Kommunikációs kampánytervezés
Bevezetés: A tárgy célja, szerkezete, feladatok kiadása
A kurzus tárgya A kurzus bemutatja a kommunikációs akciók -- más néven projektek -- szerkezetét, tervezésük, kivitelezésük és értékelésük legfontosabb elemeit. Lefedett területek: Marketing-, PR., vezetői, szervezeti, politikai és nonprofit kommunikációs akciók tervezése. A marketinget és a PR-t tárgyaljuk, a többi ez alapján nagyjából megérthető.
A kurzus célja Célja, hogy felkészítsen kommunikációs akciók (projektek) önálló megtervezésére és lebonyolítására. kialakítson egy projektszemléletet. fejlessze az önálló tanulás és információ gyűjtés képességét. a tervezésbe és megvalósításba, mint alapvető szakmai tevékenységbe integrálja a korábban tanultakat és a kurzus során megszerzendő tudást.
A komm. projektek jelentősége Az ilyen akciók tervezése és tervszerű megvalósítása maga a szűkebb értelemben vett kommunikációs munka. Ez a kommunikációs szakember szakmai tevékenységének központi eleme. Ez általános projekttervezési és -megvalósítási sémára épül, és majdnem minden cél racionális tevékenység tervezése és tervszerű kivitelezése erre a sémára épül! Még a folyamatos szakmai tevékenységek (pl. sajtófigyelés, weblap üzemeltetése) is a séma legtöbb elemét hasznosítják (egyesek szerint beépíthetők a sémába). (Ezeket is meg kellett tervezni, meg kell valósítani -- csak nincs hozzá végső határidő --, értékelni kell, és egy idő után újra kell gondolni/tervezni.)
Terminológia (Projekt: Határozott időtartamú, egyedi, összehangolt, tervszerű tevékenységsor (folyamat) adott cél elérésére. Projekt=terv+megvalósítás) Kommunikációs projekt = kommunikációs akció = kommunikációs kampány Speciálisan adott kommunikációs célok elérésére szolgál. A média ügynökségek szóhasználatában: a kommunikációs kampány, nem a teljes akcióra vonatkozik, hanem annak egy részére. „Kommunikációs kampány” azt az önálló projektrészletet jelöli, amelyik a médiaszórás tervezését és megvalósítását tartalmazza.
A célok megvalósításának eszközei Önálló kommunikációs projekt tervezése és egyes részletek megvalósítása. A terv és a kidolgozott részletek prezentációja, és az arra kapott visszacsatolás. Megrendelői bírálatok készítése az anyagokról. Az órai előadásokon adott ismeretek. Az órákon végigmegyünk a tervezés és a kidolgozás főbb lépésein. A saját feladathoz szükséges szakirodalom és egyéb anyagok önálló felkutatása és feldolgozása. Esettanulmányok, példák feldolgozása, amelyekből a saját projekthez ötleteket, tanulságokat lehet gyűjteni. Konzultáció
A kurzus szerkezete A féléve első felében az órákon: az előadásokon bemutatjuk a projektek fontosabb elemeit, után önálló munka és konzultáció: az elemek kidolgozása a saját projektben. A félév közepére elkészül a vázlat, első változat. A félév második felében az órákon: szemináriumi munka keretében esetek (kommprojektek, projektrészletek) bemutatása, elemzése, a saját projektben hasznosítható tanulságok leszűrése, önálló munka és konzultáció a saját projekt kidolgozása. A félév végén az órákon a projekttervek és a kidolgozott részletek prezentációja, megvitatása, bírálata Otthoni csoportmunka folyamatosan, illetve a kurzus végén az anyag javítása a visszajelzések, bírálatok alapján. Feladat leadása
