Magyarország a régióban Eltérések és közös pontok Köllő János MTA KTI Termelékenység és növekedés – a munkaerőpiac szerepe – MNB 2008. augusztus 29.

Foglalkoztatási ráták (15-64 évesek), 2000-2007 Forrás: Eurostat. Éves adatok, 2007-ben: 2. negyedév

- Kelet-nyugati eltérések a foglalkoztatás szerkezetében Keresleti oldal? - Kiszámítható környezet, gyorsabb növekedés, stb. Rugalmasság? A szokásos intézményi indikátorokkal dolgozó elemzések (Riboud et al 2002, Cazes - Nesporova, 2003, Rutkowski et al. 2005) igen rugalmasnak mutatják a magyar munkaerőpiacot. A bérrugalmasságra (Kőrösi 2005, Köllő 2001), munkahely-forgalomra (Kőrösi 2005) az alkalmazkodási költségekre (Kőrösi-Surányi 2002) vonatkozó becslések sem jeleznek nagyfokú rugalmatlanságot Ugyanakkor EU-LFS: perzisztens U, N (Magyarország 7. és 1.-5./19) Két, a helyzetértékelés és a foglalkoztatáspolitika számára fontos kérdés - Kelet-nyugati eltérések a foglalkoztatás szerkezetében - Eltérések Mo és más KKE országok között, különös tekintettel a kirívó mértékű inaktivitásra és a jóléti rendszerre Zömmel: EU-LFS

Szerkezeti sajátosságok

Viszonylag nagy foglalkoztatási lemaradás a 15-64 éves népességben* HU -9.4 % (2005, vs EU-15) Erős a nyugdíjrendszer hatása: a lemaradás lényegesen kisebb a „legjobb munkavállalási korú” (15-59 éves, nem tanuló) népességben HU -3,1% (2005, vs EU-15) Nincs lemaradás, sőt, ha csak a referenciahéten ténylegesen dolgozókat tekintjük és a ledol-gozott munkaidejüket is számításba vesszük HU 7.2% (2005, vs EU-15) Az adat magába foglal  18-20% rejtett foglalkoztatást. Augusztinovics-Köllő (2007), Elek et al. (2007)

ILO-OECD foglalkoztatott: dolgozott legalább 1 órát vagy ideiglenesen volt távol a munkahelyétől Ténylegesen dolgozott-e legalább egy órát? Mennyit dolgozott? FTE = dolgozott-e legalább egy órát*(munkaidő/40) Minta: 15-59 éves, nem tanuló népesség

Fogl. Dolg. 1 órát FTE

Éles a határvonal a foglalkoztatás és nem-foglalkoztatás között  A legjobb munkavállalási korban lévőknél a munka-input nem alacsony a potenciálishoz képest A 15-64 éves népességben mért lemaradás egyrészt a korai effektív nyugdíjkorhatárnak tulajdonítható (beleértve a rokkantnyugdíjat) Másrészt, a legjobb munkavállalási korú népességben is viszonylag kevesen dolgoznak, viszonylag sokat. A foglalkoztatási szintet a teljes (és más adatokból tudhatóan: tartós) távollét csökkenti. Éles a határvonal a foglalkoztatás és nem-foglalkoztatás között 

Részmunkaidő, rugalmas munkarend, otthoni munka A rugalmas formák megteremtésére irányuló politikának azonban nem csak a hasznai kétségesek (v.ö. a „work-sharing” kudarcai), a hiányukat kiváltó okokat sem ismerjük

Fix költségek? Kínálati oldali probléma, munkavállalási költségek?

Inaktivitás és a magyar munkaügyi/jóléti rendszer sajátosságai

Különösen éles kontraszt Mo és Lengyelország illetve Szlovákia között Alacsony aktivitás, különösen a férfiaknál (relatív értelemben). 15-64 évesek 26%, 15-59 évesek 18% (>13%) Különösen éles kontraszt Mo és Lengyelország illetve Szlovákia között Összefügg a jóléti rendszer és a foglalkoztatási szolgálat sajátosságaival 2005

Zsákutcás szociális segélyezés (9%) Kiterjedt korai nyugdíjrendszer, erős munkaerő-piaci hatások, minimális mértékű visszalépés (39%)* Cseres-Gergely 2007, Scharle 2006, 2007 Kivételesen hosszú fizetett távollétet biztosító gyermektámogatási rendszer, sokéves igénybevétel, erős munkaerő-piaci hatások (17%) OECD Family Database, Bálint-Köllő (2007) Zsákutcás szociális segélyezés (9%) Galasi-Nagy (2001), Elek at el. (2007), Szalai (2006), Kertesi (2006), Bódis et al. (2008) Marginálissá vált biztosítási járadék (5%) Nagy (2001) Szűk hatókörű foglalkoztatási szolgálat  *) Részarányok a 15-59 éves, nem tanuló, nem dolgozó népesség támogatásában. Nem részesül a fenti transzferekben 30%

A foglalkoztatási szolgálat hatóköre és kapcsolata az ügyfelekkel, 2005 nem fogl

A foglalkoztatási szolgálat hatóköre és kapcsolata az ügyfelekkel, 2005

(2005)

