Szentélyek és papok

Papok 1. A hiereusz ált. évente választott tisztségviselő (minden polgár választható volt dokimaszia után) v. papi nemzetség tagja (v. tisztségviselő, akinek papi feladatai is vannak) Fontosabb athéni papi nemzetségek: Eumolpidák és Kérüxök: az Eleusziszi misztériumok ünneprendezői Phütalidák: a Thészeusz-szentély szertartásait végezték Lükomidák: Phlüében a helyi Démétér-misztériumok papjai (Themisztoklész is ide tartozott – ő építette újjá a beavatási csarnokot) Eteobutadák: az akropoliszon Poszeidón-Erekhtheusz papjai, ill. Athéna Poliasz papnői

Papok 2. Az arkhón baszileusznak kiemelkedő papi teendői vannak: az eleusziszi misztériumok, a Lénaia felügyelete (mindkettőnél ünneprendezőkkel közösen), a legtöbb ősi áldozatot ő intézi, továbbá papi tisztségekkel kapcsolatos ügyekben és emberölési ügyekben bírói funkciói vannak (a vádat hozzá nyújtják be; előterjesztés, ítélethirdetés) A hieropoioszok (tizen) a jóshelyek által megkívánt engesztelő áldozatot és a kedvező előjelet kérő áldozatot mutatják be

Papok 3. A pap és a személyzet (őrök, jegyző/levéltáros, a látogatók/gyógyulni vágyók segítői) feladatai: - a látogatók viselkedésének felügyelete (pénzbüntetést is szabhat ki a pap vagy a személyzet) - áldozatbemutatás a pap tiszte ünnepeken; magánáldozatnál nem mindig - az istenséggel való kapcsolat/ találkozás segítése - a „belépődíj” befizetésének ellenőrzése (állami intézmények előtt felelősségre vonhatók voltak a szentély bevételeinek kezeléséért)

Papok 4. - paradoszisz (leltár) készítése: a hivataláról leköszönő pap adja át ez a jegyzéket a szentély vagyontárgyairól, értékes fogadalmi ajándékairól az utódjának - ezenkívül a pap (v. a személyzet más tagja) feljegyzéseket vezetett a hivatali ideje alatti eseményekről - a személyzet feladata volt a főzéshez szükséges felszerelések biztosítása (az edények és a hely tisztán tartása) az áldozók számára

Kübelé Kübelé=Kübebé=Magna Mater=Rea (sok olümposzi anyja, Zeuszt Krétán rejtette el férje elől) (néha Démétérrel, Gaiaval is azonos) korbács az ábrázolásokon: a hívek, papok önmagukat sanyargatták, a papok kasztrálták is Kis-Ázsiai, főleg phrüg eredetű, itt van a legtöbb szentélye is A Métroónban az istenszobor valószínűleg Peidiasz műve Kísérője, kedvese Atüsz=Attisz, akinek a halálát hívei gyászolják, majd tavasszal történő újjáéledését ünneplik Rómában 205-től: megkapták Pergamonból a meteorkövet és Rómába szállították a Sibylla jóslatok tanácsára – római polgár nem lehetett pap v. papnő a köztársaság korában, a phrügiai papok viszont szabadon tevékenykedhettek (felvonulásaikon csörgős dobok, fúvós hangszerek, tarka ruhákban, mindenféle ékszerekkel teleaggattva)

Szentélyek 1. temenosz, naosz, hieron, templom <> szentély, (profán), opiszthodomosz, megaron, adüton, xoanon, bómosz, thüszia A szentélyek 3 tipikus elhelyezkedése (urban – rural – suburban): a város közepén (ill a város épül köré) nehezen megközelíthető helyen, a várostól távoli vadonban a város közelében (az utóbbi elérhető közelségbe hozott változata) A szentélyekbe, főleg a városon kívüliekbe, egy szent út vezet, amely a profánból, hétköznapiból a szent térbe visz (zarándoklathoz hasonló a várostól távoli szentélyek felkeresése)

Szentélyek 2. Már Krétánn és Mükénében is így: a palotán belüli „háziszentély” (a későbbi korokban ilyen nincs) – hegytetők, barlangok – a palotaközpont határain lévő kis szentélyek (ez inkább a köznépnek) A görög szentély elsősorban nem épület, hanem a természeti környezet elkülönített része (táj). Ált. természeti képződmények jelentik a szentélyek középpontját: legtöbbször egy fa, amiből esetleg később egy xoanon lett, vagy egy szikla A gyógyítással, jóslással nem foglalkozó szentélyek ünnepnapokon kívül csöndesek voltak; egy nap legfeljebb néhány látogató lehetett; a személyzetnek alig volt dolga

