Felsőoktatás-kutatás és szakpolitikai hasznosulás Magyarországon Tényeken alapuló (evidence based) szemlélet a felsőoktatásban „Adatalapú döntéshozatal és stratégia-alkotás a felsőoktatásban” - Educatio február 24. Halász Gábor ELTE PPK - OFI

Kutatás és szakpolitika A kapcsolatuk több mint két évtizede az oktatáskutatás egyik központi kérdése –„Az oktatáskutatás szörnyű rosszhíre” (Carl Kaestle, 1993)Az oktatáskutatás szörnyű rosszhíre –Nem lineáris és sokféle mechanizmus (Carol Weiss modelljei )Carol Weiss modelljei –A közvetítő szervezetekA közvetítő szervezetek –A „tényeken alapuló megközelítés”A „tényeken alapuló megközelítés –Az oktatáskutatás uniós üggyé válása

Oktatáskutatás Magyarországon Oktatáskutatás - felsőoktatás-kutatás Alapelvek –Hármas kapcsolódás 1.Kutatás („akadémia”) 2.Szakpolitika („kormány”) 3.Gyakorlat („felhasználók”) –Kettős cél 1.A szakpolitika tudáshátterének biztosítása 2.Az intézményi szintű innováció és fejlesztés támogatása Az oktatáskutatás stratégiai fejlesztése és irányítása

Köszönöm a figyelmüket!

A hármas kritika  - a kutatások színvonala nem felel meg az akadémiai standardoknak  - az eredményeket az oktatáspolitika nem tudja használni  - azokkal az iskolai gyakorlat nem tud mit kezdeni

Carol Weiss modelljei A K+F modellA problémamegoldó modellAz interaktív modellA politikai modellA taktikus modellA felvilágosító modellA kutatás-orientált társadalom modellje Weiss, Carol H. (1979) The many meanings of research utilisation, Public Administration Review, 39:5, pp

Stratégiai irányítás Ágazati innovációs stratégia ( Nemzeti oktatáskutatási program (erős felsőoktatási komponensekkel) Intézmények –Kormányzati K+F intézményekKormányzati K+F intézmények –Felsőoktatási intézményekben működő szakmai műhelyek –Magán K+F és tanácsadó intézmények Egy stratégiai elem: a rendszeres adatfelvételekEgy stratégiai elem: a rendszeres adatfelvételek Szakmai kommunikáció, nyilvánosság

Hogyan lehet pozícionálni egy kormányzati K+F intézetet? Tudományos kutatás Kormány Intézményekvilága

A kormányzati K+F intézet pozícionálása :Tudományos kutatás felé: A tevékenysége feleljen meg a tudományos normáknak :Kormány felé: Bármit csinál, az legyen releváns a szakpolitika számára :Intézményi gyakorlat felé: A tevékenysége közvetlenül támogassa az intézményi szintű gyakorlat fejlődését (beleértve a vezetést)

Lehetséges rendszeres felsőoktatási adatfelvételek Intézményi adatfelvételek Vezetők (kari, intézeti, tanszéki) körében Oktatók, programgazdák körében Hallgatók körében Lakossági közvélemény-kutatásHallgatói kompetenciamérésHallgatói nyomon követés (végezettek)Munkaadói adatfelvétel

Az adatfelvételek erdeményeinek felhasználása Célcsoportok Országos döntéshozók, Intézményi vezetők, stratégiai tervezők Oktatók Munkaadók Leendő és aktuális hallgatók Formák Kutatási jelentések Nyilvánosan elérhető adatbázisok Többdimenziós intézményi rangsorok

A tényeken alapuló megközelítés (evidence based approach) Az egészségügyben szigorú norma lett – az oktatásba kezd behatolni Tényekre épülő… –szakpolitika –fejlesztő beavatkozások –intézményi menedzsment Szigorú és „lazább” értelmezés –Tények hierarchiája élén a randomizált kontrollált kísérleti módszerrel –Adatok megkövetelése, tényekre való hivatkozás

Új fejlemények Az egyéneket nyomon követő adatbázisok (pl. tanulmányi eredmények) Komplex, sokféle felhasználót szolgáló lekérdezési rendszerek Intelligens személyes adatvédelmi megoldások A kutatás és a döntéshozatal közötti határvonalak elmosódása

Közvetítő szervezetek (brokerage agencies) Az evidenciák gyűjtése, feldolgozás és hozzáférhetővé tétele specializált intézményeket igényel Ilyen pl. az amerikai „What works clearinghouse”