A teljesítés feltételei Aktív órai részvétel Prezentáció Anyagok leadása Leadandó anyagok: prezentáció, projekt dokumentáció, bírálat
Kommunikációs akció
Az akció célja befolyásolás* Minden kommunikációs akció célja valamilyen változás elérése a célcsoport Tudásában, vélekedéseiben Attitűdjeiben (azaz értékeléseiben, viszonyulásaiban) Viselkedésében (ezen belül cselekvés) Az akció alapvető célja a viselkedés változtatása A feltevés az, hogy Vélekedés+(pro) Attitűd Cselekvés ( =létrehozza) Vélekedés Attitűd Viselkedés ( =befolyásolja) A kommszakmában alapvető tudás az, hogy tud a termékről = ismertség pro attitűd a kedveltség. Óvatosan bánjunk velük, ne túlozzuk el a jelentőségüket! (Lásd a köv. oldalakon!) E néhány dia célja, hogy bemutassa milyen elméleti és szemléleti alapokra kell épülnie a színvonalas kommunikációs projekteknek, és ezek az alapok hogyan kapcsolódnak a tervezéshez és a megvalósításhoz. Itt csak utalunk ezekre az alapokra, de lehetetlen összefoglalni azokat! Tessék utána nézni, és mozgósítani azokat a szükséges pszichológiai, szociálpszichológiai, kommunikációelméleti, logikai, filozófiai-ismeretelméleti megfontolásokat, amelyek arról szólnak, hogy (1) a kommunikáció különböző formái hogyan működnek, (2) hogyan hoznak létre változásokat a reprezentációkban – a vélekedésekben, attitűdökben –, (3) a reprezentációk (vélekedések, attitűdök és egyéb) hogyan alapozzák meg a cselekvést, és általában (4) hogyan függ össze kommunikáció, reprezentáció és cselekvés!!! A későbbiekben hasonló utalásokat – de csak utalásokat! – teszünk az egyes projektelemek tárgyalásánál.
Az akció elsődleges célja a viselkedés változtatása Megkülönböztetendő a verbális viselkedés és nem verbális! Mit mond arról, hogy mit gondol, milyen attitűdjei vannak, és milyen vélekedések és attitűdök alapján cselekszik. A kettő eltérhet*, miket az utóbbi érdekel. Nem az a fontos, mit mond (a közvélemény kutató kérdésére), hanem az, hogy mit tesz (pl. mit vesz meg). Lehetőleg viselkedéses célokat kell kitűzni! A viselkedést az alany reprezentációi (vélekedés+attitűd+egyéb) határozzák meg. A reprezentációk nem csak a kommunikációtól függnek. Mennyiben múlik a kommunikáción az tárgytól és a szituációtól függ.** Reális célokat ennek ismerétben lehet kitűzni! A kommunikációs feladat általában komplex szervezeti feladatba ágyazódik. *Mert (1) a viselkedést jelentősen befolyásolja a kontextus (más a nyilatkozat kontextusa és a vásárlásé), (2) az ember maga számára nem transzparens. (Lásd Reprezentációelméletek. ) ** Lásd a Meggyőzés, Döntés, Reprezentációelméletek , Társas lény tárgyakat!
Példa: Volvo
Példa: Volvo
Példa: Távfűtés
Példa: Távfűtés
Példa: Választási kampány 2006
A vélekedés és az attitűd A viselkedésnek a vélekedések és az attitűdök megváltoztatásán keresztül történő befolyásolásához figyelembe kell venni egyebek mellett* Általában a konzisztens, közvetlen tapasztalaton alapuló (közvetlen észlelés, kipróbálás) specifikus vélekedések és attitűdök jobban bejósolják a viselkedést mint az inkonzisztens, beszámolón alapuló általánosak. A racionális meggyőzésen alapulók stabilabbak mint a „mellékúton” szerzettek. A közvetlen (személyes) kommunikáción alapulók erősebbek, mint a mediatizált kommunikációból származók. * Lásd a Közvetlen emberi kommunikáció, Társadalmi kommunikáció, Meggyőzés, Érveléstechnika, Reprezentációelméletek tárgyakat!
