1 A „VÁROSI KÖRNYEZET” TEMATIKUS STRATÉGIA AJÁNLÁSAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSI LEHETŐSÉGEI A TERVEZÉSI GYAKORLATBAN A „VÁROSI KÖRNYEZET” TEMATIKUS STRATÉGIA AJÁNLÁSAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSI LEHETŐSÉGEI A TERVEZÉSI GYAKORLATBAN Schuchmann Péter PESTTERV Kft KONFERENCIA AZ EU VÁROSI KÖRNYEZET STRATÉGIÁJÁRÓL november november 13

2 A jelenlegi tervezési rendszer fő elemei, e tervek környezeti tartalma Területfejlesztési koncepciók és területrendezési tervek (a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996 évi XXI. Törvény alapján) Településfejlesztési- és rendezési tervek (az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. Törvény és annak módosításai alapján) Környezetvédelmi tervek: ezek közül a legfontosabb a települési környezetvédelmi program, amelynek elkészítését, tartalmát a környezetvédelmi törvény írja elő Városi stratégiai programok: a regionális területfejlesztési programokhoz kapcsolódva (pl. Győr, Miskolc, Zalaegerszeg)

3 A jelenlegi helyzet összefoglaló jellemzése A jelenleg készülő tervek a városi környezet számos részelemével foglalkoznak (közlekedés, a városszerkezet és az építés környezetvédelmi vonatkozásai stb.) Az egyes tényezők tervezése szétaprózva történik, a környezeti szempontok integrálása nem minden vonatkozásban biztosított. A hazai jogszabályi környezet és az ennek megfelelően kialakult gyakorlat csak részlegesen felel meg a Városi Környezet Tematikus Stratégia ajánlásainak.

4 A Tematikus Stratégia követelményei szempontjából a jelenlegi tervezési rendszerből, ill. az általános gyakorlatból hiányzik:  a jövőkép, a hosszú távú tervezés, a stratégiai megközelítés, illetve  az integrált környezetgazdálkodási tervezés.

5 Feladatok: A városi környezet ügyének (hosszú- és középtávú érdekeinek) érvényesítése a fenntartható fejlődést célzó környezeti és egyéb ágazati politikákban, stratégiákban, tervekben és programokban. A települési környezetvédelmi tervek összehangolása az NKP-II céljaival, ill. a Városi Környezet Tematikus Stratégia ajánlásaival (az adott település adottságai, feltételei figyelembe vételével). A települési környezetvédelmi terveknek a környezetvédelmi törvénybe foglalt szabályozásának felülvizsgálata, szükség szerinti megújítása.

6 A stratégiai tervezés és környezeti tervezés integrációjának biztosításának lehetőségei: A jelenlegi tervezési rendszerhez illeszkedően, abba integrálva Ajánlás jelleggel a jelenlegi tervrendszerhez nem kapcsolódó módon Teljesen új tervezési rendszer kiépítésével

7 A jelenlegi tervezési rendszerhez illeszkedő javaslatok Az érintett településkörben KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI TERV készítésének előirányzata (a törvény felülvizsgálata és módosítása során a települési környezetvédelmi programokról szóló paragrafusok részleges módosításával a városi környezet tematikus stratégiáról szóló közleményre való hivatkozással) A Környezetgazdálkodási terv készítése mellett a Stratégiában foglaltak érvényesítése összehangolt módon, megosztva a különböző, már létező tervfajták között. A mai tervezési rendszerben létező - de metodikailag nem kellően meghatározott - településfejlesztési koncepció stratégiai tervi szintre emelése. A stratégiai (településpolitikai) terv biztosíthatja a stratégiai gondolkodás érvényesülését, a környezeti céloknak az egyéb politikai területek céljaiba történő integrálását.

8 Új tervezési rendszer kiépítésével A Tematikus Stratégia ajánlásainak a tervezett tervtörvény keretei között való kezelése. A térségi integrált hosszú távú stratégiai tervezés feltételeinek megteremtése, a térségi (közte várostérségi) stratégiai terv és a többi tervek közötti összhang biztosítása. Ebben az alternatívában a külön eljárásban készülő Stratégiai (településpolitikai) tervet követheti a középtávú városi (várostérségi) környezetgazdálkodási program kidolgozása.

9 A környezetgazdálkodási terv hatóköre a várostérség A Stratégiában foglaltak megvalósítása a városok és várostérségük együttműködésén alapulhat. Meg kell határozni, hogy a városok mely településekkel közösen képesek végrehajtaniuk feladataikat, mely településeknek kell együttes tervezés során kialakítani a Városi környezetgazdálkodási tervüket. A várostérségek lehatárolására két lehetőség adódik: –elfogadni a KSH agglomeráció lehatárolásait, amelyek azonban alapvetően nem környezeti szempontokon nyugszanak; vagy –speciálisan erre a célra lehatárolni egy-egy várostérséget a környezeti szempontok figyelembe vételével.

10 Az együttműködő várostérségi települések lehatárolásánál figyelembe vehető szempontok a KSH lehatárolás, a légszennyezési agglomerációk és zónák, az egészséges ivóvíz biztosításában együttműködő települések köre, a szennyvíz gyűjtésében, tisztításában, illetve a szennyvíziszap kezelésében együttműködő települések köre, a kommunális hulladékgyűjtésben együttműködő települések köre, a területfejlesztésben együttműködő kistérségi társulás tagjai, a közlekedésfejlesztésben és üzemeltetésben együttműködő települések köre Javaslat: az érintett városokra, illetve várostérségekre bízni és helyben meghatározni a környezeti ügyekben együttműködő települések körét.

11 Az együttműködés javasolt kerete a környezetgazdálkodásban való együttműködésre létrehozott önkéntes önkormányzati társulás, illetve amennyiben az önkormányzatok már létrehoztak „többcélú önkormányzati társulást” - és a környezetgazdálkodásban együttműködők köre megegyezik a többcélú önkormányzati társulásban együttműködők körével -, lehetőség van az együttműködés tématerületei bővítésére A központi költségvetés támogatja a többcélú önkormányzati társulásokat vállalt feladataik ellátásában.

12 Az érdekeltek bevonása A törvény ma is előírja az együttműködést a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel. Egyeztetésre kötelezik a jogszabályok az önkormányzatokat a településrendezési tervek készítésénél is. Az előírt egyeztetési kötelezettség a gyakorlatban is megvalósul. A „Városi Környezet” Stratégia célkitűzései akkor érvényesülhetnek, ha a tervezés az érdekeltek részvételével, a közösségi tervezési eljárások alkalmazásával folyik.

13 Köszönöm a figyelmüket