Tóth Attila Budapesti Értéktőzsde Zrt. A tőzsdei kereskedés és ami mögötte van

1.előadás: Tőzsdei alapok 2.Előadás: a határidős piac bemutatása 3.Előadás: Elemzési technikák I. – Fundamentális elemzés 4.Előadás: Elemzési technikák II. – Technikai elemzés 5.Előadás: Hogyan kereskedjünk BUX indexszel Az ingyenes tanfolyam felépítése

A tőzsdei kereskedés alapjai

A pénzügyi közvetítői rendszer BANKOK PÉNZPIAC TŐKEPIACI KÖZVETÍTŐK TŐZSDE BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK PÉNZTÁRAK BEF. ALAPOK BIZTOSÍTÓK MEGTAKARÍTóKMEGTAKARÍTóK VÁLLALATOKVÁLLALATOK TŐKEPIAC BETÉTEK HITELEK

Tőzsdén kívüli ügyletkötés (OTC – over-the- counter piac) –a partner felkutatása nehézkes lehet –partnerkockázat –az árak megbízhatóságát nehezen lehet ellenőrizni Tőzsdei ügyletkötés –az árak nyilvánosak, megbízhatóak –nem kell partnert keresni –nincs partnerkockázat –kevesebb tőkét igényel (pl. napon belüli üzletkötés) –gyorsaság Miért érdemes tőzsdén üzletelni?

Kereskedési technikák, rendszerek I. Box megbízások Parkett Üzletkötők Nyílt kikiáltásos kereskedés

Kereskedési technikák, rendszerek II. Brókercég Telefonon Interneten Személyesen Központi ajánlati könyv Az ajánlatok párosítása megfelelő ellenajánlattal Kereskedési munkaállomás Központi rendszer Kereskedési felület Ajánlat Kötés visszaigazolás Elektronikus távkereskedés

Befektetések, értékpapírok

Infláció – pénzünk vásárlóerejének folyamatos romlását okozza –1993 eleje óta az árak átlagosan több mint négyszeresükre emelkedtek –Az 1993-ban a párnába tett 10 ezer forint ma már alig ér többet, mint 1993-ban 2000 Ft 1.Pénzünk befektetésével védekezhetünk az értékvesztéssel szemben 2.Önálló jövedelemforrássá válhat 3.Tartalék a jövőre Mi szükségünk a befektetésekre?

Megtakarítási lehetőségek Készpénz Bankbetét Forint, deviza Értékmegőrzés tényleges vagyongyarapodás nélkül Értékpapírok Kötvények – Visszafizetési kockázat Részvények - Árkockázat Nem pénzügyi termékek Ingatlanok, arany stb. Nagy kockázatok, hozamok

Részvények tulajdonosi jogokat testesítenek meg –törzsrészvény (szavazati jog, osztalékhoz való jog, likvidációs vagyonhányadhoz való jog) –elsőbbségi részvény (szavazatelsőbbségi v. osztalékelsőbbségi részvény) - elkülönült sorozatnak kell lenniük Értékpapír típusok I.

Hitelpapírok Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, melyek fix jövedelmet (kamatot) biztosítanak –Fix vagy változó kamatozású papírok –Diszkont értékpapírok Legfontosabb fajtái –Állampapírok –Vállalati kötvények –Jelzáloglevelek Értékpapír típusok II.

Befektetési alap jegyek befektetési alapok portfoliójának egy részét jelképezik tőzsdén zárt végű alapok forognak, ezeket nem lehet visszaváltani, csak eladni. (Nyílt végű alapok jegyeit vissza lehet váltani) Alapvető fajtái attól függően, hogy milyen befektetésekre specializálódott: –Kötvény-, részvény-, vegyes alap –Pénzpiaci alapok –Ingatlanalap stb. Értékpapír típusok III.

