Készítette: Heizler Katalin (ddkl9n) Békési Erika (wz6phc) http://www Készítette: Heizler Katalin (ddkl9n) Békési Erika (wz6phc)

protokoll: szabályok halmaza, melyek azt határozzák meg, hogy mit kell tenni, hogyan kell viselkedni adott körülmények között két legelterjettebb hálózati veremmodell: -OSI (Open System International) -ARPA IOS/OSI modell (International Standard Organization) 7 rétegű: média/médium 1. fizikai réteg 2. adatkapcsolati réteg 3. adathálózati réteg 4. szállítást végző réteg 5. viszony réteg 6. adatábrázolási réteg 7. alkalmazások

ARPA modell: Az ARPA modellt az Amerikai Védelmi Minisztérium „Advance Research Project Agency” ügynöksége hozta létre az 1960-as években. Az ARPAtámogatott, mint az TCP/IP protokollnak az alapját képezi, amely köré az Internet (és a Linux operációs hálózata) épül. 4 rétegű: TCP/IP rétegei: 1. hálózati elérés(Ethernet, PPP, stb.) 2. internet (IP) 3. gép-gép(TCP, UDP, stb.) 4. alkalmazás (ftp, telnet, HTTP, ping, stb.)

HTTP protokoll A HTTP rövidítés olyan protokollt jelöl, amely a hypertext hálózaton való átviteléreszolgál. Amikor a böngésző segítségével egy távoli WEB-helyhez kapcsolódunk, akkor programunk aWEB-kiszolgálótól (szerver) lekéri az általunk megcímzett dokumentumot, erőforrást. A kiszolgáló erre elküldi a megcímzett erőforrást a böngészőnek, amely aztán azt értelmezi és megjeleníti. A kiszolgáló és böngésző közti kommunikáció a HTTP protokoll segítségével zajlik.

Egy Web-es kapcsolatban egy HTTP kliens (böngésző) és egy szerver (HTTP szerver) beszélget egymással. A HTTP protokoll a HTTP kiszolgálókkal való kommunikációra használható. Ennek segítségével a kliens program adatokat kérhet le a szervertől, és információkat küldhet a szerverre

Ha a kliens csak egy állományt kér a szervertől, akkor azt megkeresi ezt a dokumentumot, majd elküldi a kliensnek, illetve hibajelzést küld, ha a keresett állomány nem található, vagy nem érhető le. Sokkal érdekesebb az a helyzet,ha a kliens program akar valamilyen adatot küldeni a szervernek feldolgozásra. Általában ezekre az adatokat a szerver nem maga kezeli, hanem továbbítja őket olyan programoknak, amelyek nem a HTTP szerver részei, ú.n. gateway programoknak.

A CGI specifikációk határozzák meg, hogy a HTTP szerver hogyan kommunikál a küldött adatokat feldolgozó programokkal. Éppen ezért lényeges a HTTP protokoll és a CGI-specifikációk megértése annak érdekében, hogy megfelelő dokumentumokat és CGI programokat tudjunk készíteni. Különösen a CGI programok használatánál kell nagy figyelmet fordítani a biztonságra.

HTTP kapcsolat HTTP: olyan ügyfélkiszolgáló protokoll, amelyet hypertext dokumentumok gyors és hatékony megjelenítésére terveztek állapotmentes protokoll, vagyis az ügyfélprogram több kérdést is küldhet a kiszolgálónak, amely ezeket a kéréseket egymástól függetlenül kezeli, és minden dokumentum elküldése után lezárja a kapcsolatot. Ez az állapotmentesség fontos feltétel ahhoz, hogy a kiszolgáló mindenki számára egyformán gyors legyen. kommunikáció 8 biten zajlik, ami biztosítja az adatok biztonságos átvitelét és az ISO Latin-1 karakterkészlet használatának lehetőségét.

