Közgazdász Vándorgyűlés dr. Zombori Zita A Pólus Program hatása az üzleti környezetre és a vállalkozói versenyképességre Közgazdász Vándorgyűlés dr. Zombori Zita Eger, 2008. június 28.

Fő kihívások és versenyképességi helyzetkép Tartalom Fő kihívások és versenyképességi helyzetkép A gazdaságfejlesztési eszközök szerepe A Pólus Program bemutatása Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) a 2007-2013-as uniós költségvetési időszakra a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból Magyarország számára rendelkezésre álló források felhasználásának stratégiai irányait fekteti le. A rendelkezésre álló uniós források összege kb. 22,4 milliárd euró. Az ÚMFT hét ágazati és hét regionális úgynevezett operatív program megvalósítását irányozza elő, ugyanakkor vannak olyan a magyar társadalom és gazdaság előtt álló komplex kihívások, amelyek egy-egy operatív program saját eszközeivel önmagában nem kezelhetők, megoldásuk több operatív program tervezésének és végrehajtásának többszintű, összehangolt együttműködését kívánják meg. Ilyen több tématerületet érintő kihívás többek között a hátrányos helyzetű térségek problémáinak kezelése, a kis- és középvállalkozások komplex fejlesztése, illetve a versenyképességi pólusok fejlesztése is, amely a Pólus Program keretében valósul meg. A Pólus Program tehát egy operatív programokon átívelő, elsősorban gazdaságfejlesztési program. Nem tévesztendő össze ugyanakkor a Gazdaságfejlesztési Operatív Programmal (GOP), amely az ÚMFT önálló ágazati programja. A Pólus Program fontos építőelemei a GOP egyes intézkedései, ugyanakkor más területek – így a regionális operatív programok, a társadalmi infrastruktúra és társadalmi megújulás is fontos szerepet játszanak a Pólus Programban. A mai előadásban a Pólus Programot mutatom be Önöknek.

A magyar gazdaság nemzetközi versenyben történő helytállása a megfelelő fejlesztéspolitikai eszközök használata esetén biztosítható A magyar gazdaság jelenlegi kihívásai és a fejlesztéspolitikai válaszok A magyar gazdaság legfontosabb jelenlegi kihívásai A nemzetközi gyakorlatnak megfelelő fejlesztéspolitikai válaszok A tradable és a non-tradable szektor egyensúlytalansága az utóbbi javára Ennek következtében az export és a versenyképesség csökken A növekedés jelentősen elmarad a potenciálistól A foglalkoztatás alacsony szinten stagnál A makro és üzleti környezet javítása Kiszámítható és hatékonyságot növelő üzleti környezetet valósít meg A klaszteresedés előmozdítása A visszaigazolt piaci sikereket elért KKV-k kooperációi a nemzetközi piacon is versenyképes méretet érhet el, szemben az egyedi KKV-kkal Az európai gazdasági vérkeringésbe történő hatékony integráció a következő 10-15 évre meghatározza a gazdaság fejlődési pályáját Az innováció előmozdítása A piaci igények által vezérelt innováció javítja a nemzetközi versenyképességet a magasabb hozzáadott érték következtében A magyar gazdaság jelenlegi közismert kihívásait tartalmazza a dia, amelyet a következő oldalak adatokkal is alátámasztanak. A slide jobb oldala pedig előrevetíti, hogy a pólus program milyen válaszokat ad a kihívásokra. Ezeket az előadás későbbi részében részletesen kifejtem. 3 Forrás: EPAP elemzés

Makrogazdasági kitekintés A kelet-közép-európai régió más országaival összehasonlítva Magyarország makrogazdasági mutatói jelenleg kedvezőtlenebbek Makrogazdasági kitekintés Aktivitási ráta 2007-ben (%) GDP növekedés 2007-ben (%) Lettország Észtország Szlovénia Csehország Szlovákia Litvánia Románia Lengyelország Bulgária Magyarország A foglalkoztatás szintje hosszú távon a legalacsonyabbak közt található nemcsak a KKE országok, de az EU-27 tekintetében is. (Ismeretes, hogy a szakképzettség színvonala és struktúrája sem megfelelő.) A GDP növekedés átmeneti lassulása viszont főképp a konvergencia program szükséges kiigazításainak a következménye. 56.6 6.9 Átlag Átlag Az alacsony aktivitási ráta és a lassú GDP növekedési ütem kedvezőtlen képet fest a magyar gazdaságról 4 Forrás: Eurostat, EPAP elemzés

