A rejtett foglalkoztatás kiterjedtsége és tényezői Magyarországon Tóth István János „A magyar munkaerőpiac jövője” Magyar Tudományos Akadémia – Kisterem (Budapest, V. Roosevelt tér 9.) 2010. július 6. 10-13 óra

Tartalom Rejtett / be nem jelentett foglalkoztatás Hatások Néhány eddigi kutatási eredmény Kutatási célok

Rejtett / be nem jelentett foglalkoztatás Milyen csoportok? munkanélküliek inaktívak hivatalosan foglalkoztatottak (vegyes fizetési csomag) „vállalkozók” (ténylegesen önfoglalkoztatók illetve kvázi-alkalmazottak)

Bejelentett és be nem jelentett foglalkoztatás Alapvetően egymás helyettesítői Egymás kiegészítői (vegyes fizetési csomagok) Foglalkoztatásra ható tényezők <= be nem jelentett foglalkoztatásra ható tényezők Foglalkoztatás becslése <= be nem jelentett foglalkoztatás becslése 4

Hatások - makro Lakossági jövedelmek => fogyasztás (fogyasztási hajlandóság) => megtakarítások (megtakarítási hajlandóság) => beruházások (S = I) Várható adóbevételek => kormányzati kiadások / jóléti kiadások => tényleges GDP nagysága és => A GDP várható változása A bizalom csökkenése/növekedése => szerződések költségesebb /olcsóbb kikényszerítése

Hatások - kormányzat Foglalkoztatáspolitika Adózás, adópolitika Adócsalás, jövedelemeltitkolás elleni kormányzati fellépések (ellenőrzés, büntetés, kampányok) Szegénységpolitika Munkajog, munkaadók és munkavállalók tényleges / kívánatos viszonya

Hatások - mikro Jövedelemeloszlás a munkavállalók között Jövedelemeloszlás a munkavállalók és a munkáltatók (vállalatok) között (a tényleges munkajövedelmek magasabbak a kimutatottnál) Háztartások jövedelmei és szegénység Jövedelmek területi különbségei

Hatások - mikro Munkajog, munkavállalók jogállása Munkavállalók karrier-kilátásai (elhelyezkedési lehetőségek a formális munkaerőpiacon) Háztartások fogyasztási potenciálja (hitelhez jutási lehetőségek) Nyugdíj Normaszegő magatartás / szabálykövető magatartás a gazdasági szereplők körében

Néhány eddigi kutatási eredmény Mérték: diszkrepancia vizsgálatok (Ádám-Kutas, 2004; Augusztinovics-Köllő, 2007; Elek et al., 2009; Köllő, 2010) Mérték és okok: lakossági adatfelvételek (Eurobarométer, MKIK GVI, MTA KTI) (Czibik-Medgyesi, 2008; Semjén et al., 2009; Medgyesi-Fazekas-Tóth, 2010) Hatások: ágens alapú modellek (Szabó-Gulyás-Tóth, 2009)

Néhány eddigi kutatási eredmény Forrás Nem regisztrált munkavállalás az összes foglalkoztatott között Év Módszer Ádám és Kutas, 2004 13% 2002 MEF és SZJA adatok összevetése Augusztinovics és Köllő, 2007 18% 2004 MEF és ONYF adatok összevetése Elek et al., 2009 16-17% 2001-2005 MEF, ONYF, OEP adatok összevetése Köllő, 2010 15% 2000 MEF és ONYF adatok 2003 2006

Néhány eddigi kutatási eredmény Vizsgálat Be nem jelentett foglalkoztatás aránya Definíció Referencia népesség Év Adatok Eurobarométer 7% Be nem jelentett tevékenységet végzett az elmúlt évben 15 évesnél idősebb 2007 1000 fős lakossági felvétel 9% 18-60 éves népesség 10% Alkalmazottak, alkalmi munkavállalók Czibik és Medgyesi, 2007 Kapott zsebbe fizetést az elmúlt évben Semjén et al., 2009 15% 2008 13%

Kutatási célok Mértékek a be nem jelentett foglalkoztatás arányának becslése különböző lakossági csoportok között a be nem jelentett foglalkoztatás dinamikájának (2000-2010) becslése

Kutatási célok Okok Egyes lakossági csoportok esetében Különböző formái esetében Be nem jelentett munka elfogadásának tényezői Adóellenőrzések (lebukási valószínűség, kockázatvállalás) Adómorál (kontextuális hatások) Adótudatosság (kormányzati kiadások átláthatósága) Konjunkturális hatások (munkanélküliség a lokális munkaerőpiacon)

Kutatási célok Hatások Piaci szereplők térnyerése / térvesztése Munkavállalók várható magatartása Kormányzati bevételek (adóbevételek) alakulása Normaszegés / normakövetés

Köszönöm a figyelmet!