Kommunikációs projektek típusai kutatás, sajtófigyelés adatbázisok létrehozása (pl. sajtó kapcs.) termékfejlesztés termék és cég bevezetés termék és cég imázs értékesítés ösztönzés POS termék újra pozicionálás termék rajongói klub vevői komm. figyelése, moderálása business to business akvizíció oktató, szemléletformáló média (non-profit) mozgósító (non-profit) vezetői döntések ismertetése, elfogadtatása cégmédiumok létrehozása szervezetfejlesztés dolgozói vélemények gyűjtése oktatás kiadványok készítése bemutató, tájékoztató filmek rendezvényszervezés lobbi tevékenység szponzorálás kapcsolati kampány válság komm. konfliktuskezelés, mediáció stb.
Kommunikáció tervezői szerepek Funkciók, ahol komm. tervezői feladatok vannak Vezetői asszisztens Marketing kommunikáció cégen belül Marketing komm. reklám és média ügynökségekben Értékesítő, üzletfejlesztési munkatárs PR (belső, külső: sajtó, CRM, intézményi, befektetői kapcs. stb.) HR Kiadvány szerkesztő Média elemző Közvéleménykutató Kreatív tervező Politikai elemező Szövegíró Komm oktató Pályázati tanácsadó Kommunikációs, PR, HR, politikai, menedzsment tanácsadó Stb.
1. Tervstruktúrák, tervezési folyamat
A tervezés szintjei A szokásos tervezés: Stratégiai terv Középtávú 3-5 éves terv Éves terv Akciótervek Válságtervek
Akciótervek Akció tervek Házon belüli akció terv, ami egyebek mellett tartalmaz: Házon belüli feladat és ütemtervet Házon belüli kutatási tervet Házon belüli kommunikációs tervet Forgatókönyvet Házon belüli költségtervet Ügynökség projektterve (ha van ügynökség a projektben), ami egyebek mellett tartalmaz: Ügynökségi kutatási tervet Ügynökségi kommunikációs tervet Ügynökségi médiatervet Ügynökségi költségtervet
A tervezési folyamat általános jellemzői Sarokszámok, tervlebontás Föntről-le, lentről-föl Tervalku Iteratív Tisztázás Célok-erőforrások összerendelése Részletek rögzítése
A kommunikációs projekt, akció Feladat-meghatározás (Mit szeretnénk, kb. mennyiért) Terv: Feladat- és ütemterv (Néha: projektterv, akcióterv) (Milyen feladatokat, mikor, ki, milyen erőforrásokkal és milyen outputtal végez el a projekt során? Kutatás 1 -- helyzetfeltárás A célok pontos megfogalmazása, erőforrások rögzítése, a projektterv véglegesítése Kutatás 2 -- a célok eléréséhez megfelelő, legjobb eszközök feltárása Kommunikációs terv készítése (Kinek, mit, miért, mikor, hogyan üzenünk?) Médiaterv Végrehajtás, ellenőrzés Értékelés Kutatás 3 -- az eredmények mérése Az akció értékelése
Sablon
A projektfeladat-meghatározások Házon belüli, vezetői projektfeladat-meghatározás Végleges cél és Médiabrief - rebrief
A médiabrief
Feladattervek általános szerkezete Sorsz. Feladat Kezdés Befejezés Felelős Végzik Eredmény Megjegyzés Idő Feladat 1.hét 2.hét 3.hét 1. feladat 2. feladat 3. felatdat
Feladat / munka szakasz Költségterv Költségterv: munkaráfordítások, közvetlen (és közvetett=rezsi) költségek A feladatokhoz különböző típusú és bérköltségű/napidíjú munkatársakra van szükség. Pl. Asszisztens, Tanácsadó, vezető tanácsadó, menedzser. Feladat / munka szakasz Munkaráfordítás Egyéb költségek Típus Nap Napidíj Díj (Ft) ktg (Ft) Indoklás 1. Feladat /szakasz asszisztens tanácsadó .. 1. feladat / szak. összesen: