Távhő árszabályozási modell kialakítása benchmark alapon május 11.

-- REÁL-ENERGO MÉRNÖKIRODA ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. Célok és elvárások 2 Az árszabályozás  tervezhető és kiszámítható szabályozási kereteket biztosítson,  ösztönözzön a hatékony működésre, illetve a szolgáltatás minőségének folyamatos javítására,  ne lehetetlenítse el az egyes szereplőket, biztosítson elegendő felkészülési időt az új árszabályozásból származó kötelezettségek teljesítésére,  tegye lehetővé, hogy a távhődíjak fedezetet nyújtsanak az indokolt költségekre, beleértve a tőkeköltséget is, ezáltal megteremtve az ellátásbiztonság fenntartásához elengedhetetlen beruházások forrásszükségletét,  lehetőség szerint vegye figyelembe a helyi igényekhez, elvárásokhoz való alkalmazkodás következtében kialakult eltérő gyakorlatokat,  a távhőszolgáltatók díjainak, illetve a szolgáltatási tartalmának egységesebbé, összehasonlíthatóbbá válása irányába kell, hogy hasson, figyelembe véve a szolgáltatók részéről az átálláshoz szükséges időigényt,  ne rójon indokolatlanul nagy adminisztrációs terhet sem a Magyar Energia Hivatalra, sem az egyes távhőszolgáltatókra. Cél a távhőszolgáltatási szektor önfinanszírozó, versenyképes működését elősegítő árszabályozás létrehozása, mely révén a szolgáltatók hatékony eszközei lehetnek az országos energetikai célkitűzések megvalósításának

-- REÁL-ENERGO MÉRNÖKIRODA ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. Szabályozási nehézségek – rendkívül eltérő adottságok 3  tevékenységi kör, szervezeti forma (önálló vállalat, vállalatcsoport tagja, más tevékenységeket is végző vállalat üzletága),  szolgáltatási terjedelem (szolgáltatói és felhasználó hőközpontok miatti eltérések, szekunder rendszereken végzett munkák stb.),  mérés és elszámolás (mérés helye, módja, tartalma, mértékegysége stb.),  számviteli politika, költségmegosztás,  műszaki adottságok, eszközök műszaki állapota,  eszközök könyv szerinti és valós, illetve újrapótlási értékének összhangja,  jelenlegi tarifák és indokolt költségek közti eltérés mértéke,  piaci adottságok (felhasználók száma típusonként, hősűrűség, ellátott épületek állapota stb.)

-- REÁL-ENERGO MÉRNÖKIRODA ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. Eszközérték korrigálása 4  Az egyes társaságok távhőszolgáltatással kapcsolatos eszközeinek értékében rendkívül nagy, indokolatlan eltérések vannak (egyes esetekben az értékcsökkenés jelenlegi nagysága a számítások alapján indokolhatónak csak a negyede).  Az eltérések egyik tipikus oka az, hogy egyes társaságok esetében a működési formájában változás állt be (például beolvadás) és ennek során eszközeik nettó értékét vették figyelembe.  Az indokolatlanul alacsony eszközértékek nem képezik reális alapját az árszabályozásnak, nem teszik lehetővé a pótláshoz, modernizáláshoz szükséges források megképződését.  A korrigálás történhet virtuális, vagy tényleges eszközfelértékeléssel. A távhő szektor hosszú távú, versenyképes működtetéséhez elengedhetetlen az irreálisan alacsony eszközértékek korrigálása, illetve a pótláshoz szükséges források biztosítása, elismerése az árszabályozásban

