„ A pedagógusképzés tartalmi és szerkezeti fejlesztése” című projekt eredményeinek disszeminációja a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának oktatói körében HEFOP Lovasoktató-felsőfokú szakképzés tervezet Hegedűs Gábor Kecskemét, október 3.

A felsőfokú szaklétesítést elsődlegesen, de nem kizárólagosan két előírás szabályozza: Egységes szempontrendszer az iskolai rendszerű szakképesítések központi programjának kidolgozásához, fejlesztéséhez; A szakképesítések korszerűsítését szolgáló szakmai és vizsgakövetelmények egységes tartalmi és formai kidolgozását magába foglaló módszertani útmutató.

A felsőfokú szakképzés szabályozásának jogi háttere, megfelelések A képzés célja A képzés szakmai követelményei A szakképesítéssel betölthető munkakörök A képzés struktúrája A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások Egyéb feltételek, információk

A lovasoktató felsőfokú szakképzés alapítá- sának, az indítás feltételeinek megteremtése Magyarországon jelenleg nem szabályozza törvény a lovasoktatást, így azt bárki végezheti, akinek lova van. Ennek megfelelően nincs is akkreditált lovasoktató képzés. A ménesgazda, a lovasturizmus, és a lovasedző szakok nem pótolhatják ennek hiányát. A lovasoktató nem azonos a lovassport különböző ágainak edzői végzettségével.

A lovasoktató területei, feladatai Pedagógiai, pszichológiai, munkavédelmi ismeretek  A lóhoz kapcsolódó, kizárólag alap- ismeretek, a lovak anatómiája; A lovagláshoz, a fogathajtáshoz kapcso- lódó ismeretek, a lónevelés alapismeretei.

A képzés célja Olyan lovasoktató szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak lovaglás és fogathajtás oktatásának ellátására, továbbá megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a lógondozás, a lóápolás területén.

Személyi feltételek: A lovasfarmok rendelkeznek a gyakorlati képzés- hez szükséges szakmai felkészültséggel. Közülük többen egyetemi, főiskolai végzettséggel, idegen nyelvtudással, publikációs tevékenységgel ren- delkeznek. A Tanítóképző Főiskolai Karon négy oktatónak van, illetve volt saját lova, és rendszeresen lovagolt, lovagol. Pedagógiai szakmai felkészültségükkel biztosítják a pedagógiai, pszichológiai ismereteket.

A képzéshez szükséges iskolai végzettség, Pályaalkalmasság, szakmai követelmény: érettségi felsőfokú iskolai végzettség Ne legyen mozgáskorlátozott, hogy a lovaglást tanulni szándékozó gyermekeknek, felnőttek- nek fizikai segítséget tudjon adni; Félelem nélkül tudjon a lovakhoz közelíteni, azokkal bánni. A jelentkezőknek mozgáskoordinációs alkalmassági vizsgát kell tenni

A képzés ideje és szerkezete A képzés négyféléves. Tervezett óraszám Az elmélet és gyakorlat aránya: 4: 6. Az összes kreditérték 120. A megszerzett kreditekből a felsőoktatási intézményekbe 36 kreditet vihet tovább a hallgató egyrészt a tanító-, és óvóképzésbe, másrészt az állatgondozó alapképzésre.

Gyakorlati képzés Hospitálási gyakorlatok és esettanulmányok kisgyermekkorban és ifjúkorban. A gyakorlatok teljesítéséről a hallgatóknak portfoliós anyagot kell összeállítaniuk. Célja az életkorokhoz kötött emberi viselkedések tanulmányozása, a viselkedésekre való reagálás kompetenciáinak elsajátítása. Állatgondozási gyakorlatok. Partnerség kialakításának kompetenciája állat és ember között. Lovaglási és fogathajtási gyakorlatok lovasoktatói gyakorlatok. Ezek már a szakra jellemző specializációt jelentik

Javasolt tantárgyi szerkezet, kimeneti követelmények: Javasolt szigorlatok száma kettő. Egy komplex pedagógia, pszichológia szigorlat, amely ma- gába foglalja a humán és állatetológiát, a lovas- oktatás módszertanát. A másik szigorlat a ló- ápolás, lógondozás elmélete, amely magába foglalja a takarmányozási és lónevelési isme- reteket egyaránt. A négyféléves tanulmány záróvizsgával fejeződik be. A végbizonyítványnak része a záró foglalkozáson bemutatott lovaglás és fogathajtásoktatás érdemjegye.