KNOW&POL november 21. Budapest Szeminárium/ Workshop Erőss Gábor: Tudatlan tudósok és tudós politikusok az oktatás- és egészségügyben

Miért kell „a tudás” egyáltalán?  A modern állam a racionális kormányzás ígéretét teszi polgárainak (Voßkuhle 2008: 14)  A modern alrendszerek és a közöttük lévő kapcsolatok nagy fokú komplexitása - miközben az erőforrások végesek  Az iskolázottsági szint növekedésével és a jóléti állam kialakulásával előtérbe kerülnek a minőségi, pusztán a vásárlóerő növelésével nem kompenzálható igények  Ny-Európában a későkapitalizmus válsága óta sokfelé meggyengült (Habermas 1973), K-Európában pedig mindig is gyenge volt az állam legitimitása – a döntések hátterének megmutatása, a transzparencia ezt elvileg növelheti  Nyugaton a mindenkori válság miatt, nálunk a rendszerváltás óta: az egyes társadalmi alrendszerek alapvető átalakításra szorulnak (állítják politikusok és szakértők egyaránt), márpedig a reform „tudásalapot” igényel  …Tekinthető úgy is, hogy a tudástermelők megtermelik a piacukat, nélkülözhetetlenné teszik magukat.

A tudásalapú politika kiskátéja  Statisztikák (hagyományos tudásalap)  Governance (többek között: érintettek, szakmai és civil szervezetek stb. bevonása), public action (!)  Poszt-bürokratikus irányítás, new public management  Minőségellenőrzés  Jó gyakorlatok, ajánlások (good/best practice; what works)  Tényekre alapozott közpolitikák  Benchmarking  Targeting  Indikátorok  Mérés-értékelés  Hatástanulmányok  „Mode 2”

Ajánlja magát a szociológus  Az egyenlőtlenségek elleni küzdelemmel való érvelés legitimitást kölcsönözhet a politikai döntéseknek (vö.: Zöld könyvek!) -Társadalmi  -Területi  -Generációs   Célcsoportokat azonosít (targeting), indikátorokat talál -Hátrányos helyzetűek/ romák -Leszakadó kistérségek (Kitekintés: bevándorló-gyerekek a francia iskolákban)

Tudatlan tudósok  A tudomány saját mércéje szerinti „megbízható tudás” egyre ritkább, mert -A tudományos mező autonómiája sérül (Bourdieu, 2002) -A tud. nyilvánosság gyengülésével, a toborzási és tud.finanszírozási mód átalakulásával a tudósok „elbutulnak” -…A decentralizált állam is „elbutul” (márpedig a hivatalos, állami statisztikákon alapul/na sok kutatás) -A „szakértő” gyakran maga is laikus

Mérés-értékelés a gyakorlatban (oktatás)  Különböző szereplők a legkülönbözőbb mérés-értékelési (monitorozási) rendszereket dolgozták ki, nagyrészt koordinálatlanul (Halász G. 2007)  A magyar közoktatásban zajló mérések megbízhatatlanságának 10 legfőbb oka (Kertesi G. 2008): 1. A mérési eredmények kiértékelése a 6. évfolyamon korlátozott, a 10. évfolyamon megbízhatatlan. A tesztelés eredményei, központi kódolás és rögzítés hiányában jelentős részben elvesznek. 2. A mérés a sajátos nev. igényű tanulóknak csak kis részére terjed ki. 3. A mérést a felmért osztályok csak egy kis részében ellenőrzik független mérőbiztosok. 4. Az iskolai és telephelyi háttérkérdőív ki nem töltését nem szankcionálja semmi. 5. A nagyobb intézmények úgy is teljesíthetik a követelményeket, hogy közben a tanulók egy-egy alcsoportjára – például a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra – nézve megsértik azokat. A rendszernek nincsenek rétegfüggő standardjai.

