52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről Kistermelő: az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző természetes személy; Aki: Kis mennyiségű, általa megtermelt alaptermékkel, vagy az általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel gazdasága helyén, illetve régión belül, vagy Magyarország területén a gazdaság helyétől légvonalban számítva 40 km távolságon belül, közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt lát el. Falusi vendégasztalt üzemeltet. 1. melléklet B. részében meghatározott szolgáltatásokat végez magánszemélyek és más kistermelők részére. 3 féle módon lehet élelmiszert előállítani: Engedélyköteles, vagy bejelentés köteles vállalkozás, kereskedelmi tevékenység során marginális tevékenység keretében (64/2007. (VII. 23.) FVM-EüM együttes rendelet az állati eredetű élelmiszerek forgalomba hozatalának és az értékesítés helyén történő élelmiszer-előállításnak élelmiszer-higiéniai feltételeiről) és élelmiszer kistermelőként. Az előző fogalmak és jogszabályok a tevékenység végzésére vonatkozó fogalmak és jogszabályok Jövedelem elszámolására vonatkozó fogalmak: őstermelő, családi gazdálkodó, egyéni vállalkozó stb…

52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről Falusi vendégasztal: falusias, tanyasias vagy vidéki környezetben a házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása, és az elkészített élelmiszerek felkínálása helyben fogyasztásra a gazdaság helyén; A fogalom meghatározása újabb fontos korlátot tartalmaz, gazdaság helyén.

52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről 4.§ (3) bekezdés A kistermelő az általa megtermelt vagy előállított, és - kiegészítő alapanyagként - vásárolt élelmiszer felhasználásával, valamint más kistermelőtől vásárolt késztermék felhasználásával - a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 7. pontja szerinti kiskereskedelmi tevékenységként - falusi vendégasztalt üzemeltethet. A 4.§ határozza meg részletesen a kistermelő által végezhető tevékenységeket. A termelési, előállítási és értékesítési mennyiségek nem haladhatják meg az 1. melléklet A. részében meghatározott mennyiségeket.

178/2002/EK rendelet 3. cikkének 7. pontja: Az Európai Parlament és A Tanács 178/2002/EK Rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 7. pontja: Kiskereskedelem: Élelmiszerek kezelése és/vagy feldolgozása és tárolása az élelmiszerek eladásának vagy fogyasztók részére történő átadása helyén, beleértve az elosztóközpontokat, a közétkeztetési tevékenységet, az üzemi étkezdéket, az intézményi étkeztetést, az éttermeket és az egyéb, élelmiszerellátó helyeket, üzleteket, bevásárlóközpontokat ellátó létesítményeket és nagykereskedelmi árusítóhelyeket; (érdekesség: Az Uniós jogszabály nem ismer nagykereskedelmet)

Falusi vendégasztal keretében folytatható szolgáltatás: 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről Falusi vendégasztal keretében folytatható szolgáltatás: Falusi vendégasztal vagy a gazdaság helye szerinti településen rendezvény keretében, a kistermelő által levágott, az 5.§ (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő állományból származó, sertés, 30 hónaposnál nem idősebb szarvasmarha, illetve 18 hónaposnál nem idősebb birka vagy kecske húsából elkészített ételt felkínálhatja helyben fogyasztásra. Az állatok korát a kérődző állatok esetében a BSE betegség elleni védekezés szabályit meghatározó egyéb jogszabályok miatt kell figyelembe venni. Ezeknél ugyanis …

Milyen állatot vághat le a kistermelő: 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről Milyen állatot vághat le a kistermelő:  A kistermelő gazdaságában nevelt állatot  Az 5. § (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő állományból származó, állatot

