekben elérhető foglalkoztatási támogatásokkal lehetséges.  Szükséges a hosszú távú megoldásokat segítő megoldások preferálása,a versenyképes munkaerő megteremtése az ismeretek, készségek, az alkalmazkodóképesség folyamatos fejlesztésével, a munkahelyteremtés,vállalkozóvá válás ösztönzése, a piaci szférában történő alkalmazás, a mobilitás támogatása.  Szoros együttműködés kell a térség szereplői között!

Köszönöm a figyelmet! Dr. Soós Adrianna főigazgató-helyettes Foglalkoztatási és Szociális Hivatal