Alapfogalmak: a titok Titkosszolgálatok a században  kurtán 2011

A titok és a politikai rendszerek viszonya DiktatúrákDemokráciák A titok a rendszer szerves része. El kell titkolni a valóságos politikai, gazdasági, társadalmi adatokat a rendszer stabilitása érdekében. A rendszer alapvető jellemzői közé tartozik az átláthatóság, a számonkérhetőség. Elvileg nem lehet titok.

Az USA szenátusi bizottsága a titokról Nyolcvan év folyamán, mindenekelőtt az utóbbi periódusban, titkok óriási birodalma jött létre …... Olyannyira, hogy a titkolódzás kultúrájáról [culture of secrecy] beszélhetünk. A rendszer azonban oly hatalmassá nőtt, hogy hiábavalónak bizonyult. A titkot úgy definiálhatjuk, mint „információk kötelező visszatartását, megerősítve szankciók lehetőségével közzététel esetében.” Majdnem mindent titokká nyilvánítottak. Patrick Moynihan bizottsági elnök előszava Report of the commission on protecting and reducing government secrecy, 1997

Azaz a demokráciákban is találkozunk a titok jelenségével MIÉRT?

Néhány ok a titok megjelenésére a demokráciákban  A demokráciát is permanens konfliktusok jellemzik  politikai titok  A demokráciákat a bürokráciák léte is jellemzi  bürokratikus titok  Létezik versengés a különböző demokráciák, illetve a demokráciák és a diktatúrák között

Georg Simmel német filozófus és szociológus Főbb művei: A pénz filozófiája (1900) A kacérság lélektana (1901) A vallás (1906) Szociológia (1908) A szociológia alapkérdései (1917)

Georg Simmel a titok társadalmi alakváltozásáról Így a rendőrség, a közigazgatás, a bíróság titkosságát és hiányosságát oly mértékben veszítette el, amilyen mértékben az egyén egyre nagyobb visszafogottságot nyert… [A titok, 1907]

Titok és bürokrácia viszonya: Marx, 1843 A bürokrácia általános szelleme a titok, a misztérium, melyet önmagán belül a hierarchia révén, kifelé mint zárt korporáció őriz meg. [A hegeli államjog kritikája]

Titok és bürokrácia viszonya: Weber, 1922 Ráadásul a fölényt, amelyet a szakszerű tudás nyújt a hivatásos számára, a bürokrácia mindig fokozni igyekszik, s ezért titokban tartja az ismereteit és szándékait. A bürokratikus igazgatás mindig arra törekszik, hogy a nyilvánosság kizárásával igazgasson. [Az uralom szociológiája ]

Titok és bürokrácia viszonya: Weber, 1922 A „hivatali titok” fogalma a bürokrácia jellegzetes találmánya: semmi mást nem védelmezett olyan fanatizmussal, mint éppen ezt a – néhány különleges területen kívül tisztán tárgyi szempontok szerint semmivel nem motiválható – titkolódzó magatartást. [Az uralom szociológiája ]

A kormányzati titkok három megközelítése Külső veszélyBürokratikus politika Belső veszély A titok „célpontja” Idegen hatalomKonkurens kormányzati személyek vagy hivatalok Az egész lakosság A titok oka Országok között versengés Bürokratikus szerveztek irracionális működése A nemzeti érdekek védelme/állami tisztségviselők védelme Véletlenszerűség foka a titkosítás esetén Alacsony/nincs mindent titkosítanak, ami használ az idegen hatalomnak Szignifikáns Véletlenszerűség Alacsony/nincs mindent titkosíta- nak, ami ellenzést válthat ki A tikosítás hatóköre Szűk, csak azt titkosítják, amiről az idegen hatalomnak nincs tudomása Viszonylag szűk (a hivatalok közötti koordináció korlátozza) Széles, minden olyan témára kiterjed, ami ellenzést válthat ki

A titkosszolgálatok és a bürokrácia összehasonlítása a titkosság TitkosszolgálatEgyéb bürokrácia Szervezet léteváltozónyilvános Szervezet belső struktúrája nagyrészt titkosnyilvános Szervezet költségvetése változónyilvános Szervezet tagjaititkosnyilvános Szervezet által készített dokumentumok túlnyomóan titkostúlnyomóan nyilvános