KÖZFELÜGYELETI ELLENŐRZÉSEK Molnár Csilla főosztályvezető-helyettes Számviteli és Felügyeleti Főosztály 2013. szeptember 5.
A következők az előadó álláspontját tükrözik, és nem tekinthetők a Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalos véleményének. Molnár Csilla, NGM, 2013.09.05.
Törvényi háttér: A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban Kkt.) 2013. július 1-én hatályba lépett módosítása értelmében a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatok ellátásáért a közfelügyeleti hatóság felelős. A módosítás hatályba lépésével a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság befejezte tevékenységét. E feladatok ellátására a Kormány – 226/2013. (VI. 24.) Korm. rendeletben – 2013. július 1-től a nemzetgazdasági minisztert jelölte ki. Molnár Csilla, NGM, 2013.09.05.
Az előbbiek alapján a közfelügyeleti hatóság ellátja a Magyar Könyvvizsgálói Kamara felett a közfelügyeleti törvényességi felügyelettel kapcsolatos feladatokat (Kkt. 200/A. §), lefolytatja a minőségellenőrzést azoknál a kamarai tag könyvvizsgálóknál, könyvvizsgáló cégeknél, amelyek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodókra vonatkozóan végeznek jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet (Kkt. 149. § (2) bekezdés), a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet észlelése esetén megteszi a jogszabályban előírt intézkedéseket (Kkt. 195. § (1) bekezdés), vizsgálja és értékeli a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer részelemeit (Kkt. 189. § (1) bekezdés) vizsgálja a könyvvizsgálói tevékenységre irányuló megbízás időtartama alatti visszahívásról vagy lemondásról szóló kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől, illetve a vállalkozótól érkező bejelentéseket (Kkt. 46. § (1) bekezdés, számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 155/A. § (2) bekezdés), ellenőrzi az átláthatósági jelentések közzétételét (Kkt. 55. § (3) bekezdés). Molnár Csilla, NGM, 2013.09.05.
Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó A Kkt. 2. § 19. alapján az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, minden olyan, az előző pont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 69/F. § (1) bekezdése értelmében közérdeklődésre számot tartó hitelintézetnek minősül a nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet és az a hitelintézet, amelynél a tárgyévet megelőző üzleti évben a mérlegfőösszeg meghaladta az 500 milliárd forintot, A biztosítókról és a biztosítási tevékenységekről szóló 2003. évi LX. törvény 3. § (1) bekezdésének 97. pontja értelmében közérdeklődésre számot tartó biztosítónak minősül a nyilvános részvénytársasági formában működő biztosító és az a biztosító, amelynél a tárgyévet megelőző üzleti évben az éves bruttó díjbevétel elérte az 1 milliárd 500 millió forintot. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 62. § (1) bekezdése értelmében közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak minősül a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója. Molnár Csilla, NGM, 2013.09.05.
Minőségellenőrzések menete 28/2013. (VI.29.) NGM rendelet A közfelügyeleti hatóság három évnél gyakoribb minőségellenőrzést is elrendelhet, ha a könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég utolsó minőségellenőrzése „nem felelt meg” eredménnyel zárult, valamint, ha azt a könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet indokolja. A közfelügyeleti hatóság éves minőségellenőrzési terv alapján végzi az ellenőrzéseket, melyet tárgyév január 31-ig nyilvánosságra hoz a kormányzati portálon. Átmeneti szabály: 2013. évre vonatkozóan 2013. szeptember 15-ig Molnár Csilla, NGM, 2013.09.05.
1. LÉPÉS – ÉRTESÍTÉS A közfelügyeleti hatóság a könyvvizsgálót és könyvvizsgáló céget tájékoztatja az ellenőrzésre történő kiválasztásról. A helyszíni ellenőrzés előtt 20 nappal értesítést küld, előtte az ellenőr egyeztet az ellenőrzöttel a részletekről. A minőségellenőrzésbe szakértőt lehet bevonni. Függetlenségi és összeférhetetlenségi követelményeknek való megfelelés mind az ellenőr, mind a szakértő részéről. Molnár Csilla, NGM, 2013.09.05.
2. LÉPÉS – MEGBÍZÁS(OK) KIVÁLASZTÁSA A hatóság nemcsak közérdeklődésre számot tartó gazdálkodótól kapott megbízást választhat ki ellenőrzésre. Az ellenőr a helyszíni vizsgálat során további megbízásokat is kiválaszthat, ha az eredeti kijelölés hibás adatszolgáltatáson alapult, vagy az ellenőrzés során tudomására jutott információk alapján indokoltnak látja. Molnár Csilla, NGM, 2013.09.05.
3. LÉPÉS – A VIZSGÁLAT LEFOLYTATÁSA Az ellenőr a minőségellenőrzést a 28/2013. NGM rendelet mellékletében szereplő kérdőívek alapján folytatja le. KÉRDŐÍVEK: Asszisztens nélkül, önállóan dolgozó könyvvizsgálók esetén: 52 kérdés (25 szabályzatra vonatkozó ún. eldöntendő kérdés, 27 alkérdés ún. gyakorlati teszt, minden fejezet végén egy kiegészítő kérdés) Könyvvizsgáló cégek részére: 100 kérdés (32 szabályzatra vonatkozó, 68 gyakorlati teszt, minden témakör végén egy kiegészítő kérdés) Egyedi megbízások kérdőíve: 190 kérdés + 53 IFRS kérdés Az egyedi megbízások ellenőrzése során tett súlyos hiányosságok módosíthatják a cégszintű vizsgálat eredményét. Az értékelési rendszer iránymutatás, a közfelügyeleti hatóságnak joga van azt módosítani. A helyszíni ellenőrzés végén a felek megvitatják a minőség-ellenőrzés várható megállapításait. Jegyzőkönyv készül az ellenőrzésről, és – amennyiben indokolt – dokumentumjegyzék készül a másolatban átvett dokumentumokról. Molnár Csilla, NGM, 2013.09.05.