A kedvező üzleti környezet szerinti rangsor Kelet-Közép-Európában Magyarország nem lehet elégedett üzleti környezetre vonatkozó mutatók alakulásával – ugyanakkor az üzleti környezet fejlesztése jelentős potenciált rejt magában A kedvező üzleti környezet szerinti rangsor Kelet-Közép-Európában KKE-n belüli helyezés A világ gazdaságainak listáján elért helyezés Ország Észtország Csehország Litvánia Szlovénia Lettország Lengyelország Szlovákia Magyarország Románia Bulgária 2006-2007 1. 2. 6. 7. 8. 10. 5. 3. 4. 9. 2007-2008 1. 2. 4. 6. 8. 10. 3. 5. 7. 9. 2006-2007 26. 31. 40. 44. 45. 74. 39. 37. 38. 73. 2007-2008 27. 33. 37. 42. 48. 75. 36. 39. 44. 70. = A versenyképesség egyik közismert kompozit mutatója a Global Competitiveness Index, amely azt mutatja, hogy 2007-2008-ban a KKE országok között az utolsó harmadban helyezkedik el az ország, de a világ gazdaságait tekintve is azt láthatjuk, hogy van mit javítanunk. 5 Forrás: Global Competitiveness Index (GCI) rangsor 2006-2007, 2007-2008, EPAP elemzés

A magyarországi vállalatok helyzete Vállalataink tartós nemzetközi versenyképességének alapja a magas hozzáadott értékű, kereslet vezérelt tevékenység A magyarországi vállalatok helyzete Fennáll a veszélye annak, hogy a magyar gazdaság versenyképessége fokozatosan csökken, és ezzel a régiós versenytársai előbb-utóbb megelőzik Nemzetközi viszonylatban nem országok, hanem vállalatok versenyeznek Vállalataink többsége hátrányban van a nemzetközi versenyben, melynek legfőbb okai: A tartós, állam által is támogatott kooperációk kialakulásának hiánya A KKV szektor forráshiánya A munkaerő immobilitása Kereslet vezérelt, exportorientált, magas hozzáadott értékű termelést folytató kooperációk kialakítása, állami segítséggel Tartalom Helyzet Probléma Megoldás A felvázolt problémára az általunk javasolt megoldás határozott célcsoportokat definiál, ezzel viszont természetesen több terület kikerül a program célkeresztjéből. Álláspontunk szerint a kereslet vezérelt, export orientált, magas hozzáadott értékű termelést, szolgáltatást folyató szegmensre való koncentrálás hozhatja a legjobb eredményt. 6 Forrás: EPAP elemzés

Fő kihívások és versenyképességi helyzetkép Tartalom Fő kihívások és versenyképességi helyzetkép A gazdaságfejlesztési eszközök szerepe A Pólus Program bemutatása