Mérés-értékelés (folyt.): „sok mérés semmiért” 6. Az intézmények hozzájárulását a tanulói teljesítményekhez a múltbeli családi és iskolai ráfordítások és hatások elkülönítése nélkül mérik, így hamis eredményekre jutnak 7. A mért adatok – főként a kis létszámú intézmények esetén – ki vannak téve a véletlen tényezők okozta ingadozásoknak, torzításoknak 8. Kevés erőfeszítés történt a mérési eredmények sokoldalú kiértékelésére és a mérési rendszer továbbfejlesztésére képes tudományos kapacitások kiépítésére. […], 9. A parlamentben rendszeresen megfogalmazódnak durva szakmai félreértések: összekeverik az egyéni szintű pedagógiai beavatkozásokra alkalmas diagnosztikus teszteket az iskolaértékelési célokra alkalmas, de egyéni szintű beavatkozásokra nem alkalmas szummatív értékelésekkel. 10. A mérési-értékelési rendszer súlyosan alulfinanszírozott.[…] …persze, ha hatékonyabb volna a mérés, abból még nem következne, hogy az azon alapuló szakpolitikák „jobbak” volnának

Nem-tudás és „régi-új” tudásformák  A tudás bővülésével a nem-tudás, a bizonytalanság is egyre bővül (Weingart, 2003: 9; Voßkuhle 2008: 17; Nassehi 2008: 182; Law 2003).  Ez a „nem-tudás” (nem-strukturált-tudás) új és „régi- új” tudások felértékelődéséhez vezet: -Szakpolitikai tudás (különösen: e.ügy) -Szakértői és politikai „intuíció” -Személyes és hallgatólagos tudás -Tapasztalati tudás -„Megtestesült” tudás -Helyi tudás

Tudós politikusok 1. A megtestesült tudás és a karizmatikus legitimitás konstrukciója (háttérben a szakértők) „És amikor én képbe kerültem, és nekem az ajánlatot megtette a Magyar Bálint, azt faji és esélyegyenlőségi okok miatt tette meg: egy olyan személyt keresett, aki nő, aki fiatal, aki jól néz ki, aki tud nyilatkozni a televíziónak […] Tartotta magát ahhoz, hogy neki mindenképpen, ha nem is nő, de mindenképpen olyan cigány kell, akin látszódik, hogy cigány, mert ő szerepeltetni akarja a nyilvánosság előtt.“ (Miniszteri Biztos)

Tudós politikusok 2.: tapasztalati tudás - A kórházi (nozokomiális) fertőzésekkel kapcsolatosan van-e adatgyűjtés? -Van, de ez az országos Statisztikai Adatgyűjtési Program, ezt nem ide jelentik. (…) Én speciel nem bízok ebben. Azért nem bízok az adatokban, mert én voltam orvos is. És akkor sebész voltam, és ott ez (…) egy elég lényeges dolog volt. Mi a nozokomiális jelentést, amikor még beosztott orvos voltam, úgy csináltuk, hogy elővettük az előző évi KSH-t, és megnéztük, hogy országosan a nozokomiális az 1,3, akkor az osztályvezető főorvosunk eldöntötte, hogy most nekünk 1,32 lesz, vagy 1,26 lesz, és ennek szellemében legyártottuk az adatot. …

Idézet folytatása az előző oldalról „…Nekünk a jelentésekből, azért össze lehet [az adatokat] vadászni. Például a fekvőbeteg ellátás jelentés adataiban benne vannak a szövődmények, az ehhez tartozó BNO-kód, tehát ha, és amennyiben korrektül jelent az intézmény, akkor ebből tudunk leválogatásokat csinálni. Most nem véletlen mondom azt, hogy ha, és amennyiben […] Meg nyilvánvalóan azért ezeket össze lehet futtatni különféle halálozási adatokkal. A halálozási adatokban nincs tévedés, meg ennek nincs köze semmilyen finanszírozáshoz, tehát ilyen értelemben azért ki lehet szűrni a dolgokat. Nagyon jól látjuk azt, hogy ha módosul ez a HBCS rendszer, tehát valamilyen betegségcsoporthoz több pénzt rendelünk hozzá, akkor általában megindul egy növekedés. …be lehet lőni, hogy mi az, amit most inkább az új kódra kódolnak a régi helyett. […] hogy ha van egy jó regressziós görbénk […] akkor ezzel megint csak ki lehet szűrni mindent. Tehát ezek ilyen részben trükkök, részben statisztikai módszerek…” (Vezető egészségpolitikus)

Trendek?  Az „autentikus” (tapasztalati, megtestesített stb.) tudás felértékelődik  A tudományos tudások versengenek egymással  A helyi és nemzetközi tudás fel-, az „állami” tudás leértékelődik (ld. évtizedek óta vészharangot kongató tudósok versus PISA-eredmények hatása)  A tudás érvényességének tudományon kívüli kritériumai válnak meghatározóvá - Hordozók legitimitása -Alkalmazhatóság - az államtudományokra ez persze mindig is jellemző volt (vö.: „Mode 2”, OTKA versus NKTH) -Népszerűség…

…köszönöm a figyelmet!