Az ingatlanpiac árkockázata Az amerikai ingatlanárak alakulása között (NAREIT Index alakulása) %

Befektetői magatartás Minden befektetőnek két kérdésre kell választ adnia mielőtt befektetne 1.Milyen időtávban gondolkozik? 2.Mekkora kockázatot hajlandó vállalni? A pénzügyi piacok alaptörvénye: A nagyobb hozamokhoz nagyobb kockázatok is kapcsolódnak

Hozam vs. kockázat Az amerikai példa az elmúlt 80 évben Rövid lejáratú állampapír alacsony kockázat - 3,3% szerény hozam - évi 3,6 % Részvény magasabb kockázat - 20,9% jelentős hozam - évi 12,1% Az éves hozamok eltérése az átlagtól

A befektetés árkockázata Átlagos éves hozam: BUX:21,3% MAX: 5,9% Átlagos éves szórás: BUX:24,6% MAX: 4,2%

Mi az, hogy hosszú táv? Forrás: NASD Az esetek hány százalékában bizonyult jobbnak a részvény- befektetés az adott futamidejű egyéb befektetéseknél az el- múlt 80 évben: Befektetés futamideje

Rövid távú befektetők – spekulánsok A rövid távú befektetés jellemzője a nagy kockázat Rövid távon erősen befolyásolja a piacot a hangulat Rövid távon bármely befektetési eszköz képes nagy időarányos hozamokat adni, és viszont Hosszú távú befektetők Hosszú távon stabilabb, de ezzel együtt mérsékeltebb időarányos hozamokat lehet elérni Itt már érvényesülnek a piac törvényszerűségei Hosszú távon az eszközök tényleges értéke (a fundamentum) a döntő Milyen időtávra fektessünk?

„Mikor azt számítgatod, mekkora hozamot vársz befektetésre szánt pénzedből, jó előre döntsd el, hogy mit akarsz: jól enni, vagy jól aludni” (J. Kenfield Morley)

Mit szeretne mindenki? Jövedelemre szert tenni

Most mit csináljunk?

A világ tőkepiacai a XX. Században Kezdő befektető 1900-ban 1 dollárt befektet Minden évben átcsoportosítja a befektetést abba a piacba, ami a legjobb hozamot fogja adni (tökéletesen jövőbe lát) Mekkora lesz a vagyona 1999 végére? A tökéletes befektető esete azaz 9,6 kvintillió Ha adózik is akkor 1,3 kvadrillió

Alapvetően három irány A múltbeli áralakulás elemzésével jó becslést lehet adni a jövőbeli áralakulásra – technikai elemzés Az értékpapírok valós, belső értékét meg lehet határozni – fundamentális elemzés Csak a véletlen – az árfolyamokat eltalálni olyan könnyű, mint megtalálni egy mező közepén letett, majd összevissza bolyongó részeg embert Hogyan lehet jó befektetési döntést hozni?

A részvény reálértékének meghatározása gyakorlatilag kísérlet a jövőbeli események becslésére Túl sok a bizonytalan tényező, így nem lehet pontos számításokat végezni Pl. OTP egy éves célárfolyamának becslése 2003 tavaszán (OTP ára ekkor: 2400 Ft) Merrill Lynch – 2900 Ft Morgan Stanley – 2600 Ft Citigroup – 2963 Ft K&H – 3329 Ft (OTP ára 2004 tavaszán: 4000 Ft) A valós, belső érték meghatározása

Mit jelent a bolyongás? Az egyik napi árfolyamalakulás semmit sem mond a következő napi árfolyamalakulásról, azaz teljesen függetlenek T napi hozam T+1 napi hozam

Vedd és tartsd – 1 dollárból 15 ezer dollár (US részvények) Vedd és tartsd stratégia Magyarországon 1990-től: 1 forintból több mint 20 forint Ami az előző évben csökkent, az idén fel fog menni - 1 dollárból 1730 dollár Néhány elvetemültebb módszer Szuperkupa indikátor Piaci bessz és szoknyahossz „A pénz elvesztésének legbiztosabb módja, ha elméleteket gyártunk magunknak, ami megmagyarázza számunkra a részvények mozgását” Néhány alapvető befektetői gyakorlat

„Minden dolog annyit ér, amennyit más hajlandó fizetni érte”

Elmélet és valóság Valóban ennyire racionális a piac?