Szentélyek 3. Az üzleti élet a szentélyekben természetes és szükséges: - így jutottak hozzá a vallásgyakorlathoz szükséges javakhoz a látogatók és a szentély személyzete - így jutott bevételekhez a szentély, amiből működését finanszírozni lehetett A szentélyekben folyó gazdasági tevékenység fő formái: - Kereskedelem - Pénzkölcsönzés - A temenosz egy részének bérbeadása A papok jövedelme az áldozatokból származott: hús, bőr + egyéb ételek (liszt, bor, méz stb.) + pénz

Szentélyek – Olümpia 1. Alapítási mítoszok: Zeusz alapítja Kronosz leggyőzése után diadala emlékére Héraklész alapítja (a templom opiszthodomosza melletti olajfát Héraklész ültette – innen voltak a koszorúk) Pelopsz Hippodameia és Pisa elnyerése után alapítja (a Zeusz templom keleti tympanonján a kocsiverseny készülődései) 60-nál több oltár, melyen havonta min. 1x kellett áldozatot bemutatni A Zeusz oltáron minden nap kellett áldozni, de valójában egész nap égett rajta a tűz, mert a játékok idején kívül is rengeteg látogató volt, akik itt áldoztak

Szentélyek – Olümpia 2. A játékok első (futó) győztese az éliszi Koroibosz (776), az utolsó az örmény Ardavazd – Theodosius 394-ben betiltja a játékokat A szentély és a játékok felügyeléért hosszú küzdelem Élisz és Pisa városa között, majd Pisát teljesen elpusztították >> a hellénodikai élisziek: az éliszi phülék számának változása szerint számuk 8-10-12-10... ők ellenőrzik, hogy a jelentkezett versenyzők követték-e az előírt életmódot a verseny előtti 10 hónapban ők irányítják az előkészületeket ők tüntetik ki a győzteseket (pálmaág és olajkoszorú) és jegyzik fel nevüket (határozatuk ellen nem lehetett fellebbezni, ill az olümpiai buléhoz, amely szabálytalanság esetén csak pénzbírságot állapított meg, de a döntést meghagyta) Rengeteg szobor: a győztesek joga volt a szoborállítás (ha 3x győzött, a szobron saját arcképe lehetett)

Szentélyek – Olümpia 3. A játékok a nyári napfordulót követő első holdtöltekor kezdődtek és 5 napig tartottak: 1. nap: nagy áldozat, eskütétel a szabályok megtartására, sorshúzás ki-kivel küzd 2. nap: fiúk versenyei; 3-4. nap: férfiak 5. nap: eredményhirdetés, ünnepi körmenet, lakoma a győztesek tiszteletére Első és legfontosabb versenyszám: stadionfutás – ennek győzteséről nevezték el az olümpiaszt (4 versenyző egyszerre, finom homokkal mélyen felszórva a pálya). Kettős stadionfutás, hosszútávfutás, pentathlon (halma, podókeién, diszkon, akonta, palén), pankration, fegyveres futás, box, ló- és kocsiversenyek A nők számára is négyévente játékok Héra ünnepén – itt a versenybírák is nők

Szentélyek – Olümpia 4. Héraion: Hellasz egyik legrégebbi temploma (600 körül épült) Az oszlopai különbözőek (oszlopfej, barázdák, vékonyodás) << eredetileg fából készültek, és ahogyan tönkrementek, pótolták őket kőből – az éppen aktuális stílusnak megfelelően (a dór stílus fejlődését lehet megfigyelni itt) Mészkő alapon vályogfal, fatető Opiszthodomoszában Küpszelosz ládája, Iphitosz korongja (ezen a szerződés Lükurgosszal az ekekheiriáról), Praxitelész Hermésze (eredeti helyen eredeti szobor << az agyag megőrizte) Pelopion: Pelopsz sírját magában foglaló kis domb szabálytalan ötszög alakú fallal körülvéve Nagy oltár: helye bizonytalan, a keresztények teljesen elpusztították

