Hálózatkezelés, Internet 5. óra Előadó: Jánosik Tamás

A keresőrendszerek története Az online adatbázisok után a hypertext megjelenésével kezdődhetett el az internetes, ill. a webes információkeresés. A 80-as évek végétől vált lehetővé az interneten való keresés széles körben való elterjedése. A telnettől a webig vezető úton számos új módszer jelent meg az elérhető információk áttekintésére. A gyors fejlődést már nem lehetett nyomon követni csupán szóban, elektronikus levelezéssel vagy sokszorosított listák útján.

A kezdeti eszközök a laikus felhasználó számára elég nehézkesen használhatók voltak. Ilyen az FTP (File Transfer Protocol), az adatátvitel általános szabványa, s egyben program, ami biztosítja, hogy a hálózat számítógépei között egységes formában jöjjön létre az állománycsere. Az áttörést két rendszer megszületése hozta:

1991-ben Gophereket készítettek. Ez egy szöveges, menüszerkezetű információs hálózat, ami hasonlít a hierarchikus tartalomjegyzékekhez. A Gopherben a felhasználó szöveges (és csak szöveges) állományokat nézhetett meg és tölthetett le. Legismertebb keresőeszköze a Veronica integrált menülekérdező és indexelő rendszer (Very Easy Rodent-Oriented Net-wide Index to Computerized Archives) azaz „nagyon egyszerű rágcsáló-orientált egész hálózatra kiterjedő tárgymutató a számítógépes archívumokhoz”. A haladás a Gophertől a Webig természetes haladásnak tekinthető a szövegalapútól a grafikus felületig. Számos más tényező is közrejátszott a Gopher bukásában:

 1993-ban a minnesotai egyetem bejelentette, hogy licenszdíjakat fog kérni a Gopher szerverek kivitelezéséért. Ezzel szemben nem volt ilyen korlátozás a World Wide Weben.  a Web HTMLének nagyobb mértékű rugalmassága, és főleg a szöveg és grafika egyesítése bátorított a tartalmak Gopherről Webre költöztetésére.  Gopherrel minden dokumentumnak előre meghatározott alakja és típusa van, és a felhasználónak be kell járnia egy egyedi, szerveren meghatározott menürendszert, hogy eljusson egy bizonyos dokumentumhoz. Sok felhasználó nem kedvelte a mesterséges különbséget a menü és a fix szöveg között a Gopher rendszerben, és a web rugalmasságát sokkal használhatóbbnak tartották egymáshoz kapcsolódó dokumentumok és interaktív alkalmazások kialakításához.

Ugyancsak 1991-ben Tim Berners-Lee kísérleteiből kiindulva született meg a World Wide Web hipermédia információs hálózat üzemszerű formája. „Ebben a rendszerben a hypertext jóvoltából az információforrásokra hypertext csatolók (hyperlinks) formájában teljesen szabadon lehet egymással összekapcsolni. A kapcsolódó és megjeleníthető információforrások nemcsak szövegek, hanem képek, hangok és mozgóképek is lehetnek. A rendszeren belül nem érvényesül semmiféle hierarchikus rendező elv, minden forrás egyszerre több forrással is összefügghet és fordítva.

A weben belül hamarosan kialakultak különféle keresőszolgáltatások, mint például a Galaxy, az Infoseek, a Yahoo!, a Lycos vagy az AltaVista. Az internet fejlődését a kereslet-kínálat kettőssége is meghatározta. Így alakult ki a web két „oldala”: a tartalomszolgáltatás és a keresőszolgáltatás.

Keresők Az AT Internet Institute felmérése szerint az alábbiak szerint oszlik meg a keresőmotorok használata:

Hogyan működnek a webkeresők? A webkereső (search engine, szó szerint keresőmotor) nem más, mint egy automatikus böngésző. A keresőprogramok időről időre „végigmásznak” a világhálón – ezért nevezik őket póknak is – és automatikusan rákattintanak minden linkre, amit találnak, vagyis követik a weboldalakon elhelyezett hivatkozásokat. A keresők a talált oldalakat tárolják, és különböző módszerekkel indexelik őket – a jobb programok megjegyzik egyes szavak előfordulását, az oldalak címeit és néha az úgynevezett „meta tag”-ekben tárolt tartalomleíró kifejezéseket is.

Amikor a felhasználó webkeresőt használ, nem is az interneten, hanem a keresőprogram által létrehozott adatbázisában turkál. A módszer előnye, hogy a már indexelt oldalakon jóval hatékonyabban lehet keresni, mint ha a póknak minden egyes alkalommal végig kellene másznia az interneten – ez napokat, sőt akár heteket is igénybe vehetne. Egyszerre hátrány és előny, hogy a weboldalakon található információt egyes keresők egy ideig gyorstárban (cache-ben) tárolják, így a böngészők olyan tartalmakhoz is hozzáférhetnek, amelyet készítőik már eltávolítottak weboldalaikról.

A keresőkbe bekerüléshez nem kell más, mint legalább egy, az oldalunkra mutató link egy olyan oldalról, ami már megtalálható az adott keresőben. E nélkül a bekerüléshez szükséges a regisztráció, de az olyan lapokat, melyekre nem mutat link, előbb-utóbb úgyis kiszórják a keresők.

A web-katalógusok, vagy tematikus keresők A legismertebb katalógusok (azaz témakörök szerint csoportosított adatbázisok) a Dmoz.org (Google Directory néven is ismert), a Yahoo Directory, és az iparági, céges, stb. katalógusok.Dmoz.orgYahoo Directory Ehhez Magyarországon még feltétlenül hozzá kell venni a lap.hu családot, ami szinte hegemóniát élvez ebben a kategóriában.lap.hu

A legtöbb katalógust emberi munkával szerkesztik, ezért a minőségük is jobb sokszor, mint a keresőmotorok által visszaadott automatikus találatok. Sok katalógus esetében fizetni kell a bekerülésért, míg néhány katalógusba csak egy bizonyos kort elért oldalak kerülhetnek be. A katalógusok nagyon fontos eszközei a keresőoptimalizálásnak, illetve az egész internet marketingnek. Ennek két oka van:  i) lehetőségünk van releváns (azaz: az oldal témájába vágó) linkek szerzésére fontosnak ítélt oldalakról,  ii) lehetőségünk van a témával foglalkozó látogatók szerzésére.

Köszönöm a figyelmet!