A gazdaságfejlesztési eszközökkel kapcsolatos legfontosabb elvárások Csak olyan gazdaságfejlesztési eszközöknél valószínűsíthető a siker, amelyek kiegészíteni és nem helyettesíteni kívánják a piaci mechanizmusokat A gazdaságfejlesztési eszközökkel kapcsolatos legfontosabb elvárások Gazdasági hatása van Visszaigazolt sikeren alapul Piaci kudarcot küszöböl ki Alapvetések Leírás Csak olyan projektek támogathatók, amelyek közvetlen gazdasági hatása tényszerűen kimutatható A támogatásra pályázó projektek a piac által visszaigazolt, meglévő üzleti sikeren kell, hogy alapuljanak A támogatások a piaci kudarcok, az intézményi hibák és a tranzakciós költségek csökkentését célozzák Az állami szféra nem látja jobban egy-egy iparág jövőjét, mint az üzleti élet A valódi haszonnal kecsegtető ötletekre rendszerint van piaci alapú finanszírozás A termelékeny-séget nem javító, értékromboló EU-s költések rontják a versenyképességet Magyarázat A közvetlen gazdasági hatással nem rendelkező projektek esetében nagyon gyakori az utólag feleslegesnek bizonyult költés A piaci siker az egyetlen megbízható tesztje az egyes vállalkozások verseny-képességének Az állami beavatkozás csak ott indokolt, ahol a piaci mechanizmusok szuboptimális allokációt eredményeznének A gazdaságfejlesztési eszközökkel kapcsolatos legfontosabb elvárások: legyen mérhető gazdasági hatásuk, visszaigazolt sikeren alapuljanak és piaci kudarcot küszöböljenek ki. Mivel a pólus program esetében - mint az Új Magyarország Fejlesztési Terv egészében - elsősorban vissza nem térítendő támogatások pályázati úton történő elosztásáról van szó - azaz közpénzekkel gazdálkodunk - ezért azok szűkössége miatt még fontosabb az az alapvető elvárás, hogy az elköltött forrásnak gazdasági hatása legyen. Különösen igaz ez az ország jelenlegi helyzetében, amikor kísérletezgetésre nincs idő. Ugyanezen ok miatt fontos, hogy csak olyan projektekre és pályázókra költsünk pénzt, amelyek visszaigazolt sikereken alapulnak, illetve ilyeneket tudnak felmutatni. 8 Forrás: EPAP elemzés

A céloknak és a szűrő kritériumoknak megfelelő legfontosabb eszközök A nemzetközi példák az alábbi három eszköz sikerét valószínűsítik A céloknak és a szűrő kritériumoknak megfelelő legfontosabb eszközök Gazdasági hatása van Visszaigazolt sikeren alapul Piaci kudarcot küszöböl ki Eszköz Leírás Makro- és üzleti környezet javítása A kiszámítható és a hatékonyságot elősegítő környezet kialakítására tett kormányzati lépések A kiszámíthatóság és hatékonyság közvetlenül csökkenti a vállalkozások költségeit A kedvező környezettel mindig a versenyképesebb vállalkozások járnak jobban A kiszámíthatat-lanság és az adminisztrációs nehézségek piaci tranzakciós költségek Klasztere-sedés előmozdítása Visszaigazolt piaci sikert elért KKV-k kooperációjának előmozdítása A láthatóság/ méretgazdaságos-ság elősegítésével nagyobb output, export, hozzáadott érték lehetősége Csak a már kézzel fogható sikereket felmutató vállalkozások kapnak támogatást Az egyes külföldi piacok belépési korlátjai a KKV-k számára gyakran túl magasak Innováció előmozdítása Olyan konstrukciók támogatása, amelyek lehetővé teszik a vállalatok piaci igények által vezérelt innovációját Az innovációnak köszönhetően az adott tevékenység hozzáadott értéke nő (ez költségcsökkenés miatt is lehetséges) Csak olyan esetekben indokolt a támogatás, ahol jelentős a siker potenciálja Szellemi termékekkel kapcsolatban rengeteg piaci hiba van, különösen fiatal piacgazda-ságokban A dián felsorolt eszközök közül a legnagyobb hatása vitathatatlanul a makro- és üzleti környezet javításának van. Rengeteg tennivalónk van ezen a területen, ahol nem is a vissza nem térítendő támogatásoké a főszerep, hanem sokkal inkább pl. a Bajnai miniszter úr által is gyakran hivatkozott adminisztratív költségek csökkentésének, a bürokrácia visszaszorításának, amelyek eredője felér egy átfogó adócsökkentési programmal. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a klaszteresedés elősegítése is többet jelent vissza nem térítendő támogatások nyújtásánál, amelynek kapcsán a Pólus Program Iroda is szeretne további feladatokat felvállalni (pl. jogi szabályozások kedvezőbbé tétele a klaszterek számára, ahol az szükséges) Ezzel együtt jelentős uniós forrásokat tudunk megmozgatni vissza nem térítendő támogatások formájában a klaszteresedés támogatására, az innováció előmozdítására, illetve az üzleti környezet javítására. 9 Forrás: EPAP elemzés

