Egy folyékony mintában valamilyen baktérium koncentrációját szélesztést követően agarlemezes telepszámlálással határozzuk meg. Tízes alapú hígítási sort készítünk, és a harmadik hígítás után 0,1-0,1 ml mintából kiindulva, három párhuzamos vizsgálatban az alábbi számú telepek fejlődnek ki: 151, 155, 147. A negyedik hígításból ugyanolyan módon kiindulva, a megfelelő adatok a következők: 13, 9, 17. Számítsa ki az eredeti mintában a baktériumok koncentrációját CFU/ml értékben! Megfelelő hígítási tartomány a 3. hígítás után (30 és 300 között kell lenni a megjelenő telepszámnak) – tehát csak ezt az adatsort kell figyelembe venni. A 3. hígítást követő három mérés eredményeiben nincs kiugró érték, tehát mindhárom figyelembe veendő az átlagolásnál. ( )/3=151, azaz 151 baktérium volt 0,1 ml agarra szélesztett mintában. Ennek sejtkoncentrációja tehát 1510 CFU/ml=1,51*10 3 CFU/ml A három hígítási lépésből adódóan az eredeti minta koncentrációja 1,51*10 3 CFU/ml *10 3 =1,51*10 6 CFU/ml

Egy folyékony tápközeg baktérium koncentráció értékét Mikroszkópos sejtszámlálással határozzuk meg, Bürker-kamrát alkalmazva. A fedőlemez négyzetháló osztása 0,1 mm. A mérési területen a fedőlemez és a tárgylemez közti távolság szintén 0,1 mm. Hígítatlan mintában végezzük a vizsgálatot, tíz cellában a következő számú sejtet találjuk: 14, 17, 11, 14, 14, 16, 12, 14, 15, 13. Mekkora a tápközegben a teljes sejtkoncentráció (sejt/ml)? A tíz vizsgált cellában talált sejtek számában extrém kiugró érték nincs, tehát mindegyik figyelembe veendő az átlagolásnál. ( )/10=14, azaz egy cellában átlagosan 14 sejt található. A cellák geometriája: 0,1 mm élhosszúságú kocka A cellák térfogata ml-ben (=cm 3 ): 0,01cm*0,01cm*0,01cm=10 -6 ml A sejtkoncentráció: 14 sejt / ml = 1,4*10 7 sejt/ml (amiben – ne felejtsük el! – döglött sejtek is lehetnek, nem csak élők….de ez itt nem volt kérdés.)

A nitrogén ciklus N 2 légkör NH 3 Nitrogén fixálás NO 2 - NO 3 - Nitrifikáció Denitrifikáció Szerves N Asszimiláció Ammonifikáció

Nitrogén fixálás Biokémiai konverzió: N 2 → NH 4 +, energiaigényes Mikroorganizmus: Nitrogén fixálók (nitrogenáz enzim rendszer segítségével) A nitrogénvegyület szerepe: NH 4 + későbbi nitrogénforrás Cél: nitrogénforrás előállítása a későbbi ammónia asszimilációhoz Körülmények: alacsony redox potenciál (redukáló körülmények) Nitrifikáció Biokémiai konverzió: NH 4 + → NO 2 - → NO 3 -, energiatermelő Mikroorganizmus: Nitrosomonas, Nitrobacter (aerób, autotróf) Cél: energianyerés A nitrogénvegyület szerepe: NH 4 + elektron donor Körülmények: aerób Denitrifikáció Biokémiai konverzió: NO 3 - → N 2, energiatermelő Mikroorganizmus: Fakultatív anaerób, heterotróf Cél: energianyerés A nitrogénvegyület szerepe: NO 3 - terminális elektron akceptor Körülmények: anaerób („anoxikus”)