Versenyképes gazdaság – versenyképes szakképzés Dr. Szilágyi János képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara „Az ember nevelésének a cselekvéssel.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
STRATKOM Kft ÖSSZEFOGLALÓ A SZAKKÉPZÉS IRÁNYAIRÓL ÉS ARÁNYAIRÓL FOLYÓ ESZMECSERÉKRŐL "A kormány szakképzés-fejlesztési koncepciója az új szakképzési törvény”
Advertisements

Fancsalszki Éva projektmenedzser TÁMOP-2.4.3/A-09/ Június 07.
Merre tart a magyar foglalkoztatáspolitika? Garzó Lilla.
A TÁMOP projekt intézményi hatásai a Somogyi TISZK-ben Kispéter Sándor Főigazgató-helyettes Kispéter Sándor Főigazgató-helyettes.
Versenyképes gazdaság – versenyképes Versenyképes gazdaság – versenyképes szakképzés.
A Kormány intézkedései és tervei
A társadalmi felzárkóztatás és az életen át tartó tanulás (LLL)
A felnőttképzés népszerűsítése az FMM és az NFI stratégiájában Március 6. Kossuth Klub.
A közötti időszak fejlesztési tervezésének megalapozása
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
„A szakképzés koordinációjának lehetőségei a Dél-Dunántúli Régióban” Egy konferencia „beharangozója”
A távmunka fejlesztésének lehetőségei és eredményei Simon Gábor Távmunka Tanács elnöke Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára Szociális és Munkaügyi.
Az ÉRÁK legfontosabb céljai A képzés és a munkaerő-piaci szolgáltatások egységes normák szerinti működtetése. A munkanélküliek folyamatos képzésbe kerülésének.
A kamarák szerepe a felnőttképzésben
Az ÉRÁK felnőttképzési tevékenysége, a fejlesztés főbb irányai.
Tájékoztató az aktuális foglalkoztatási és képzési programokról.
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
Kamarai prioritások Foglalkoztatottság növelés Képzési szükséglet meghatározása Szakképzés nemcsak oktatáspolitikai kérdés, hanem foglalkozáspolitikai,
Az EU kohéziós politikájának 20 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.
REFORMÉRTÉKŰ LÉPÉSEK A SZAKKÉPZÉS TERÉN MAGYAR SZAKKÉPZÉSI TÁRSASÁG május 30.
Munkanélküliség.
Bihall Tamás Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnök A Magyar Közgazdasági Társaság 48.
A FELNŐTTKÉPZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Soós Roland ÉRÁK május 29.
Észak-magyarországi Operatív Program ( ) Foglalkoztatás Oktatás - nevelés.
„Út a munkához „ program Simon Gábor államtitkár.
SZAKKÉPZÉS A FEJLESZTÉS ESZKÖZE
Főigazgatói értekezlet november 27–28. Sárvár „Út a munkához” program bemutatása.
PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A HUMÁNERŐFORRÁS OPERATÍV PROGRAMOKBAN
A munkáltatók szempontjai a szakképzési igények megfogalmazásában
GKI Zrt., Az alacsony foglalkoztatási ráta okai, a foglalkoztatás bővítésének gazdaságpolitikai összefüggései Független Szakszervezetek Demokratikus.
Változások a szakképzés irányítási rendszerében A szakképzés és a Térségi Integrált Szakképző Központok jelentősége Szőke István szakmai igazgató 2008.
A munkaerő-piaci helyzet a Nyugat-Dunántúli Régióban IPA Szakértői Akadémia Harkány
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) szerepe a távmunka fejlesztésében Pirisi Károly főigazgató VI. Országos Távmunka Konferencia december.
Kunszentmártoni kistérség munkaerő-piaci helyzete, támogatási lehetőségek Készítette: Deák István kirendeltség-vezető.
STRATKOM Kft ÖSSZEFOGLALÓ A SZAKKÉPZÉS IRÁNYAIRÓL ÉS ARÁNYAIRÓL FOLYÓ KUTASOKRÓL ÉS ESZMECSERÉKRŐL Dr. G. Tóth Károly STRATOSZ központi szakképzési koordinátor.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
