Pedagógusok mentálhigiénéje Herczeg Csilla Zalaegerszeg, 2011. április 6.

Mit értünk mentálhigiéné alatt? Köznyelvben – lelki egészség „ Elsősorban lelki, kapcsolati kultúra.” / Grezsa Ferenc pszichiáter / Fontos mindenkinek, aki emberekkel foglalkozik – tudniuk kell, hogy milyen módon tartható fenn, mivel javítható a lelki egészség. Tágabb értelemben: önismeret, másság elfogadása

Milyen a pedagógusok helyzete? Sok pedagógus frusztrált Túl nagynak érzik a terheket Gyakorta a feszültségük átszüremkedik a családi kapcsolataikba Nem tudják kibeszélni a gondjaikat Rákapnak nyugtatókra, altatókra, alkoholra

Úgy tűnik, a pedagógusok eszköztára egyre kevéssé A tények:   Egyre gyakoribb és durvább fegyelmezetlenségek a tanórákon. Úgy tűnik, a pedagógusok eszköztára egyre kevéssé „alkalmas” a problémák kezelésére. Egyre több a pedagógusokat érő folyamatos lelki megterhelés Sok a pedagógusokat érő konfliktus helyzet, ezen belül a megoldatlan konfliktusok száma magas Egyre gyakoribb a pályán a kiégés A pedagógusok több mint 60 %-a jelez pszichés problémát Erős a „tehetetlenség” érzése

A gyakori és tartós frusztráció következményei pszichoszomatikus megnyilvánulások (magas vérnyomás, emelkedett pulzus , légzésszám, koleszterin és vércukor szint, remegés, verejtékezés, asztma, fekélybetegségek, funkcionális fejfájás) indulatok levezetésének hiánya, állandó izgalom alvászavarok pszichés zavarok, szorongásos problémák neurózis, depresszió, pánik indokolatlan félelmek

A gyerekek ép személyiséggé formálásához ép,egészséges pedagógusszemélyiség szükségeltetik. A pályaszocializáció jelentős a tanítóvá válás folyamatában. Ha a pályaszocializáció folyamata kedvezőtlenül alakul, akkor elindulhat a kiégés / burn out / folyamata.

Herbert J. Freudenberger (1974) „Burnout (kiégés) szindróma krónikus, emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapota, amely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek.” Herbert J. Freudenberger (1974)

I. Idealizmus szakasza Frissen diplomázott pedagógus Pályájának szépségeit felnagyítva érzékeli Elég erőt érez a problémák megoldására Nagyon motivált Aktivációs feszültsége magas Bízik önmagában és környezetében A gyerekeket és a szülőket idealizálja Feltétlen bizalommal fordul kollégáihoz

II. Realizmus szakasza Kezdi összerendezni a tapasztalatait /ezek nem csak pozitív előjelűek/ Megtapasztalta a buktatókat, a szocializáltság óriási különbségeit Szülői szembenállást, gyanakvást, hozzáértésének megkérdőjelezését Kudarcokat élt át Kollégái nem csak jóindulatúak Megtapasztalta az irigységet, féltékenységet

III. Stagnálás szakasza Fokozatosan kiábrándul a pedagógus a hivatásából Elveszíti a hitet, hogy nevelni lehet a gyermeket Korábbi törekvéseit feladja Kezdi feleslegesnek érezni a szakmai megbeszéléseket Meginog az önbizalma Nem hiszi, hogy eredményeket tud elérni Csak az oktatási tevékenységben látja a munkájának szilárd pontjait

IV. Frusztráció fázisa Minden iskolai esemény erős frusztrációs feszültséget eredményez Úgy érzi, semmi köze a gyermekhez Az osztály távoli, ellenséges „gyermek- masszává” válik A munka kimerítő robottá válik Sikertelennek érzi magát

V. Apátia szakasza Lehető legkevesebbet akar a pedagógus érintkezni a gyerekekkel, kollégákkal Az iskola légkörét fenyegetőnek érzékeli

„Túlbiztosítja” magát, arra hivatkozik, hogy neki ezt mondták Elmulasztja a határidőket,rázuhannak az elintézetlen feladatok Felkészületlenül megy órára, kapkod, hibázik Depressziós, negatív érzések uralják

Szociális jellegű megnyilvánulások Kezdetben ingerült, majd durva, goromba hangnemet használ Szidja a gyerekeket, kiabál, fenyegeti őket Családi problémák jelentkezhetnek

Legfőbb okok A sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyerekek nagyfokú pszichés feszültséget okozhatnak. Idegesíti, tehetetlennek érzi magát a pedagógus, nincs ideje a többi tanulóra. Szülővel való együttműködés hiánya /ellenséges, vádaskodó szülő/ Kollégák közötti feszültség /irigység, féltékenység,rivalizálás /

Vezetővel kialakult konfliktus / szorongás / Állandóan változó tantervek, átszervezések, összevonások, amelyek a megszokott biztonságérzetéből kilökik a pedagógust

PREVENCIÓ! Meg kell ismerni azt a fogyatékosságot , amivel a gyermek él. Teammunka során módszertani eljárásokat lehet gyűjteni. Figyelni kell arra, hogy minden napra egyenlő teher jusson. Készítsünk örömleltárt – milyen jó, kellemes események történtek velünk.

Minden nap legyen egy szellősebb idő, amikor pihen a pedagógus – ez lehet egy kávézás is A szerepváltások között hagyjunk szünetet, érjünk be 15 perccel előbb az iskolába / visszafelé is / Esténként gondoljuk át a napunkat, írjunk listát a következő feladatokról

Mozogjunk, sétáljunk Végezzünk kerti munkát, relaxációs gyakorlatokat, hallgassunk zenét stb. Mérjük fel a sikerre, elismerésre irányuló szükségleteinket Konfliktuskezelési technikákat sajátítsunk el, és ezeket gyakoroljuk is Időnként gondoljuk végig a szerepeinket /szülő, gyerek, barát, testvér, szakember/ Tudatos személyiségfejlesztés Aktív részvétel a továbbképzéseken

Saját személyes szféra Az ember társas lény, a társas támogatás a lelki egészségre kedvező hatást gyakorol: biztonságot nyújt enyhíti a rossz közérzetet önbizalmat ad, növeli az önbecsülést csökkenti a szorongást, depressziót, a külső stresszt enyhíti integrál a társas hálóba Társas támogató rendszer: házastárs gyermek barátok, szabadidőpartnerek munkatársak szolgáltatók vallási, kulturális, sport, szociális és politikai egyesületek tagjai szomszédok, ismerősök

időt adni a pedagógusoknak együttműködésre és beszélgetésre Az iskola részéről stratégiák lehetnek a pedagógusoknak segítendő, hogy megszabaduljanak a stressztől (Carter) időt adni a pedagógusoknak együttműködésre és beszélgetésre műhelyek, szolgáltatások, tanfolyamok nyújtása szóbeli dicséret, megerősítés, a munka elismerésének nyújtása több támogatás nyújtása szakértők, támogatószemélyzet, vallási segítség nyújtása több, - választási lehetőséget biztosító -, továbbképzési alkalom, a viselkedésükben eltérő és hátráltatott tanulókról is(!) jobb kommunikáció a vezetőkkel

„ A szőlővesszőt a föld alá kell temetni, hogy friss hajtásokat hozzon – nekünk is változtatnunk kell az életünkön, ha azt akarjuk, hogy felfrissüljenek a gondolataink.” /Frances Mayes/

FIGYELMET! KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ Herczeg Csilla herczegcsilla07@gmail.com