-- REÁL-ENERGO MÉRNÖKIRODA ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. Az árszabályozás részei, folyamata, logikája 5 Az egyes szolgáltatók indokolt költségeinek meghatározása és költségelemek közti megosztása Költségelemek díjelemekké konvertálása (Ft/GJ-ban kifejezett fajlagos költségek meghatározása az értékesített hőmennyiségek alapján) A költségelemek megosztása a lakossági, KKI és egyéb felhasználók között (meghatározott módszertan szerint) Az egyes díjelemek indexálása (várható infláció, gázár-változás stb. alapján) Az egyes díjelemek indokolt jövőbeli nagyságának meghatározása az indexálás, az elvárt hatékonyságjavítás alapján Szolgáltatók csoportosítása A benchmarkolható díjelemek összehasonlítása az egyes szolgáltatói csoportokon belül, ezek alapján az elvárt hatékonyságjavulás (költségcsökkentés) meghatározása Következő időszaki tarifák meghatározása

-- REÁL-ENERGO MÉRNÖKIRODA ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. Költségtömeg meghatározása, megbontása 6  hővásárlási költségek,  saját hő- és villamosenergia-termelés energiaköltsége,  saját hő- és villamosenergia-termelés egyéb költsége,  hőelosztási költségek,  az értékcsökkenési leírás,  tőkeköltség, nyereség,  költségkorrekciók (például a kapcsolt villamosenergia-termelés fedezetéből származó korrekció)

-- REÁL-ENERGO MÉRNÖKIRODA ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. Tipikus termelői és szolgáltatói csoportok kialakítása 7  A távhőszolgáltatókat az elemzésekhez, vizsgálatokhoz legfontosabb jellemzőik alapján homogénebb kategóriákba (csoportokba) kell sorolni.  A csoportosítást a hőtermelés/hővásárlás és a hőelosztás tekintetében külön-külön kell elvégezni.  Az egyes kategóriák (csoportok) kialakítása az alábbi rendezőelvek mentén célszerű:  hőtermelés/hővásárlás esetében: o szolgáltatott hő forrása (vásárlás, saját termelés, vagy vegyes), o a hőtermelés kapcsolt-nem kapcsolt jellege, o szolgáltatott hő energiahordozó bázisa (gáz, biomassza, geotermikus stb.),  hőelosztás esetében o távhőrendszer tényleges csúcshőigénye alapján (4-5 csoport) o összes hőfelhasználás/vezetékfelület (hősűrűség) alapján (2-3 csoport)

-- REÁL-ENERGO MÉRNÖKIRODA ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. Benchmark vizsgálat – az elemzés célja 8 A benchmark vizsgálat árszabályozásban való alkalmazásának kritériumai:  ösztönözzön a hatékony működésre,  ne lehetetlenítse el a szolgáltatókat, biztosítson elegendő időt a költségcsökkentésre,  legyen áttekinthető, könnyen érthető és ne rójon jelentős többletfeladatokat a szolgáltatókra,  lehetőség szerint vegye figyelembe a szolgáltatók eltérő sajátosságait,  ne írjon elő hatékonyságjavulást olyan költségek esetében, melyekre a szolgáltatóknak nincs ráhatásuk. A benchmark vizsgálat célja a távhőszolgáltatók egymáshoz képesti pozícionálása költségeik alapján és ennek megfelelően a tőlük elvárt hatékonyságjavulás meghatározása

-- REÁL-ENERGO MÉRNÖKIRODA ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. Benchmark vizsgálat, az elvárt hatékonyságjavulás meghatározása 9  Az összehasonlítás alapvetően a szolgáltatók egymáshoz képesti költségadatainak elemzésén, nem pedig egyes tevékenységek elvégzési hatékonyságának (költségességének) összehasonlításán alapul (kompetitív benchmark).  Az összehasonlítás tárgyát az 1GJ megtermelt, vagy vásárolt hő lakossági felhasználókhoz és KKI-khoz való eljuttatásának fajlagos költsége képezi (lényegében a hőelosztási díjelem ).  Az összehasonlításra a legfontosabb adottságaik alapján egy szolgáltatói csoportba sorolt távhőszolgáltatók között kerül sor.  Az elvárt hatékonyságjavulás mértéke a csoportátlagtól való eltérés nagyságától és a költségcsökkentésre vonatkozóan meghatározott időtényezőtől függ, vagyis attól, hogy az átlagtól való eltérést mennyi idő alatt kell megszüntetnie.  A hatékonyságjavulási elvárás a gyakorlatban nem feltétlen jelent tényleges költségcsökkentési kényszert, hanem jelentheti azt, hogy a szolgáltató költségeinek egy része az árindexnél (például az inflációnál) kisebb mértékben növekedhet.

