Érzelmi Intelligencia, Kreativitás, Tudásmenedzsment Marczellné Szilágyi Eszter Győr, 2011. március 9.
Érzelmi Intelligencia (ÉI) Az érzelmi intelligencia (ÉI) az intelligencia vagy a képességek azon fajtája, ami a saját és mások érzelmeinek érzékelésével, kezelésével és pozitív befolyásolásával kapcsolatos. Howard Gardner: Nyelvi / 2. Logikai-matematikai / 3. Téri / / 4.Testi-kinesztéziás / 5. Zenei 6. ) Személyközi intelligencia: Mások szándékainak, motivációinak, vágyainak megértése. Hatékony és harmonikus együttműködés képessége másokkal. (Oktatók, értékesítők, vallási és politikai vezetők.) 7.) Személyen belüli intelligencia Önmagunk megértésének képessége. Érzéseink, félelmeink és motivációink megértése / elfogadása / hatékony kezelése. Goleman Saját érzelmek felismerése / azok kezelése / önmotiváció / mások érzéseit felismerni, / kapcsolatépítés – és fenntartás Társas intelligencia (2006) Mayer – Salovey: képesség az érzelmek pontos érzékelésére / pozitív használatukra / jelentésük megértésére / kezelésére
Lehetőségek . . . Érzelmi Intelligencia Önmagunk érzelmei Érzékelés, összefoglaló jellegű megközelítés: Önmagunk érzelmei Érzékelés, megértés Lehetőségek . . . Kezelés, („jó használat”) Mások érzelmei
Kreativitás: Erika Landau: Guilford: Magyari Beck István: Alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerű értelmezését és új formában történő megjelenését.” Erika Landau: „az a képesség, hogy a korábban elszigetelt tapasztalatok között kapcsolatokat találjunk, amelyek új gondolkodási sémák formájában új tapasztalatokként, új elképzelésekként, vagy produktumként jelennek meg.” Guilford: A kreativitás a divergens (széttartó) gondolkodásban nyilvánul meg (Lehetővé teszi egy probléma több oldalról való megközelítését annak megoldása során, illetve szokatlan elemek összekapcsolását) A divergens gondolkodás megmutatkozik: A problémák iránti érzékenységben A gondolkodás könnyedségében (fluencia), amely a szavak, gondolatok közötti kapcsolatok gyors képzésében nyilvánul meg. A gondolkodás rugalmasságában (flexibilitás), ez teszi lehetővé a megoldások célszerű variálását. A gondolkodás eredetisége (originalitás), a szokatlan megoldások képességében rejlik. Magyari Beck István: „A kreativitás pontosan úgy megtanulható, mint a kenyérvágás . . .” „ ...a kreatív ember személyiségének szerkezetévé lett problémákat ... ...elsajátítja, személyiségébe beépíti, s attól kezdve velük él . . . .”
Kreativitás - Csíkszentmihályi: „Minden olyan tett, ötlet, vagy termék, amely egy létező tartományt vagy megváltoztat, vagy új tartománnyá alakít át.” SZAKÉRTŐI KÖR állandó interakció TARTOMÁNY EGYÉN
Extrovertált vs. introvertált A kreatív egyén Játékos vs. fegyelmezett Energikus vs. lazító Okos vs. naiv KOMPLEX Férfias vs. nőies Szenvedélyes vs. objektív Extrovertált vs. introvertált © M. Szilágyi Eszter
Tudás - tudásmenedzsment Az üzleti élet egyedüli valódi cselekvői az emberek. Minden eszköz és struktúra – akár dologi, akár eszmei – emberi cselekvés eredménye. Végső soron folyamatos létezésük csak az emberektől függ. Az immateriális javak a következő háromtagú családként osztályozhatók: Az alkalmazottak kompetenciája Belső szerkezet Külső szerkezetek Az alkalmazottak kompetenciája azt a képességet jelenti, hogy az emberek sokféle szituációban közreműködve dologi és eszmei vagyont hoznak létre. Bár az egyén kompetenciáját csak önmaga birtokolhatja, az alkalmazottak végülis önkéntes tagjai egy szervezetnek. A belső szerkezet szabadalmakat, elméleteket, modelleket, számítástechnikai és adminisztratív rendszereket tartalmaz. Ezen kívül a vállalati kultúra is része a belső szerkezetnek. A külső szerkezet az ügyfelekkel és beszállítókkal kialakított kapcsolatokat tartalmazza. Magában foglalja a márkaneveket, védjegyeket, valamint a vállalat hírnevét, arculatát is. Ezeknek a javaknak az értéke elsősorban attól függ, menyire oldják meg jól az ügyfelek problémáit – a hírnév és a kapcsolatok idővel változhatnak. Az alkalmazottak és a belső szerkezetek együttesen alkotják a SZERVEZETET.
Érzelmi Intelligencia Tudásmenedzsment + Kreativitás
Harmonikusabb alkalmazotti és szervezetek közötti viszonyok
Árnyaltabb innovációs lehetőségek feltárása
Harmonikusabb növekedési pályák
Holisztikusabb szemléletmód a fejlődés és az eredményértékelés tekintetében is
Hagyományos és új értékek összekapcsolódásának lehetőségei
innovációs tevékenység: Folyamatosabb innovációs tevékenység: mind a piacok felé, mind a szervezeti viszonyokban
Új minőségű kapcsolatok
Lehetséges utak a jövő felé
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!