Gödöllői Kistérségi Foglalkoztatási Paktum Gödöllő,
A foglalkoztatási paktumok célja Megismerni a térség foglalkoztatási helyzetét Összehangolni a térség gazdasági és humánerőforrás fejlesztési tevékenységeit.
Nógrád TISZK sajtótájékoztató 2009 december 14. A Nógrád TISZK fejlesztése.
Gázipari Szakszervezeti Szövetség szeptember.
EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA
Kormányszóvivői tájékoztató 1 Tanulni és versenyben maradni felnőttkorban is.
A szakképzés helyzete Magyarországon
A Munkaerő-piaci helyzet Miskolcon Kiss Gábor főosztályvezető.
Somogy Megye Önkormányzatának szakképzési koncepciója.
TÁMOP / Munka és tanulás – Munkahelyi képzések támogatása a Közép-dunántúli Régió mikro- és kisvállalkozásainál.
A lisszaboni stratégia és a magyar foglalkoztatáspolitika Kordás László április 29. Balatongyörök.
Pedagógusképzést segítő hálózatok fejlesztése a Dél-Dunántúlon Pécsi Tudományegyetem TAMOP 4.1.2B.2-13/ projektje Pécs, november 25. Janovics.
Milyen perspektívákat nyit az új OKJ rendszere? Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Tanácsadási osztály Nádráné Tóth Borbála.
SZEREPLŐK ÉS FELELŐSSÉGEK A SZAKKÉPZÉSI RENDSZERBEN MÁV KONFERENCIA
2008. június 12. MÁV Baross Gábor Oktatási Központ.
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IX. VÁNDORGYŰLÉSE A vizek szerepe a területi fejlődésben A Duna és a Tisza térségeinek fejlődési problémái és fejlesztési.
A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA SZAKKÉPZÉSI STRATÉGIÁJA
A felnőttképzés, szakképzés fejlesztése és a gazdaság igényei november 21. DAT 2006 Konferencia S2 – Gazdaság vezérelt informatikai szakképzés Szociális.
A gazdaság szerepvállalása a képzési és beiskolázási szerkezet alakításában Budapest április 29. Dr. Szilágyi János.
Emberi erőforrás fejlesztési operatív program
1 A foglalkoztatáspolitika ösztönző elemei, a szolgáltatások szerepe Munkaerő-piaci Műhely Konferencia Pécs november 20. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM.
Learning by working! Dualizáció Magyarországon „A holisztikus megközelítés” Dr. SZILÁGYI JÁNOS Képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar.
Vázlat a faipari szakképzés helyzetéről Koronka Lajos a Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola igazgatója.
PREZENTÁCIÓ AZ EU-HOZ CSATLAKOZÓ ORSZÁG KAMARÁINAK DEBRECEN, MAGYARORSZÁG NOVEMBER 24. (hétfő) Michael Geary Vezérigazgató.
Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (2004) Magyarország 2006.június
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
A magyar KKV-k regionális versenyképessége A KKV-k segítése – támogatás, avagy befektetés? Miklóssy Ferenc elnök Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara.
Vörös-Gubicza Zsanett oktatási és képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara október 10.
„Út a munkához” program tapasztalatai
Versenyképes gazdaság – versenyképes szakképzés
Európai Uniós ismeretek
APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága Igazgató
Kompetencia Végzettség
Előadás másolata:

Versenyképes gazdaság – versenyképes szakképzés Dr. Szilágyi János képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara „Az ember nevelésének a cselekvéssel kell kezdődni. A fej (értelem), a szív (érzelem) kiművelése mellett nem szabad a kéz normális munkaszerepéről sem megfeledkezni.” Pestalozzi