Fő kihívások és versenyképességi helyzetkép Tartalom Fő kihívások és versenyképességi helyzetkép A gazdaságfejlesztési eszközök szerepe A Pólus Program bemutatása

A Pólus Program pozicionálása az ÚMFT-ben A Pólus Program az export orientált, magas hozzáadott értékű, KKV alapú gazdaságfejlesztés legfontosabb eszköze A Pólus Program pozicionálása az ÚMFT-ben A Pólus Program az ÚMFT legfontosabb operatív programokon átívelő gazdaságfejlesztési programja, ezért fő céljai jelentős mértékben le kell, hogy fedjék a kormány gazdaságfejlesztési céljait: Export-orientált tevékenységek támogatása Magas hozzáadott értékű tevékenységekre történő specializáció támogatása KKV-szektor kiemelt támogatása Az operatív programok forrásainak megoszlása (%) Nem közvetlenül gazdaságfej-lesztési célt szolgáló fizikai infrastruktúra Az ÚMFT keretének csak kis része jut közvetlen gazdaságfejlesztésre, ezért különösen fontos, hogy ezek a lehető legnagyobb mértékben a tradable szektor expanzióját segítsék elő 100% = 6500 mrd Ft* % Humán infrastruktúra % Közvetlen gazdaság-fejlesztés % * Technikai segítségnyújtás nélkül Forrás: NFÜ (Operatív programok összesítése 2006.11.22.), EPAP elemzés 11

Sikeres gazdaság-fejlesztés Versenyképes üzleti környezet megteremtéséhez horizontális gazdaságfejlesztés, klaszterek kialakításához célzott vállalkozásfejlesztés szükséges A program koncepciója Pólus Program fókusza Jelenlegi helyzet Kívánt végeredmény Alacsony szintű hálózatosodás a regionális gazdaságban Nemzetközileg versenyképes klaszterek Vállalkozásfejlesztés Sikeres gazdaság-fejlesztés Klaszter Klaszter Klaszter Klaszter Kevés magas hozzáadott értékű tevékenység Magas hozzáadott értékű, innovatív tevékenységre történő specializáció Nem piacorientált egyetemi kompetenciák Erős kooperáció a vállalatok, egyetemek, önkormányzatok között a hosszú távú verseny-képesség fenntartása érdekében Kedvező üzleti környezet A program koncepcionálása során több külföldi példát vizsgáltunk meg, számos külföldi szakértővel konzultáltunk. A világban látunk jó és rossz példákat egyaránt. Ami biztos: egy külföldi példa sem emelhető át egy az egyben a magyar környezetre. Ezért arra törekszünk, hogy az elemzett külföldi példák egy-egy legjobb gyakorlatát a magyar „valóságba” megfelelően átültetve saját programot alakítsunk ki. Stabil makrogazdaság Horizontális gazdaságfejlesztés 12 Forrás: PPI, EPAP 12 12

A Pólus Program klaszterek fejlődését támogató intézkedései A klaszterfejlesztés elősegítését célzó állami beavatkozás egyik eszköze a hálózatfejlesztők alkalmazása A Pólus Program klaszterek fejlődését támogató intézkedései Pólus Program szerepvállalása Széles értelemben vett üzleti környezet fejlesztése Horizontális gazdaságfejlesztési beruházások támogatása Oktatás, képzés, infrastruktúra fejlesztése A klaszterek alulról felfelé építkeznek, nem állam által szervezettek A Pólus Program az üzleti környezet javítását célzó fejlesztések révén és az együttműködés kockázatainak mérséklésével képes támogatni a folyamatot Gazdaság-fejlesztés Vállalatok közötti kapcsolatok erősítése Hálózatfejlesztők alkalmazása a vállalkozások közötti, valamint a vállalkozások és egyéb szereplők közötti kapcsolatok erősítésére Klaszterek fejlődésének anyagi támogatása Együttműködésre képes klaszterek támogatása fejlődési szintjük alapján Klasztermenedzsment Közös szolgáltatások Közös beruházások Forrás: PPI, EPAP

