A vizuális nevelés tevékenységeinél alkalmazott MÓDSZEREK                                                       

A vizuális nevelési módszer : a gyermekek vizuális képzeteinek, vizuális képességeinek alakítása, gazdagítása érdekében végzett tervszerű pedagógiai tevékenység A RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA TEVÉKENYSÉGEK SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK: SZEMLÉLTETÉS BEMUTATÁS MAGYARÁZAT BESZÉLGETÉS ELBESZÉLÉS, MESÉLÉS GYAKORLÁS ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS

Főbb jellemzők: A MÓDSZEREKET A GYERMEK ÉRZELMI AKTIVITÁSÁRA KELL ALAPOZNI ELEMZÉSEKET, ÖSSZEHASONLÍTÁSOKAT, ÁLTALÁNOSÍTÁSOKAT JÁTÉKOSAN VÉGEZTETJÜK A MÓDSZER MEGVÁLASZTÁSA FÜGG: a TÉMÁTÓL a MUNKAKERETTŐL életkori sajátosságoktól

1. SZEMLÉLTETÉS Vizuális képzetállomány, vizuális szemlélet, szándékos megfigyelés képessége, esztétikai érzékenység alakítása Mindig más módszerekkel együtt alkalmazzuk! A szemléltetés motiválás is egyben, ha az vonzó, esztétikus, izgalmas ( → önkéntelen figyelem) A valóságot kell szemléltetni, vagy a valóság egy szeletét Tárgyak Részletek jelenség Szemléltetés közben alkalmazzuk a magyarázat módszerét Életkornak megfelelően csak néhány lényeges vizuális jegyre hívjuk fel a figyelmet (forma, szín, arány stb.)

A SZEMLÉLTETÉS TÖRTÉNHET: Előzetesen Közvetlenül a tevékenység alatt A SZEMLÉLTETÉS LEGYEN: felfedező jellegű sokoldalú ( több érzékszerv bevonásával) jól látható → méret, megvilágítás, elhelyezés (szemmagasság figyelembevétele)

2. BEMUTATÁS A bemutatás, magyarázathoz kötött szemléltetés, mellyel az eszközök használatát, a munkafolyamat lépéseit, részletmegoldást teszünk szemléletessé, érthetővé ALKALMAZZUK: Új eszközök, új technikák bevezetésénél Tárgyak készítésekor Díszítések kivitelezésénél → elsősorban BARKÁCSOLÁS, KÉZIMUNKA és DÍSZÍTŐ JELLEGŰ munkakeretekben

NINCS KÖZVETLEN SZEMLÉLTETÉS és BEMUTATÁS ! EMLÉKEZET UTÁNI és ELKÉPZELÉS UTÁNI munkakeretben NINCS KÖZVETLEN SZEMLÉLTETÉS és BEMUTATÁS ! A BEMUTATÁS SORÁN LÁTTATNI KELL A NEHÉZSÉGEKET IS! CÉL: ÁTSEGÍTENI A GYERMEKET AZ ÁLTALUNK MÁR ISMERT AKADÁLYOKON → az óvópedagógusnak előzetesen technikai próbát kell végezni, ugyanazzal az anyaggal és ugyanazzal a technikával, amelyikkel a gyerekek fognak dolgozni!

3. MAGYARÁZAT A SZEMLÉLTETÉSSEL ÉS A BEMUTATÁSSAL EGYIDŐBEN , AZZAL ÖSSZHANGBAN ALKALMAZZUK Új anyagok, eszközök, új technikák bevezetésekor Új fogalmak tisztázása esetén Tárgy készítésekor Csak RITKÁN és RÖVID IDEIG alkalmazzuk, figyelembe véve az ÉLETKORT és az ELŐZETES ISMERETEKET! A magyarázat legyen EGYSZERŰ, VILÁGOS, LÉNYEGRETÖRŐ KÉPSZERŰ!