Kistermelő gazdaságában nevelt állat: 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről Kistermelő gazdaságában nevelt állat: 2.§ 9. pontja: Olyan állat, amelyet a kistermelő a levágást közvetlenül megelőzően születésétől vagy kikelésétől kezdve, vagy baromfi esetében legalább 3 hét, nyúlfélék esetében legalább 4 hét, sertés, szarvasmarha, juh, kecske, strucc és emu esetében legalább 3 hónap időtartam alatt a gazdaságában nevelt;

Milyen állatot vághat le a kistermelő: 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről Milyen állatot vághat le a kistermelő:  A kistermelő gazdaságában nevelt állatot  Az 5. § (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő állományból származó, állatot

52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről. 5. § (4) bekezdés: Állati eredetű alap-, feldolgozatlan és feldolgozott termék csak akkor hozható forgalomba, ha az állomány, amelyből az adott termék származik, igazoltan részt vesz a kötelezően előírt mentesítési programokban, illetve - tejtermelő állomány esetében - amely igazoltan mentes gümőkórtól és brucellózistól. Ennek igazolására a kistermelő kérelmére az illetékes kerületi hivatal hatósági állatorvosa a 2. melléklet szerinti hatósági állatorvosi bizonyítványt (a továbbiakban: hatósági állatorvosi bizonyítvány) állít ki.

Mennyi állatot vághat le a kistermelő falusi vendégasztal keretében: 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről Mennyi állatot vághat le a kistermelő falusi vendégasztal keretében: 7.§ (4) bekezdés A kistermelő … …- az 1. melléklet A. részében meghatározott kis mennyiségeken belül – évente 12 saját sertést, 24 juhot, 24 kecskét, és 2 szarvasmarhát vághat le és dolgozhat fel. A vágást és ételkészítési programot az állatvágás előtt 48 órával, írásban be kell jelenteni az illetékes kerületi hivatalnak. Húskészítmény előállítása és értékesítése: 70 kg/hét, 2 600 kg/év Kifejlett vagy növendék sertés vagy juh vagy kecske vagy strucc vagy emu levágása és húsának értékesítése: 6 db/hét, 72 db/év Kifejlett vagy növendék szarvasmarha levágása és húsának értékesítése: 2 db/hét, 24 db/év

52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről Kistermelő: az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző természetes személy; Aki: Kis mennyiségű, általa megtermelt alaptermékkel, vagy az általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel gazdasága helyén, illetve régión belül, vagy Magyarország területén a gazdaság helyétől légvonalban számítva 40 km távolságon belül, közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt lát el. Falusi vendégasztalt üzemeltet. 1. melléklet B. részében meghatározott szolgáltatásokat végez magánszemélyek és más kistermelők részére. Vissza a fogalom meghatározáshoz: legújabb módosítás már szolgáltatásokat is tartalmaz. Egyes kistermelők kevesebb lehetőség miatt kevesebb féle terméket tudnának előállítani, így ez bővíthető. Magánszemélyeknek és más kistermelőknek.

állat vágása és húsának feldolgozása 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről A kistermelő által végezhető szolgáltatások: füstölés a szolgáltatást végző kistermelő gazdaságának helyén aszalás, szárítás, őrlés állat vágása és húsának feldolgozása megfelelően kialakított hely a falusi vendégasztal helyén vagy rendezvény helyén Ételkészítés (beleértve kenyér, tészta, befőtt, lekvár, pogácsa) terménytisztítás a szolgáltatást igénybe vevő kistermelő gazdaságának helye olajos magvak (olajütés) és gyümölcsök, zöldségek préselése, pasztörizálása Falusi vendégasztal: más kistermelő Rendezvény: magán személyek, más kistermelők

2. § 14. pont (fogalom meghatározás) 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről Rendezvény: 2. § 14. pont (fogalom meghatározás) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 28.§ a) pontja szerinti fogalom. A kistermelői rendelet a fogalom meghatározásnál átveszi a kereskedelmi kormányrendelet meghatározását.