Azok a fránya feltételezések: Két azonos kockázatú portfolió közül a magasabb hozamút választják a befektetők A befektetők kockázat elutasítóak: azonos várható hozam mellett az alacsonyabb szórást választják A befektetők várakozásai homogének A BEFEKTETŐK RACIONÁLISAN VISELKEDNEK Mi a baj az elméletekkel?

Légvárak és buborékok A részvényárak alakulását esetenként pusztán a befektetői hangulatváltozásokkal, a tömegpszichológiával lehet magyarázni. A befektetők légvárakat építenek. Néhány híresebb légvár: Tulipánhagyma őrület Hollandiában A Déltengeri léggömb „Tronikus” felvirágzás „.com”, „e-”, stb Van-e a piacnak memóriája?

Mindenki válasszon egy számot 0 és 100 között A nyerő szám: a kiválasztott számok átlagának 2/3-a Egy érdekes játék A tipikus nyerőszám között szokott lenni Ha mindenki racionális, akkor a nyerő szám 0 A győztes a jelenlévők átlagos irracionalitását tippelte meg

1. Az elveszett pénz/színházjegy esete 2. A befektetők inkább veszteségkerülők, mint kockázatkerülők Biztosan kapni 850 ezer forintot, vagy 85 százalék valószínűséggel nyerni 1 milliót? Biztosan veszíteni 850 ezer forintot, vagy 85 százalék valószínűséggel veszíteni 1 milliót? Néhány további kísérlet

1.Január effektus 2.Mikulás rallie 3.Mark Twain hatás 4.Péntek hatás 5.Kisvállalati hatás Néhány piaci anomália

Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén

A piac szerkezete Budapesti Érték- tőzsde Szekció tagok Bankok, brókercégek Szekció tagok Bankok, brókercégek KELER Elszámolási szolgáltatások ajánlatok Kereskedési adatok BefektetőkBefektetők BefektetőkBefektetők Felügyeleti szervek (PSZÁF, BÉT)

Azonnali piaci termékkör Részvény Szekció részvények kárpótlási jegy befektetési jegyek Hitelpapír Szekció állampapírok vállalati kötvények jelzáloglevelek

A BÉT hivatalos részvényindexe, a BUX –a képlet: –Bázis: január pont –1997. április 1.-től folyamatos (5mp-kénti) számítás 1000* * ** *      n i iti n i i t qp Dqp KBUX mai részvényár Osztalék miatti korrekciós tényező Korrekciós tényező Bevezetett részvény darabszám (közkézhányad) Részvény bázisár

A kereskedés tól max ig A kereskedés három szakaszra oszlik A kereskedés szakaszai Nyitó szakaszSzabad szakasz Egyensúlyi áras algoritmus keretében meghatározódik a nyitóár ajánlatgyűjtés Folyamatos ajánlatpárosítás Záró szakasz Egyensúlyi áras algoritmus keretében záróár ajánlatgyűjtés 9.02

A kereskedés szüneteltetésének szabályai Napi maximális ármozgás (ennél többet az ár nem mozoghat) +/- 15 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva az “A” kategóriás papírok esetében +/- 20 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva a “B” kategóriás papírok esetében A kereskedés szüneteltetése (2-10 percre) +/- 10%-os árelmozdulás esetén (minden részvény esetében) A kereskedés felfüggesztése vállalati esemény miatt A kibocsátó kérheti a papír felfüggesztését maximum 3 napra (10 nap Felügyeleti engedéllyel) Technikai szünet (60 perc)

Ajánlattételi limitek Felső ajánlattételi limit Előző napi bázisár Alsó ajánlattételi limit