Alacsony foglalkoztatottság=munkanélküliségre adott rossz válasz

3 A foglalkoztatási ráta alakulása EU összehasonlításban. Forrás: ÁFSZ Csehországban 10 millióból 1 millió fővel több foglalkoztatott

Dr. Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara7

Szlovákia 5 millió lakos 70 ezer rokkant nyugdíjas Mo. 800 ezer rokkant nyugdíjas Csehország 1 millióval több foglakoztatott

Alacsony végzettségűek esélyei a munkapiacon Munkavégző képességben komoly deficit Alacsony termelékenység miatt relatív drága munkaerő Alapvető írás, olvasás, számolás, szövegértés hiánya Munkapiacon nem tudják eladni munkaerejüket Új munkahelyek elérhetetlenek, technológiai váltás Képzésük nehéz és költséges

Elmaradott térségek, regionális leszakadás   A 33 legelmaradottabb kistérségben 1 millió fő él. A leghátrányosabb helyzetű térségek gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális és foglalkoztatási mutatói erősödő leszakadást jeleznek.   A gyakran megyényi kiterjedésű, hátrányos helyzetű települési tömbben élő családok túlnyomó része segélyekből, alkalmi munkákból él.   A legelmaradottabb területek elszegényedtek, hiányzik az önerőből történő kitörés esélye.   A nagyarányú elvándorlás következtében a településeken főként az inaktív, eltartott népesség van jelen.   Kedvezőtlen az elmaradott területeken élők kor-, illetve képzettség szerinti összetétele.

UMFT mint elszalasztott lehetőség  Történelmi esély: közel milliárd Ft Uniós forrás  Legfontosabb stratégiai cél: foglakoztatás bővítése, tartós növekedés feltételeinek megteremtése  Megvalósítás, kivitelezés, gyártáshibák: foglalkoztatottak aránya 58%-ról, 55%-ra csökkent munkanélküliség 11,8% (1994-es szintre került) 9 minisztérium, 7 irányító hatóság, 16 közreműködő szervezet közel 3 ezer fős hazai Eu-s bürokrácia a pénz csak 13%-a a reálszférára kkv-k részesedése 10% (40-50% lenne a kívánatos) 415 kiemelt és nagyprojekteknél 138 bürokratikus lépés közbeszerzések 30-35%-a hazai cég (Eu. országok 70-75%)

 Magyarországon torz foglakoztatási szerkezet van. Foglakoztatási szerkezetváltás kell, a szakképzés újjáépítése megkerülhetetlen! Magyarországnak jól képzett munkaerőn alapuló gazdasági fejlődés kell  Mindössze 0,5 millió ember végez tényleges termelő munkát. Ténylegesen 1,5 millió ember közvetlen termelőmunkájára lenne szükség.  Építőipar, mezőgazdaság, turizmus, mint húzóágazat. Adóterhelés, bürokrácia csökkentése 3 év alatt 1/3-al. Atipikus foglalkoztatás, jobban érje meg dolgozni, mint segélyből élni. Az adórendszer ne büntesse a munkát, a munkát vállalót, a foglakoztatást és a gyermeknevelést. Foglalkoztatottak növelése 1 millió fővel

Foglalkoztatás – 1 millió új munkahely Prioritások meghatározása Prioritások meghatározása Élőmunka-terhek csökkentése Élőmunka-terhek csökkentése Munka törvénykönyve módosítása Munka törvénykönyve módosítása TB ellátások, táppénzszabályozás és nyugellátási rendszer anomáliáinak feloldása TB ellátások, táppénzszabályozás és nyugellátási rendszer anomáliáinak feloldása Rugalmas foglalkoztatási formák erősítése Rugalmas foglalkoztatási formák erősítése Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök erősítése, a Munkaerő-piaci Alap felügyeletébe a kamarák bevonása Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök erősítése, a Munkaerő-piaci Alap felügyeletébe a kamarák bevonása Szociális segélyek juttatásának szigorítása Szociális segélyek juttatásának szigorítása Minimálbér felfüggesztése Minimálbér felfüggesztése „Átmeneti foglalkoztató szervezetek” kialakítása „Átmeneti foglalkoztató szervezetek” kialakítása Belföldi piac védelme Belföldi piac védelme Százalékos EHO eltörlése Százalékos EHO eltörlése Csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának módosítása Csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának módosítása Közmunkaprogramok módosítása Közmunkaprogramok módosítása Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása Dr. Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara19

