A Lisszaboni Stratégia célja 2000-ben ambicionáltuk: « a világ legversenyképesebb és dinamikus tudás alapú gazdaságává válni, amely képes a fenntartható gazdasági fejlődésre több és jobb munkahely megteremtésével és nagyobb szociális kohézióval, ügyelve a környezet védelmére » Ambiciózus stratégiai cél + specifikus módszerek Sok-dimenziójú kezdeményezés + sok-szintű felelősség megoszlás

A Kok Jelentés A 2000-ben elhatározott stratégia ma is érvényes. Megvalósításában azonban sürgető elmaradás van. Két különleges kihívást kell kiemelni: –Erősödő nemzetközi verseny olyan új erős szereplőkkel mint Kína és India –«szürkülő Európa» 2010-ig sürgős teendők vannak, de az erőfeszítéseket azután is kell folytatni!

A Kok Jelentés (ctd.) Nem tartalmaz új ötleteket, de üzenete erős:  Lényege: koncentrál a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatottságra  Tudásalapú társadalom, Belső piac, Üzleti környezet, Munkaerőpiac, Környezeti fenntarthatóság  Kormányzás: vállalkozás, részvétel & átláthatóság  Növelni kell a tagországok kormányainak elkötelezettségét (Nemzeti Lisszaboni Akciótervek)  Erősíteni kell a döntéshozók részvételét – a reformokat meg kell vitatni a parlamenti képviselőkkel, a szociális partnerekkel és a civil társadalom egészével  Tisztázni kell a szerepeket és a felelősséget: Európai Unió szervei (Európai Parlament is), tagországok, regionális és helyi szervek

A tudás a Lisszaboni stratégia központi eleme Támogatni kell a tudás háromszögét « knowledge triangle » A tudás előállítása – a kutatás útján A tudás elterjesztése – az oktatás segítségével A tudás alkalmazása – innováció segítségével és Erősíteni kell a legcélravezetőbb keretfeltételeket

Az európai kutatás gyengeségei A kutatási ráfordítások alacsony volta összehasonlítva a legfontosabb versenytársakkal (USA, JP, etc.) Túl kevés kutató áll alkalmazásban Fejleszteni kell a tudás kiaknázását, és transzformálni kell az új tudományos eredményeket (gazdaságilag is hasznos) innovációba Europa nem eléggé attraktív a (legjobb) kutatók számára

A legfontosabb kihívások az EU kutatáspolitikája és akciói számára Befektetés a kutatásba: a cél a GDP 3%-a 2010-ig, ennek kétharmada a magánszektorból jönne; (jelenleg a GDP 2%-a, míg USA 2.7%, Japán 3%) Az Európai Kutatási Térség megvalósítása: ebben történt némi előrehaladás, de fel kell számolni a fragmentációt, el kell érni a «kritikus tömeget», kölcsönösen meg kell nyitni a nemzeti kutatási programokat, stb. FP7 – fel kell építeni a «Tudás Európáját». Jelentősen növelni fogják az új keretprogram költségvetését; folyamatosság lesz az eszközökben és a prioritásokban, de néhány új elem is megjelenik

FP7: néhány lehetséges építő elem Kollaborativ kutatások Alapkutatás (ERC) Humán erőforrások Kutatási kapacitások fejlesztése

Kollaborativ Kutatások Folyamatosság, néhány új elemmel kombinálva A kollaborativ kutatási eszközök szinkronizálása Kapcsolódó tematikus aktivitások –Egyesített technológiai kezdeményezések –A nemzeti programok koordinációja (e.g. ERA-NET) –Nemzetközi TéT együttműködés

Európai Kutatási Tanács (ERC) néhány folyamatban lévő történés Az ERC Tudományos Kormányzó Tanácsa (Scientific Governing Council) tagjainak jelölése a felkért Jelölő Bizottság által A végrehajtó mechanizmusok kialakítása: ERC + Végrehajtó Ügynökség Pénzügyi mechanizmusok és a költségvetés felosztásának irányelvei (Flat rate ? Cost based ? Disciplinary ?) A kiválóság kritériuma Egyebek (disciplinaritás vs multi-/inter-/transdisciplinaritás)

Humán erőforrások néhány cél Kutatók képzése Élethosszig tartó tanulás Kutatói életpálya (career development) Az ipar és az egyetemi kutatóhelyek Nemzetközi dimenzió

Az európai kutatási kapacitások növelése A kutatási infrastruktúrák stratégiai fejlesztése Regionális dimenziók (e.g. Regions of knowledge) A Strukturális Alapok és a FP7 A SME’s támogatása Specifikus akciók a nemzetközi kooperáció keretében Tudomány a társadalomban