Az ábrázolandó tárgy vagy téma kibontására irányuló módszer 4. BESZÉLGETÉS Az ábrázolandó tárgy vagy téma kibontására irányuló módszer Minden korcsoportban, minden munkakeretben alkalmazzuk. Tartalmát a téma határozza meg. Az óvópedagógusnak jól megfogalmazott kérdésekkel kell irányítani a beszélgetést → a későbbi alkotás szempontjából fontos momentumokat járja körül Legyen gondolkodtató, építsen a gyerekek aktivitására

5. ELBESZÉLÉS és MESÉLÉS Képzelet megindító legyen! → belső képek, fantázia Élményként hasson! → érzelmek (Sok jelzőt, hasonlatot kell alkalmazni.) Mesélésnél az alkotás szempontjából jól megjeleníthető részeket emeljük ki, s a cselekmény legfőbb mozzanatait. (Előzőleg már többször találkoznak a gyerekek a teljes mesével.) Főként az ELKÉPZELÉS UTÁNI munkakeretnél alkalmazzuk TÉMÁI: mesék, meserészletek, irodalmi elbeszélések, versek, az óvónő rögtönzött elbeszélései, társadalmi életünk aktualitásai, élmények, elképzelt szituációk stb.

6.GYAKORLÁS A korábban és a tevékenység ideje alatt szerzett ismeretek gyakorlását jelenti. Ekkor jártasságok és készségek alakulnak ki. A gyakorlás folyamatosságát, időben való jó elosztását biztosítani kell (→ tervezés) A gyakorlást is MOTIVÁLNI kell – vonzó témákkal, változatos technikákkal. Legyen előrevivő, tartalmazzon új elemeket is.

A gyakorlás LEHETŐVÉ TESZI az ÖNÁLLÓ ALKOTÓMUNKÁT. Legnagyobb fokú az ELKÉPZELÉS UTÁNI munkakeretben, de mindenütt jelen van.

7.ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS A GYERMEK MUNKÁJÁVAL KAPCSOLATOS MINDEN ÓVÓNŐI MEGNYILVÁNULÁS ELLENŐRZÉS – DE EGYBEN ÉRTÉKELÉS IS. A kezdeményezés során több helyen is szerepelnek: A munka megindítása előtt ellenőrizzük: a szokások betartását (pl.„apapóló”, ruhaujjak) a feltételek meglétét (van-e mindenkinek helye, anyaga, eszköze) megértették-e a feladatot, a fő problémákat A gyermek önálló tevékenysége alatt: Mindig egy személyhez vagy egy kis asztaltársasághoz szólunk Csak tömegesen jelentkező nehézség esetén állítjuk meg az egész csoportot

Ellenőrzés értékelés a foglalkozás végén: legyen változatos, játékos (vásár, kiállítás, benépesítés stb.) az életkor előrehaladásával fokozatosan vonjuk be a gyerekeket → véleményalkotás, indoklás, „szakkifejezések” használata stb. Az értékeléshez SZEMPONTOKAT kell adni, vagyis KÉRDÉSEKET megfogalmazni – témától és munkakerettől függően !

POZITÍV ÉRTÉKELÉST alkalmazunk, minden munkában megkeressük a JÓT. NEVELÉSI MÓDSZEREINK: DICSÉRET, BUZDÍTÁS ÖSZTÖNZÉS, ELVÁRÁS Az EGYÉNI, EREDETI megoldásokat DICSÉRJÜK. Az óvópedagógus az értékelésből (ellenőrzésből) vonjon le KÖVETKEZTETÉSEKET saját munkáját tekintve.

MUNKAKERETEK és MÓDSZEREK ÖSSZEFÜGGÉSEI SZEMLÉLTETÉS MAGYARÁZAT BEMUTATÁS BESZÉLGETÉS ELLENŐRZÉS ÉRTÉKELÉS GYAKORLÁS BESZÉLGETÉS ELŐZETES SZEMLÉLTETÉS ELBESZÉLÉS ELLENŐRZÉS ÉRTÉKELÉS GYAKORLÁS ELBESZÉLÉS, MESÉLÉS ELLENŐRZÉS ÉRTÉKELÉS GYAKORLÁS BESZÉLGETÉS EGYÉNILEG NINCS: CSOPORTOS BESZÉLGETÉS MAGYARÁZAT BEMUTATÁS, SZEMLÉLTETÉS SZEMLÉLTETÉS MAGYARÁZAT BEMUTATÁS BESZÉLGETÉS ELLENŐRZÉS ÉRTÉKELÉS GYAKORLÁS MAGYARÁZAT BEMUTATÁS BESZÉLGETÉS ELLENŐRZÉS ÉRTÉKELÉS GYAKORLÁS