-- REÁL-ENERGO MÉRNÖKIRODA ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. Árkalkulációs modell - díjak indokolt jövőbeli nagyságának meghatározása 10  A díjelemek indokolt jövőbeli díjak nagysága szolgáltatónként és felhasználói kategóriánként (lakossági, KKI) külön-külön kerül meghatározásra.  Az egyes díjelemek értékeinek meghatározása az alábbiak szerint történik. DíjelemIndexálásHatékonyságjavításMegjegyzés HővásárlásRendelet szerint- Hőtermelés – energiaköltségekTüzelőanyag típusa szerintSpeciális Hőtermelés – egyéb költségekTermelői árindexSpeciális Villamosenergia-termelés korrekciója Villanyár várható változása szerint - HőelosztásTermelői árindexBenchmark szerint EszközpótlóEszközérték változása szerint- TőkeköltségEszközérték és WACC változása szerint -- A szolgáltatók indokolt – támogatások nélkül számolt – jövőbeli fajlagos díja a fenti változások eredőjeként határozható meg.

-- REÁL-ENERGO MÉRNÖKIRODA ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. Tarifaképzési lehetőség – ársapka jellegű szabályozás 11  A módszer lényege az, hogy az egyes távhőszolgáltatók esetében egy fajlagos (Ft/GJ-ban meghatározott) díj kerül kihírdetésre, melyet a szolgáltatók – bizonyos korlátozásokkal - tetszőleges szerkezetű tarifákra bonthatnak le. (A szolgáltató által ténylegesen alkalmazott tarifák a szolgáltatási adatok segítségével – az ellenőrizhetőség biztosításához – visszaszámolhatóak a fajlagos díjakra.)  A módszer kiegészíthető kötelező sarokszámok előírásával (például a szolgáltatóknak a bevétel minimum 60%-át hődíjból kell beszednie).  A megoldás előnyei:  könnyen és egyszerűen alkalmazható,  nem okoz negatív fogyasztói reakciókat,  a jelenlegi helyzethez képest növeli a szolgáltatók mozgásterét, javítja adaptivitási képességüket.  A megoldás hátrányai:  a tarifaszerkezet egységesítéséhez kiegészítések szükségesek (például kötelező sarokszámok előírása),  utólagos elszámolást igényel.

-- REÁL-ENERGO MÉRNÖKIRODA ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. Korrekciós mechanizmusok 12  A korrekcióknak nem célszerű kiterjednie a szolgáltató által viselendő hagyományos üzleti kockázatokra (átlaghőmérséklet, fűtési időszak hossza stb.).  A korrekciós mechanizmusok meghatározásánál tekintettel kell lenni a szereplők (szolgáltatók és felhasználók) eltérő kockázatkezelési képességeire, de nem lehetnek egyoldalúak (mindent az egyik szereplőre hárítanak).  A korrekcióknak javaslatunk szerint alapvetően az alábbiakra kell kiterjednie:  tüzelőanyag árkockázata (gázár, forint/dollár árfolyam alapján),  villamos energia értékesítési árával kapcsolatos kockázat,  a fajlagos díj és az alkalmazott tarifák közti elszámolás,  nagy arányú hőigény-csökkenés kockázata (rendkívül indokolt esetben),  A korrekció célszerű módja a tervezett és tényadatok eltéréséből származó költséghatások utólagos, következő árszabályozási évben való figyelembe vétele. A korrekciós mechanizmusok feladata a díjak megállapításakor tervezett és a tényleges értékek közötti eltérések (illetve az ebből származó kockázat) utólagos kezelése, megosztása

-- REÁL-ENERGO MÉRNÖKIRODA ÉS SZOLGÁLTATÓ Kft. 13 Köszönöm a figyelmet!