Építőipar, mint a foglakoztatás húzóágazata  Az építőipar építési-szerelési tevékenysége között 35%-kal csökkent  A recesszió hatására a foglalkoztatottak száma 350 ezerről 300 ezer főre csökkent  A lánctartozás mértéke több száz milliárd Ft-ot tesz ki  Az ágazat jövedelmezősége alacsony a nyereség 2-3% között mozog, az átlagbér az országos átlag 70%-a  A recesszió elfedi az ágazat régóta meglévő szakmunkaerő problémáit  Ma Magyarországon 4,2 millió lakás van, évente 42 ezer lakásnak kellene épülnie, 200 ezer lakást kellene felújítani – ennek csak fele teljesül

Építőipar, mint a foglakoztatás húzóágazata  A felújításra váró lakások, középületek a legnagyobb energiapazarlók közé tartoznak. Szükségessé vált egy átfogó épületrekonstrukciós program elindítása:  Nemzeti épületkorszerűsítési program: 2011-ben 100 ezer, majd ezer lakás felújítása, folyamatos munkalehetőség a kis és közepes vállalkozásoknak  A válság után beinduló fellendüléshez meg kell teremteni a több tízezerre tehető szakképzett munkaerő fedezetét  Az építőiparban dolgozók számát hosszabb távon 100 ezer fővel lehetne növelni

Versenyképes gazdaság, versenyképes szakképzés Munkával egybekötött, munkatevékenységbe ágyazott szakképzés. A szakképzés súlypontja a vállalati gyakorlati képzés. Elméleti csavarhúzás, tetőfedés. Az idejekorán elkezdett szakképzés és a jó tanár szerepe. Szakképzés nem csak oktatáspolitikai – tanügy igazgatási kérdés, hanem foglalkoztatáspolitikai, gazdaságpolitikai és társadalompolitikai kérdés is. Középtávon munkaalapú társadalom megteremtése stratégiai cél: munkaerő-piaci aktivitás 55% 70% Európa kontinentális gazdaságszervezési modell: köztestületi kamarai rendszer szerepe a szakképzésben

Szakképzés politika, szakképzési stratégia  A szakképzés reformjának egyik legfontosabb vezérlőelvének a gazdaság fejlődése kell hogy legyen. Nem szerencsés, ha ez egyoldalúan alárendelődik az iskolák létének.  A szakképzésre fordított hazai és uniós milliárdoknak sokkal jobban kell hasznosulni a gazdaság és a munkaerő-piac számára. Szakképzési „papírgyártás” helyett több konkrét hasznosítható eredmény kell.  A felnőttképzés nem helyettesítheti a szakképzést. A szakemberellátást az iskolai szakképzésre kell alapozni, a felnőttképzés a rövidtávú munkaerő-piaci korrekciókat kell hogy szolgálja, valamint a továbbképzést.