Horizontális gazdaságfejlesztés A horizontális gazdaságfejlesztés valamennyi szereplőjének közös érdeke a versenyképes üzleti környezet* megteremtése Horizontális gazdaságfejlesztés Kompetenciák Egyetemek és főiskolák Az együttműködő klaszterek, potenciális klaszter tagok és versenyképes vállalkozások számára Kutatási infrastruktúra biztosítása Humán infrastruktúra képzése és biztosítása Valamennyi bemutatott intézménynek a hosszú távon fenntartható növekedést lehetővé tevő versenyképes üzleti környezet kialakításában kell szerepet vállalnia Kutatási intézmények Klaszterek és vállalatok kutatási igényeihez szükséges, az intézmények tulajdonában lévő infrastruktúra biztosítása Klaszterekkel és vállalatokkal közösen beszerzett eszközök közös, piacilag megalapozott fejlesztési célú támogatása Önkormány-zatok Országos szinten mediátor a klaszterek, vállalatok, képző, kutató intézmények és a többi önkormányzat között, valamint Nemzetközileg versenyképes ügyintézés és üzleti feltételek, és Versenyképes üzleti infrastruktúra biztosítása Szak- és felnőttképző intézmények Az együttműködő klaszterek, potenciális klaszter tagok és versenyképes vállalkozások számára A szükséges szakképzett munkaerő biztosítása * Általános fizikai és humáninfrastruktúra fejlesztés Forrás: PPI 14

A klaszterek a regionális versenyképességet előmozdító gazdasági szerveződések, amelyeket a magánszféra vezet és piaci logika alapján működnek A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Klaszter jellemzői Hatás a versenyképességre Elhelyezkedés Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió A fizikai közelség megkönnyíti a tudás áramlását a szereplők között Az ismeretek áramlása ösztönzi az innovációt Szereplők Elsősorban vállalkozások által vezetett együttműködés Tagjai lehetnek egyéb (pl. oktatási, kutató, önkormányzati) intézmények A vállalkozások piaci orientációt adnak A szükséges erőforrások biztosítása az oktatás, a képzés és a fizikai infrastruktúra területén Piacorientáltság Jól meghatározott iparágban, iparági szegmensben tevékenykedik Célja üzleti siker elérése Saját piaci érdekek felismerése A piaci belépési korlátokat könnyebben lépik át az együttműködő cégek mint az egyedi vállalkozások A klaszter meghatározott iparági szegmensben, földrajzi közelségben működő egymással kapcsolatban álló vállalkozások és kapcsolódó intézmények olyan csoportja, melyet az együttműködés és a verseny egyszerre jellemez Forrás: Porter M.E., Clusters of innovation initiative: San Diego, New York 2001, EPAP elemzés

Klaszterek pozicionálása A globális versennyel kapcsolatban kialakult, nemzetközileg elfogadott álláspont szerint ma már nem elkülönült vállalatok, hanem a klaszterek az új munkamegosztás alapegységei Klaszterek pozicionálása Együttműködés Klasztertagok Támogatás Az együttműködés akkor sikeres, ha minden résztvevő számára előnyt jelent Vállalat 1 Egyetem Önkor-mányzat Vállalat 2 Vállalat 3 Vállalat 4 Vállalat 5 Vállalat 6 Vállalat 7 Vállalat 8 Vállalat 9 Vállalat n Klaszter-menedzser Nem adják fel egyéni célkitűzéseiket Együttesen lépnek fel Helyi előnyöket használnak ki: Költségcsökkentés Innováció serkentés A legjobb gyakorlatok gyors megismerése A tranzakciós költségek minimalizálása A Pólus Program célkitűzései között kiemelt súllyal szerepel a klaszterek többszintű, célorientált támogatása A klaszter sikeréhez a támogatási források megléte önmagában nem elegendő Az önszerveződő, kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági együttműködések adhatnak valódi választ a globális verseny jelentette kihívásokra Forrás: PPI, EPAP