A regisztráltak álláskeresési intenzitása Mo-n annak ellenére is alacsony, hogy a hosszú ideje nem dolgozók igen kis részét regisztrálják Regisztráltak aránya az állásvesztés óta eltelt hónapok függvényében, 2005 Regisztráció és keresés: nyilvánvaló „bevallási torzítás” (kirívó példa Szlovákia 2005-2007), de Magyarországon (2005):

Alapvetően a sajátos munkaügyi rendszer magyarázza az alacsony foglalkoztatás ellenére is alacsony munkanélküliség jelenségét A keresési intenzitás nem életkor, nem, iskolázottság vagy a munkanélküliség hossza szerint tér el az átlagostól, hanem a regisztrált-nem regisztrált, segélyezett-nem segélyezett dimenziók mentén (MT 2008)

Akadály-e az álláskeresés hiánya? Nem, ha erős „discouraged worker” hatás érvényesül A „csak akarók” munkapiaci kötődésével kapcsolatos empirikus eredmények vegyesek Flynn – Heckman (1983), versus Juhn et al. (1991), Murphy – Topel (1997), a csak akarók kötődéséről pld. Jones – Riddell (1999), Sorrentino (2000-2006, több tanulmány) Mikro-adatok: a keresés a nőknél növeli az elhelyezkedési esélyt, a férfiaknál a szezonális iparágak indulásának időszakában nem (a keresők és „akarók” elhelyezkedési esélye azonos). Más időpontra vonatkozó mérés szerint a keresés a férfiaknál is számít. Micklewright-Nagy (1999), Köllő (1999) Makro-adatok: „discouraged worker” hatásra inkább a nők esetében mutattak jelek (1997-2000, 15-55 évesek, de ez is összefügghetett a nyugdíjkorhatár emelésével.) Férfiaknál az eltolódások egyértelműen a munkanélküliség és a foglalkoztatás között történtek. Nemzetközi adatok: a mukavállalási korú férfi inaktivitás kirívó mértékben perzisztens (Magyarországon a legzártabb az inaktív kategória)

A képzetlenek munkanélküliségének „kezelése”

15-59 éves, nem tanuló népesség, 2005

Strukturális meg nem felelési indexek különböző munkanélküliség- -definíciókkal, négy iskolázottsági szintre, 1993-2004 (MEF 5.-52. hullám) Népesség: 15-55/59, nem tanul

„Foglalkoztathatóság” (1) Az alapkészségek sokat számítanak, de: IALS 1998: nagy szóródás azonos teszteredmények mellett IALS 1998: Az írás-olvasási teljesítmény interkvartilis sávja a 0-10 osztályt végzett, 15-59 éves magyaroknál 187-252 pont. A foglalkoztatási ráta 46.4%, a sávba esőknél 51.6%, alatta 33.5%. Más alapkészségek, szociális jártasságok?

Foglalkoztatási ráták (15-64 évesek, ISCED 0-2: 15-59 évesek) „Foglakoztathatóság” (2) Foglalkoztatási ráták (15-64 évesek, ISCED 0-2: 15-59 évesek) Forrás: Eurostat. Éves adatok, 2007-ben: 2. negyedév

Foglalkoztatáspolitikai alternatívák (különös tekintettel a képzetlenekre)

Kiindulópontokat kell választani olyan esetekben is, amikor hiányoznak a robosztus kutatási eredmények és tartalmas adatok Ha a munkanélküliek jó része „nem foglalkoztatható”, és az álláskeresés hiánya nem akadálya a foglalkoztatás bővítésének  „monoki gondolat” és előzményei Ha ellentétesek a kiindulópontok 

Javítaná a piacra való visszatérés esélyét, ha (a) a nagy jóléti transzfereket minél nagyobb mértékben sikerülne megszabadítani a munkanélküli segélyezési funkcióiktól Korai nyugdíjazás: részben „megoldódik”. Gyermektámogatások: nem (b) bővülne a mára erősen visszaszorult biztosítási segélyezés (szélesebb hozzáférés, hosszabb periódus, magasabb összeg), szigorúbb ellenőrzés és aktívabb szolgáltatás mellett. (c) az aktív kiadások sokkal nagyobb része irányulna oda, ahol a piaci alkalmazkodást nehezítik az adminisztratív korlátok, a magas munkavállalási költségek és a hiányos képzettség  rugalmas formák (d) Oktatás: ma évente  18,000 olyan gyerek, aki nem fog 8 általánosnál többet végezni, és  25,000 funcionális analfabéta végzett – erősen lassítja a kínálat minőségének javulását Ellenpélda Lengyelország, PISA: 17 pontos javulás 2001-2003-ban, 11 pontos 2003-2006-ban, főleg alul. Szegregáció, pedagógiai fatalizmus, eszköztelenség az alapkészségek és szociális jártasságok átadásában. A jelenlegi iskolafenntartási, tanárképzési és bérezési rendszerben nincs remény komoly változásra  OKA Zöld Könyv (e) „Minimálbér és segélyek”