4. LÉPÉS – ZÁRÓ JELENTÉS Az ellenőr a helyszíni vizsgálatot követő 15 napon belül záró jelentést készít, melyet a hatóság továbbít a könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég részére. A záró jelentésre az átvételtől számított 8 napon belül az ellenőrzés alá vont írásbeli észrevételt tehet. Molnár Csilla, NGM, 2013.09.05.
5. LÉPÉS – TÖBB MEGBÍZÁS EREDMÉNYÉNEK ÖSSZESÍTÉSE A legalacsonyabb százalékos eredményt elérő közérdeklődésű megbízás eredményét és a legalacsonyabb százalékos eredményt elérő nem közérdeklődésű megbízás eredménye alapján: Molnár Csilla, NGM, 2013.09.05.
6. LÉPÉS – HATÁROZAT HOZATAL ÉS FELLEBBEZÉS A hatóság a záró jelentés és a beérkezett észrevétel alapján határozatot hoz a minőségellenőrzés eredményének minősítéséről, az előírt kötelezettségekről és az indokolt intézkedésekről (továbbképzésre kötelezés, figyelmeztetés az előírásoknak nem megfelelő gyakorlat megszüntetésére, fegyelmi eljárás kezdeményezése) A hatóság a „nem felelt meg” minősítés esetén fegyelmi eljárást kezdeményez a Kamaránál, melyről indokolt esetben értesíti a Budapesti Értéktőzsdét illetve az érintett állami szerveket. A Kkt. 9/A. §-a alapján a közfelügyeleti hatóság által hozott döntés ellen a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég – jogszabály megsértésére való hivatkozással – a határozat közlésétől számított 30 napon belül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint bírósághoz fordulhat. Molnár Csilla, NGM, 2013.09.05.
KÖZÉP- ÉS HOSSZÚTÁVÚ CÉLOK: A minőségellenőrzések időbeli szétosztása az év 12 hónapjában A kötelező 3 éves rotáción felüli ellenőrzések lefolytatása kockázat-alapú kiválasztással (pl. ügyfél mérete, könyvvizsgálati díj, előző inspekciókból származó tapasztalatok, bejelentések, ügyfél tevékenységének bonyolultsága, stb.) Témavizsgálatok a könyvvizsgálók széles körében (pl. függetlenség, belső minőségellenőrzés és egyéb aktuális témával kapcsolatosan) Hivatásos minőségellenőrökből álló csapat felállítása, kiegészülve egyes szakterületeken járatos szakértőkkel (pl. IT szakember, adószakértő, csalás-kivizsgáló szakember) Molnár Csilla, NGM, 2013.09.05.
A HATÓSÁG KIEMELT FIGYELMET FORDÍT A KÖVETKEZŐKRE A közfelügyeleti hatóság - feladatkörében eljárva - vizsgálja és értékeli a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer részelemeit, így különösen a) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezését, a kamarai nyilvántartások vezetését, b) a magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok, a kamara etikai szabályzata, valamint a belső minőségellenőrzésre vonatkozó nemzeti standardok (a továbbiakban együttesen: szakmai standardok) kialakítását, elfogadását, c) a szakmai továbbképzési rendszer és a minőségbiztosítási rendszer működését, d) a fegyelmi eljárásokat. Molnár Csilla, NGM, 2013.09.05.
A MINŐSÉGELLENŐRZÉST ÉRINTŐ LÉPÉSEK HATÁSA A közfelügyeleti hatóság (és korábban a KKB is) aggályosnak tartja a kamarai minőség- ellenőrzést érintő lépéseket: egy könyvvizsgáló esetében az ellenőrzésre kiválasztható megbízások száma maximum egy lehet egy-egy minőségellenőrzésre fordított (kérdőívekhez rendelt) elszámolható óraszám csökkentése a minőségellenőrök óradíjának csökkentése a bővített kérdőív kivezetése, egyszerűsített kérdőívek bevezetése a gyakorított ellenőrzések eltörlése minőségellenőrzés büdzséjének drasztikus csökkentését A minőségellenőrzés presztízsét és a minőségellenőrzés szakmai munkájának a színvonalát veszélyeztetik. A hatóság ennek a folyamatnak a visszafordítását szeretné elérni. Molnár Csilla, NGM, 2013.09.05.
ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉSEK A hatóság ellenőrzi az átláthatósági jelentések közzétételét (Kkt. 55. § (3) bekezdés). Az átláthatósági jelentések vizsgálata ezentúl hatósági eljárás, azaz a KET szabályai érvényesek. SZAKma cikk – az átláthatósági jelentésekkel kapcsolatos észrevételekről Jövőbeni cikk az eljárás részleteiről, így a jogszabályból eredő következményekről is Molnár Csilla, NGM, 2013.09.05.
KÜLFÖLDI KÖZFELÜGYELETEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS Kkt. 196/A. § A közfelügyeleti hatóság harmadik ország könyvvizsgálói közfelügyeleti tevékenységében részt vevő illetékes hatósággal kötött, viszonosságon alapuló megállapodása alapján, az illetékes hatóság megkeresésére - feladatkörében eljárva - jogosult a) kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég iratait, dokumentumait megismerni; b) kamarai tag könyvvizsgálónál, könyvvizsgáló cégnél ellenőrzést lefolytatni. Molnár Csilla, NGM, 2013.09.05.
Köszönöm a figyelmet! Molnár Csilla, NGM, 2013.09.05.