A klaszterek sikerét befolyásoló legfontosabb tényezők Minden klaszterre jellemző, hogy valamely közös cél érdekében, közös erővel, stratégiai szintű, hálózatszerű együttműködést valósít meg A klaszterek sikerét befolyásoló legfontosabb tényezők Közös célok A jól működő klaszterek alapvető célja versenyképességének javítása A szereplők gyakran egymás versenytársai, ezét meg kell találni a közös pontokat Hálózati együttműködés Stratégiai gondolkodás A sikeresen működő klaszter ötvözi e tényezőket A sikeres klaszterben az innovációs rendszer elemei (üzleti és közszféra) együttműködnek egymással A jól működő klaszterek alapja a formális és informális kommunikáció, akár versenytársak között is Mind a puha, mind a kemény hálózatok szerepet játszanak A klaszterbe szerveződő szereplők közösen határozzák meg a fejlődési stratégiát A stratégia megvalósításának alapja a szereplők közötti konszenzus Csapatmunka Az innovációs potenciál növelése csak közös munka révén érhető el A kutatói és az üzleti szféra szoros kapcsolata elengedhetetlen a tacit tudás áramlásához Forrás: Cluster Building: A Toolkit, Cluster Navigations Ltd, 2001, EPAP elemzés

A hazai klaszterfejlesztés négy egymásra épülő szakaszban valósul meg A pályázati támogatások legfontosabb paraméterei az egyes szinteken Induló klaszterek Fejlődő klaszterek Akkreditáció Akkreditált klaszterek Pólus innovációs klaszterek Támogatható tevékenység Klaszter menedzsment Közös szolgáltatás Menedzsment Közös szolgáltatás Közös beruházás Közös szolgáltatások Közös beruházások Szolgáltatás, beruházás Komplex központok Összeg 15-50 millió Ft 50-200 millió Ft 300-1.500 millió Ft 1.500-4.000 millió Ft 4-8 milliárd Ft 6-20 milliárd Ft 15-30 milliárd Ft 7 éves keret 20-40 milliárd Ft A klaszterbe szerve-ződő vállalkozások helyzetének megkönnyítése, a kezdeti akadályok legyőzésének segítése Klasztermenedzser szervezet támogatásával olcsón, jó minőségű szolgáltatáshoz juttatni a klaszteresedő vállalkozásokat A működőképes kooperációk támogatása a továbblépéshez A klasztertagok közötti bizalom elmélyítése közös beruházások támogatásával A már akkreditált klaszterek kutatási eredményének hasznosulását elősegítő K+F+I projektek kiemelt támogatása Új, innovatív termékek piacra vitele Bizonyítottan nemzet-közileg is verseny-képes klaszterek kialakulásának elősegítése Támogatás célja A tapasztalatok függvényében a legsikeresebb klaszterek számára komplex háttér-infrastruktúra megteremtése A dia bal oldalán látható két sötétkék oszlop első pályázati kiírásai már megjelentek. Fontos hangsúlyozni, hogy hét éves programról van szó, amelynek az első két éves, úgynevezett akciótervi időszakában vagyunk, tehát 2013-ig folyamatosan, újra és újra meg fognak jelenni ezek a pályázatok. Forrás: PPI 18 18

A sikeres együttműködés alapja A Pólus Programban valamennyi szereplő aktív szerepvállalása szükséges, mely a kooperációra, a nyitottságra és az elkötelezettségre épül A sikeres együttműködés alapja ‘Alkossunk együtt stratégiát’ - Valamennyi érintett önkormányzat, felsőoktatási, kutatási és képző intézmény, valamint a magánszféra aktív szerepet vállal a regionális stratégia kialakításában Kooperáció Elkötelezettség Nyitottság ‘Üljünk le egy asztalhoz’ - Valamennyi fél nyitott az egymással, valamint más régiókkal, potenciális partnerekkel és befektetőkkel való párbeszédekre ‘A közös elképzeléseket közösen valósítsuk meg’ - Valamennyi érintett fél elkötelezett a közös stratégia megvalósításában és a siker érdekében A kooperáció, a nyitottság és az elkötelezettség együtt teremti meg a szereplők gazdasági sikereinek előmozdítását Forrás: PPI, EPAP

Köszönöm a figyelmet!