A HTTP kapcsolat létrejötte: 4 lépésben történik 1. A kapcsolat megnyitása. A kliensprogram meghívja a kiszolgálót az Interneten keresztül az adott IP cím és port azonosító alapján (alapértelmezésben a 80-as porton keresi a kiszolgálót). 2. A kérés elküldése. A kliensprogram üzenetet küld a kiszolgálónak, amelyben valamilyen szolgáltatást kér. A kérés a HTTP fejlécből és a kiszolgálónak küldött adatokból áll. A fejléc információkat tartalmaz a kiszolgáló számára arról, hogy milyen típusú a kérés és a kliens programnak milyen lehetőségei vannak. Tipikus HTTP módszerek az információkérésre a GET és a POST

3. A válasz. A kiszolgáló a választ visszaküldi a kliensprogramnak 3. A válasz. A kiszolgáló a választ visszaküldi a kliensprogramnak.Ennek része a fejléc, mely leírja a válasz állapotát (sikeres, vagy sikertelen), a küldött adatok típusát, majd az adatok következnek. 4. A kapcsolat lezárása. A kiszolgáló a válasz elküldése után lezárja a kapcsolatot, így a kiszolgáló erőforrásai rögtön felszabadulnak a következő kérések teljesítéséhez

A HTTP kapcsolat során csak egyetlen dokumentum átadása történik meg, illetve csak egyetlen feldolgozás megy végbe. Az állapotmentesség miatt a kapcsolatok semmit nem tudnak egymásról, mert a szerver minden kérést külön-külön kezel, és minden kérés végrehajtása után lezárja az adott kapcsolatot.

HTTP Válaszai Amikor olyan html-t próbálunk megnézni, amelyik nem létezik, akkor az 404 error-t kapunk vissza. Nos ez nem más, mint a http protokoll válaszkódja.Lássuk bővebben ezeket a http üzeneteket: 5 ilyen osztály létezik: 1xx: Információs - Nem használt, fenntartva a későbbi bővítéshez. 2xx: Siker: - A muvelet fogadása, fordítása és elfogadása sikeres volt. 3xx: Átirányítás - További műveletek szükségesek a kérés befejezéséhez. 4xx: Ügyfélhiba - A kérésnek hibás a szintaxisa vagy nem teljesíthető. 5xx: Kiszolgálóhiba - A kiszolgáló nem tudott teljesíteni egy látszólag érvényes kérést

Állapotkód Leírás 200 OK 201 POST command succesfull 202 Request accepted 203 GET or HEAD request fulfilled 204 request fulfilled, but no content to return 300 Resource found at multiple locations 301 Resource moved permanently 302 Resource moved temporarily 304 Resource has not been modified 400 Bad request from client 401 Unauthorized request 402 Payment required for request 403 Resource acces forbidden 404 Resource not found 405 Method not allowed for resource 406 Resource type not acceptable 410 Resource not available 500 Internal server error 501 Method not implemented 502 Bad gateway or server overloaded 503 Services unavailable/gateway timeout 504 Secondary gateway/server timeout

WWW World Wide Web WWW rövid története A WEB megalkotója Tim Berners-Lee, aki 1989-ben az Európai Részecskegyorsító Intézetben (CERN) dolgozva azt javasolta, hogy a földrajzilag egymástól távol lévő kutatók közötti kommunikációt egy ,,hypertext rendszer'' alkalmazásával oldják meg. Kollégái számára ez lehetővé tette, hogy az egymás kutatási eredményeit tartalmazó dokumentumokat összekapcsolhassák. A CERN támogatta a WEB létrehozását és helyiből világméretű hálózattá fejlesztette.

A WEB első nyilvános használatára 1992 januárjában, Genfben került sor, amikor is a kutatók a CERN WEB helyén férhettek hozzá WEB adatokhoz. Berners-Lee WEB-terve az adatokat egy vagy több WEB-kiszolgálón tárolta, a kutatók pedig egy különleges program, a böngésző segítségével férhettek hozzá az adatokhoz. A WEB az elmúlt években szédületes ütemben fejlődött, az üzleti világ nagyon hamar felfedezte kiváló reklámhordozó képességét

A World Wide Web gyakorlatilag egy hatalmas információhalmaz A World Wide Web gyakorlatilag egy hatalmas információhalmaz. Az információk elérését a következő mechanizmusok segítségével biztosítja a felhasználó számára: 1. egy általános szabálygyűjtemény az erőforrások megnevezésére (URI -Uniform Resource Identifier), 2. protokoll, amely segítsé gével ezeket az erőforrásokat el lehet érni (HTTP - HyperText Transfer Protocol), 3. hypertext, az erőforrások közti könnyed navigáció elősegítésére (HTML -HyperText Markup Language). Hypertext alatt gyakorlatilag olyan dokumentumokat értünk, amelyek hivatkozásokat tartalmaznak más dokumentumokra és egyéb erőforrásokra

Köszönjük a figyelmet!