A szociális epidemiológia kialakulása Dr. Sárváry Attila

Az egészségünket befolyásoló tényezők

A népesség egészségi állapotát befolyásoló főbb környezeti tényezők FIZIKAI KÖRNYEZET - lakás/lakóhely - munkakörülmények/munkahely - természeti környezet TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÖRNYEZET - jövedelem - iskolázottság - munkanélküliség - szociális háló

A népesség egészségi állapotának Társadalmi, Gazdasági környezet Életmód Társadalom- politika Jóléti rendszer Szociális háló Civil szerveződések A népesség egészségi állapotának egyenlőtlenségei Egészségkárosodás Morbiditás Rokkantság Mortalitás

A születéskor várható átlagos élettartam alakulása régiók szerint (1925-2050)

A születéskor várható átlagos élettartam és a jövedelem összefüggése

A szociális epidemiológia megjelenése Az első ilyen jellegű tanulmány a XIX. sz.-ban jelent meg (Louis René Villermé) Tudományos cikkben először 1950-ben jelent meg ez a kifejezés (Alfred Yankauer; American Sociological Review) „A legjobb egészségi állapot elérését lehetővé kell tenni mindenki számára fajra, vallási, politikai meggyőződésre és gazdasági, társadalmi feltételektől függetlenül” (a WHO Alkotmánya) 1978 Alma-Atai Nyilatkozat az egészségi állapot egyenlőségének fontossága az egészségi állapot társadalmi tényezőinek meghatározása

The Black report – 1980 Egyértelmű bizonyítékkal szolgált arra, hogy a társadalmi pozíció, a szegénység befolyásolja az egészségi állapotot. I. Diplomások (pl. orvos, jogász) II. Főiskolát végzettek (pl. tanár) IIIn. Szakképzett nem fizikai (pl. hivatalnok) IIIm. Szakképzett fizikai (pl. gépkocsivezető) IV. Betanított fizikai munkás (pl. portás) V. Segédmunkás

Halálozás kor és társadalmi osztályok szerint Nagy-Britanniában (1978) Halvaszületettek 1-14 éves gyermekek Csecsemőhalálozás 15-64 évesek Social Class SHH SHH Forrás: Occupational Mortality 1970-72 HMSO 1978.

Gyermekkori halálozás (0-14 év) alakulása Nagy-Britanniában nem, társadalmi osztályok és halálok szerint (1978) SHH Összhalálozás Fertőző bet. Daganatok Veleszületett rend. Légzőr. bet. Külső okok Social Class SHH Forrás: Occupational Mortality 1970-72 HMSO 1978.

A csecsemőhalálozás alakulása Nagy-Britanniában nem, társadalmi osztályok és halálok szerint (1978) I II IIIn IIIm IV V Social class Forrás: Occupational Mortality 1970-72 HMSO 1978.

Egészséget mindenkinek 2000-re - Az országok közötti és a csoportok közötti egészségi állapotbeli különbséget 25%-kal kell csökkenteni a hátrányos nemzetek és csoportok egészségi állapotának javításával.

1990-ben a WHO Európai Régiójának Hivatala két technikai dokumentumot jelentetett meg a politikusok és a gyakorló szakemberek részére: The concepts and principles of equity and health (Whitehead,1990), Ezt követte egy a politikákról és stratégiákról szóló dokumentum (Dahlgren & Whitehead, 1992).

2002-ben az WHO Európai Régiójának Hivatala megerősítette annak a politikának a képviseletét, mely az egyenlőség elérését segíti elő az „Investment for Health and Development”-ben (the WHO Venice Office)

WHO dokumentumok Closing the Health Inequalities Gap: An International Perspective (Crombie, Irvine, Elliott, Wallace, 2005) Levelling up (part 1): a discussion paper on concepts and principles for tackling social inequities in health (Whitehead and Dahlgren, 2006) Levelling up (part 2): a discussion paper on concepts and principles for tackling social inequities in health (Whitehead and Dahlgren, 2006) Addressing the socioeconomic determinants of healthy eating habits and physical activity levels among adolescents (2006)

Célok az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek csökkentésére Health 21 (1999): 2020-ra az Európai Unió minden országában 25%-kal csökkenteni kell a társadalmi csoportok egészségi állapotában meglévő különbségeket a hátrányos helyzetű csoportok egészségi állapotának javításával.

Célok az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek csökkentésére USA: az összes egészségi állapotban meglévő különbség megszüntetése 2010-re Más országokban bizonyos csoportok egészségi állapotában meglévő különbségek 10-50%-os csökkentését tűzték ki célul.

„Számunkra az Európai Unióban az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek csökkentése a társadalom közös európai értékének központi része, amely annyira alapul a szociális igazságosságon, mint a gazdasági sikereken…Az egészségi állapotban mutatkozó különbségek szűkítése és a jó egészségi állapot elérésének lehetővé tétele mindenki számára alapvető, ha egy jól prosperáló és szociális igazságosságon nyugvó Európát akarunk építeni.” (Hewitt, 2005)

„Azok a társadalmi feltételek, amelyekben az emberek élnek nagymértékben befolyásolják az esélyeiket az egészséges életre. Ezek a tényezők – mint a szegénység, a diszkrimináció, a társadalmi kirekesztés, a rossz lakáskörülmények, az egészségtelen koragyermekkor, az alacsony foglalkozási státusz - fontos meghatározói a legtöbb betegségnek, halálozásnak, az országok közötti és országon belüli társadalmi egyenlőtlenségeknek.” (WHO, 2004)

Az egészséget befolyásoló társadalmi tényezők Jövedelem Iskolázottság Foglalkozás Társadalmi pozíció/autonómia Egyenlőtlenség