A RAJZOLÁS A GYERMEK SZÁMÁRA TERMÉSZETES KIFEJEZÉSI ESZKÖZ A JÁTÉK EGYIK ALFAJÁNAK TEKINTHETJÜK A RAJZOLÁST, AMELY LÉNYEGÉBEN BELSŐ FOLYAMATOK KÖZLÉSE

A firka mozgás-nyom Rajzoló alapmozgások: felülről lefelé irányuló, vertikális irányú, döfő-szúró horizontálisan kilengő, inga-szerű széles gesztus nyomó-toló mozgás A cselekvést fenntartó tényezők: a funkcióöröm az utánzás

A CERUZAFOGÁS FEJLŐDÉSE: 1 éves gyermek: a ceruzát marokra fogja, a szájába veszi, ütöget vele, de spontán nem firkál. 18-20 hónapos: az írószert marokra fogva cikk-cakk vonalat rajzol, jobb és bal kézzel egyaránt végzi. Kb.26 hónapos: a ceruzát a hüvelyk-, a mutató- és a középső ujjal fogja és a papírra merőlegesen tartja. 50-55 hónapos: ceruzafogását és –vezetését már a mutató- és a hüvelykujj tevékenysége kontrollálja. Az iront a hegyéhez egészen közel fogja meg. 6 és fél éves: A rajzeszközt helyesen fogja, jó helyen stabilizálja és mozgásvezérlés fókusza a mutatóujjhoz kerül.

A FIRKÁLÁS SZAKASZAI: Motoros szakasz Szenzomotoros szakasz Szenzomotoros koordinációs szakasz Megvalósul a szem és a kéz ellenőrzött együttműködése (az ellenőrzést az agy végzi)

Az AMORF FIRKA / NEM SZERKESZTETT FIRKA korszaka 8 hónapos kor- 2 éves kor a nyomhagyás érzékelése élvezetet jelent játék, magáért a tevékenységért végzett firkálás, a funkcióöröm tartja fenn. Rajzolás közben a gyermek egész teste mozog, a munkában minden izmával, élénk hangadással, fokozott emocionalitással vesz részt. A kéz „vezeti” a szemet → lendületes, darabos firkák réveteg és határozatlan vonalas firka után megjelenik a lengő firka majd a körkörös gomolyag firka ( 18 hónapos kor után) 1 és fél - 2 év: saját amorf firkák és a valóság alakzatai közti hasonlóságok fellelése → az első címmel ellátott igazi rajz!

Az AUTOMATIKUS SZERKESZTÉS foka 2-3 éves kor a ceruzanyomok helyenként már elrendeződnek - strukturáltság a tér- és tárgyszemléletre jellemző, hogy a mozgásos, tapintásos megnyilvánulások dominálnak telítve szubjektív elemekkel a kéz irányításában egyre nagyobb szerep jut a látásnak → már nem csúszik le olyan könnyen a papírról. a firkálás már szándékos tevékenység→ saját tevékenységét rajzolásnak nevezi a kész rajznak címet ad új firkatípus megjelenése: írást utánzó firka a tömbfirka igazi korszaka – ezen belül zárt firkák rajzolása→ az első spontán önkorrekciók vegyes firkákból egyes formák kiemelkednek és sztereotípiaként begyakorlódnak

HELGA ENG Tömbfirka Lengővonalas Körvonalas I. FORMAI SZEMPONTBÓL: Lengővonalas Körvonalas Különböző formák II. A PAPÍRRAVETÉS SZEMPONTJÁBÓL: Tömbfirka sűrű tömegben a papír közepén Szétszórt firka szétszórva az egész papíron Elszigetelt különálló firkák egyes vonalak formák ismétlése, már bizonyos mértékig előre elgondolt helyen

BURT a SZÁNDÉK szempontjából vizsgálta a firkákat SZÁNDÉKTALAN FIRKA az izommozgás vállból, általában jobbról balra történik SZÁNDÉKOLT FIRKA alkalmi nevet ad a formáknak UTÁNZÓ FIRKA még izommozgás, de már csuklóból, a mozgást próbálja az ujjakra koncentrálni LOKALIZÁLT FIRKA megkísérli egy tárgy bizonyos részleteit megjeleníteni, részben már felismerhetőek

RHODA KELLOGG szakaszolása Firkakorszak ( 2-4 év) Alapfirkák (1 év körül) 2. Motívumszakasz (2 év körül) 3. Formaszakasz (2-3 év körül) 4.. Kompozíciós szakasz ( 4 év körül)

A firka egyik lényeges eleme a ritmikus mozgáslehetőség Amely az író-rajzoló mozgás egyik örömforrása ↓ A FORMA megjelenése 3-4 éves kor ↓ Az ÍRÁS lehetősége 6-7 éves kor A nem firkáló gyerek nagyon nehezen tanul meg írni! ↓ A DÍSZÍTÉS irányába 8-9 éves kor

Victor Löwenfeld rajzfejlődési szakaszai ( Löwenfeld,1970.) Élet- kor Korszak Jellemzők Pedagógiai elvek 1 - 3 Firkakorszak („Scribbling stage”) - a nyomhagyás élményétől a kommunikáció öröméig - gazdag formai repertoár – a komponálás kezdetei - a forma az elsődleges, a szín a másodlagos - ösztönös színpreferenciák - szabad alkotási lehetőségek biztosítása - sokféle eszköz és anyag - kevés, kontrasztos szín