210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről Rendezvény: 28.§ a) pont alkalmi rendezvény: olyan nem rendszeres, hanem bizonyos ünnepi vagy más alkalmakból szervezett rendezvény - ide nem értve a vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló kormányrendelet szerinti alkalmi és ünnepi vásárokat -, amelyen nem a kiskereskedelmi tevékenység a fő cél, de az a rendezvényhez szolgáltatásként kapcsolódik, és ott a rendezvény jellegéhez kapcsolódó termékeket forgalmaznak, ideértve a megrendelő által meghatározott helyen eseti alkalommal végzett étkeztetést, illetve italszolgáltatást; Ebbe a fogalom meghatározásba belefér a bemutató disznótor rendezése, és egyéb rendezvények tartása. Pl Böllérfesztivál, kolbásztöltő verseny stb…

Falusi vendégasztal keretében folytatható szolgáltatás: 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről Falusi vendégasztal keretében folytatható szolgáltatás: Falusi vendégasztal vagy a gazdaság helye szerinti településen rendezvény keretében, a kistermelő által levágott, az 5.§ (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő állományból származó, sertés, 30 hónaposnál nem idősebb szarvasmarha, illetve 18 hónaposnál nem idősebb birka vagy kecske húsából elkészített ételt felkínálhatja helyben fogyasztásra. 7.§ (4) bekezdés: gazdaság helye szerinti településen rendezvény keretében

52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről. A falusi vendégasztal tartásának, vagy alkalmi rendezvény keretében tartott disznótoros bemutató higiéniai feltételrendszere:  A falusi vendégasztal keretében végzett élelmiszer-előállítás e rendelet szerinti szabályait a 852/2004/EK rendelet előírásainak betartása mellett kell alkalmazni. A sertés húsát a húsban előforduló trichinella hatósági vizsgálatára vonatkozó különös szabályok megállapításáról szóló, 2075/2005/EK bizottsági rendelet I. mellékletének I. vagy II. fejezete szerint meg kell vizsgáltatni.

Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK Rendelete az élelmiszer-higiéniáról I. Fejezet 1. Cikk: (1) bekezdés: az élelmiszeripari vállalkozásokra vonatkozó általános szabályokat állapítja meg az élelmiszer-higiénia terén  az élelmiszerbiztonság elsődleges felelősségét az élelmiszeripari vállalkozó viseli  az élelmiszerbiztonság szavatolására a teljes élelmiszerláncon keresztül szükség van  szobahőmérsékleten biztonságosan nem tárolható élelmiszerek esetében a hűtési lánc fenntartása  a HACCP elvein alapuló eljárások általános alkalmazása tudományos kockázatértékelésen alapuló mikrobiológiai kritériumok alkalmazását írja elő közösségen belüli egységes higiéniai szabványok alkalmazását írja elő

52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről. Hogyan használható fel a falusi vendégasztal során levágott állat húsa? A sertés vágását követő ételkészítési program során - amíg nem áll rendelkezésre 2075/2005/EK rendelet szerint vizsgálat eredménye - az elkészített étel csak akkor kínálható fel fogyasztásra, ha a hústerméket, ételt biztonságos hőkezeléssel készítették el. Biztonságos hőkezelés: az a hőkezelési eljárás (sütés, főzés), amely legalább 2 percen át tartó 72 °C-os maghőmérsékletet, vagy az étel minden pontján legalább 75 °C-t biztosít.

52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről. Mit tehet a kistermelő a falusi vendégasztal során keletkezett sertéshússal és maradék élelmiszerrel? A vágásból származó hús, sertés esetében a 2075/2005/EK rendelet szerint vizsgálat kedvező eredménye alapján, lefagyasztható, és a falusi vendégasztal keretében ételkészítésre felhasználható. A vágás és ételkészítési program keretében elkészített, de a helyszínen el nem fogyasztott ételt a kistermelő a továbbiakban csak magánfogyasztásra használhatja fel, vagy azt megfelelő módon meg kell semmisíteni.