A köztestületi kamarák megnövekedett szerepvállalása a szakképzésben A szakmák követelményeit a gazdaság határozza meg: Több mint 200 gyakorlatigényes, vagy erős munkaerő-piaci relevanciával rendelkező szakma tartozik ebbe a körbe Ez egyben a vizsgaelnöki delegálás, a szintvizsgáztatás ésaz SZKTV szervezésének az ellátását is jelentené A szakképzési hozzájárulás elszámolásával kapcsolatos bejelentkezések, bevallások és visszaigénylések elszámolása, nyilvántartása és ellenőrzése

Mestervégzettség előírása a vállalkozói tevékenység gyakorlásához: 21 szakmában volt, jelenleg 5 szakma Mestervégzettség előírás legyen a csoportos gyakorlati képzésnél RFKB elnökeit a gazdaság képviselői delegálhassák Az SZKTV mellett a World skill, Euro skill gondozása közös felelősségi körbe tartozzon A képzőktől független regionális vizsgaközpont hálózat kiépítése, kimeneti követelmények nem életszerűek A köztestületi kamarák megnövekedett szerepvállalása a szakképzésben

Keresletvezérelt szakképzési rendszer Alapvető érdek: ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság igényli Ennek szinkronban kell lennie: Az egyéni aspirációkkal, tehetséggel, A képzés kapacitásával, személyi, tárgyi feltételeivel Különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával Az RFKB beiskolázási szerkezet: felnőttképzés, gimnáziumok és a felsőoktatás, iskolai normatív finanszírozás és a képzési struktúra befolyásolása

A szakiskolában való végzést követő 9 hónapban a szakmájukban elhelyezkedő tanulók aránya

Férőhelyek a 2010/2011-es tanévre Felsőoktatás kapacitáskihasználtsága 70%

Problémák A tanulók alapkészségeinek hiánya: általános iskola A tanulás iránti érdektelenség, nem érkeznek be első órára, nem mennek be az utolsó órára Teljesítmény nélküliség, értékelés és mérés, követelménytámasztás, számonkérés A fizikai munka elutasítása, munkára nevelés hiánya, manuális analfabetizmus, a kéz intelligenciája: technika oktatás Szakiskolai modell: Nőtt a képzésben eltöltött idő, emelkedett az iskolázottsági szint, ezzel együtt csökkent a tanulók tudásszintje.

Beavatkozási pontok és fejlesztési irányok  Értékteremtő munka rangjának emelése, a szakképzésnek a nemzetstratégiában és annak mindennapi gyakorlatában is meg kell valósulnia: közbeszéd és a tehetség értelmezése  Társadalmi-gazdasági szempontból kívánatos, hogy a szakiskolába járó tanulók aránya a jelenlegi 23%-ról %-ra emelkedjen: felső és alsó expanzió  A szakképzés vállalati terheinek csökkentése. Felhasználhatóság szélesítése, átlátható, bürokrácia mentes rendszer, a képzést egységes egészként kezeljék

Beavatkozást igénylő tartalmi kérdések  Aluliskolázott, hátrányos helyzetű rétegek beemelése a szakképzés rendszerébe  Gyakorlati képzés súlyának szerepének növelése: Az új OKJ, vizsgáztatás nem hozta az elvárt eredményeket.  A normatív finanszírozás: meg kell szüntetni az egyenlősdi-elvet, figyelembe kell venni a szakmák- szakmacsoportok tényleges képzési költségeit, területi munkaerő-piaci igényeit és elhelyezkedési mutatóit.  Tanulószerződés intézményrendszerének erősítése, sikeres munkavállalói életre felkészítés. A 23 éves korhatár kiterjesztése, munkával egybekötött képzés

Beavatkozást igénylő tartalmi kérdések  TISZK rendszer: helyes célkitűzések, mint szétaprózott pazarló iskolarendszer, szervezeti és tartalmi integráció  Megvalósításba számos gyártáshiba került: Tartalmi integráció hiánya, papír TISZK-kek Nem egyenszilárdságú, innovációs szakadékok A formációk között profiltisztítás szükséges Gazdasággal intézményesített együttműködés A fenntarthatóság nem fenntartható TISZK-kek és RÁK-kok közötti párhuzamosságok Jövőkép: stabil kiszámítható rendszer Működőképes modell, szakiskola-szakközépiskola

„Az igazság az emberi élet legkínzóbb érzése, mert mindenkinek mást jelent.” L. A. Seneca