Az Amphiaraosz-szentély és papja - felirat Itt gyógyítás és jóslás, ezért egész évben nyitva (sok szentély nem volt nyitva az év egy részében) A szentélyben való alvás közben kaptak jóslatot v. gyógyulást – előtte tisztítóáldozat (egy kost áldoztak) és áldozati díj (1,5 drakhma) Télen nem kell ott tartózkodnia a papnak, de nyáron sem minden nap: ilyenkor a látogató mutatja be az áldozatot és mondja az imát a pap helyett a neókorosz (gondnok) gondoskodik a látogatókról a pap helyett

Aszklépiosz-szentélyben – Hérondasz verse 1. (A 6. század végétől terjednek az Aszklépiosz-szentélyek; sokszor Apollón szentélykörzeteiben kapnak helyet) A szentély forgalmas még hétköznapokon is A szentély mindenki előtt nyitva áll, a látogatók mindent megnézhetnek, még a templomban lévő fogadalmi ajándékokat is (más források leírják, ahogy az átlag-látogatók a kultusz-szobor előtt imádkoznak, vagy a templomban zajló himnusz-éneklésről v. más szertartásokról számolnak be)

Aszklépiosz-szentélyben – Hérondasz verse 2. A szentély látogatása élvezetes a számos gyönyörű szobor, fogadalmi ajándék látványa miatt (sok szentélyben gondot jelentett ezek elhelyezése, annyira tele volt zsúfolva velük a terület) A látogatók számára magától értetődő, hogy hivatják a temlomszolgát, természetes (sőt játékos, ironikus?) hangon beszélnek vele. A látogatók ismerik a „jogaikat” (ti. hogy hogyan kell viselkedniük, mit tehetnek meg, mit kérhetnek a személyzettől), tudják, mit kell áldozni, mit kell a személyzetnek adni

Aszklépiosz-szentélyek 1. Aszklépiosz Apollón és egy halandó nő fia Gyógyító hatalmát Apollóntól kapja Néha héroszként, néha istenként ábrázolják A gyógyulás a szentélyeiben incubatio módszerével történt: reggel felkelve gyógyultan ébredt a beteg v. álmában instrukciókat kapott a gyógyuláshoz Volt egy terem asztalokkal és ülőhelyekkel az étkezésekhez (a templom-személyzet és a látogatók számára is)

A feliratok egy része a következő sémát mutatja: – valakit betegség sújt v. balesetet szenved – ez valamilyen vétek miatti isteni büntetés – meg kell állapítani, mi volt a vétek – meg kell vallani a vétket és elégtételt kell adni – szerencsés esetben gyógyulás következik be – az isten dicsérete Itt: felső kép az isten alul: a vétkes – felette az ellopott kabát

Zeusz Szabaszosznak és Métér Hiptának Dioklész, Trophimosz fia Mivel elloptam az istenek galabjait, megbüntettek a szememen…

Aszklépiosz-szentélyek 2. Abaton (ilyen csak a gyógyító-istenek szentélyeiben) egy terem, ahol az incubatio történt Thészaurosz: persely az oltár mellett a pénzadományok számára (ez is a gyógyító-istenek szentélyeire jellemző) Az Aszklépiosz-szentélyek tele voltak fogadalmi ajándékokkal a gyógyulás reményében v. hálából testrészeket ábrázoló agyagformák, felajánlott kötszerek, poharak, agyag kakasok (ez utóbbit a legszegényebbek ajánlhatták fel, akiknek még kakas-áldozatra sem tellett), fogadalmi táblák felirattal domborművel, melyek a gyógyulást ábrázolják (pinax-ok)

Arisztophanész: Plutosz A legtöbb beteget családtagok v. szolgák kísérték el Akik távolabbról jöttek, azok több éjszakára maradtak A tengerben rituális fürdő a megtisztulás érdekében (ált. a szentélyben szokott lenni egy medence) A pap éjjel nem ellopja az abatonban az asztalokról és oltárokról az ételeket, hanem azok őt illetik meg

Fogadalmi dombormű Amphiaraosznak Oroposzból az 5. századból Felirata: „Arkhinosz ajánlotta Amphiaraosznak” Arkhinosz gyógyulását mutatja be: Hátul jobbra fekszik a beteg Arkhinosz, és egy kígyó formájában – ami megnyalja v. megharapja a vállát – maga az isten ügyel a betegre Elöl balra emberi alakban maga Amphiaraosz ápolja Arkhinoszt: a vállára kötést tesz Hátul középen négyszögletes tábla látható egy oszlopon: ez maga a fogadalmi dombormű