Néhány alapvető ügylettípus a BÉT-en

Milyen ajánlatot tehetünk a tőzsdén? Típusok (ár szerinti csoportosítás): LIMIT PIACI STOP LIMIT STOP PIACI

Ajánlattípusok: LIMIT A megbízás akkor teljesül, ha a legjobb eladási ár eléri a limitárat (és az időprioritás alapján is jut értékpapír) példa: limit vételi ajánlat Ft-on 250 db-ra

Ajánlattípusok: PIACI Eredmény: A piaci ajánlatunkból 100 lekötődik a legjobb eladási ajánlattal Ft-on, a maradék 50 db törlésre kerül példa: piaci vételi ajánlat 150 db-ra

Ajánlattípusok: STOP LIMIT Az aktiválási ár elérése után az ajánlatunk aktiválódik egy limitajánlatként Ft-on. 125 db lekötődik, a többi a könyvben marad 4120 Ft-on. Aktiválási ár példa: stop limit eladási ajánlat 230 db-ra Ft-on, 4125 Ft-os aktiválási árral

Az aktiválási ár elérése után az ajánlatunk aktiválódik egy piaci ajánlatként. 125 db lekötődik, a többi törlésre kerül. Aktiválási ár Ajánlattípusok: STOP PIACI példa: stop piaci eladási ajánlat 230 db-ra, 4125 Ft-os aktiválási árral

Az értékpapír ügyletek elszámolása

A KELER, mint „central counterparty” Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó

A KELER, mint „central counterparty” Klíringtag vevő Klíringtag eladó KELER ELADÓELADÓ VEVŐVEVŐ Megbízó

A tőzsdei ügyletek elszámolása T+2 nap - kötvények T+3 nap - részvények Nettósítás: –1 db elad / vesz pozíció értékpapíronként –1 db összesített pénzpozíció Gördülő elv (elszámolás minden nap) DVP (delivery vs. payment) - szállítás fizetés ellenében

A tőzsdei információk elérése Hozzáférés a BÉT kereskedési adataihoz, előfizetés A)Valós idejű adatszolgáltatás A Tőzsde hivatalos adatszolgáltatóin - vendorain keresztül → Adatszolgáltató cégek elérhetősége: – Információértékesítés menüpontwww.bet.hu Brókercégeken keresztül: Online brokering szolgáltatást nyújtó brókercégeknél, a bróker és egy vendor együttműködésének eredményeként  Csak regisztrált felhasználók/előfizetők férhetnek hozzá  Előfizetői szerződés kötendő a vendorral  Havidíj: a szolgáltatás tartalmától, módjától függően néhány ezer Ft-tól; magánbefektetőknek jelentősen kedvezőbb díjak B) Késleltetett, napvégi adatok:  Jellemzően a vendorokon és az ő adataikat megjelenítő forrásokon (pl. weblapok, teletext, WAP oldalak) keresztül szabadon és ingyenesen elérhetők  15 perccel késleltetett kereskedési adatok, valós idejű indexértékek, a tőzsdei kibocsátók közzétételei ingyenesen elérhetőek a BÉT honlapján: (

Változások az adózásban szeptember 1-jétől életbe lépett változások a tőkepiaci adózásban:

A tőzsdén kötött tőkepiaci ügyleteknél a nyereséggel szembeállítható a veszteség ugyanez a nem tőzsdén kötött tőkepiaci ügyletekre nem érvényes. A nem tőzsdén kötött tőkepiaci ügylet árfolyamnyereség-adója (pl. OTC ügyletek) 5%- kal magasabb, amelyet további 14% Eho terhel, valamit a nem tőzsdén kötött ügylet osztalékát 15%-kal magasabb adó terheli, amelyhez további 14% Eho kapcsolódik. A tőzsdén kötött tőkepiaci ügyletek adóelőnyei

Tőzsdemágus, ahol mindenki csak nyerhet!

Kérdések…