Készítette: Kleri Dzsenifer 2356-13 Gödöllő Készítette: Kleri Dzsenifer 2356-13

Tartalomjegyzék: Gödöllő rövid ismertesése Története „Sissi” Nevezetességei: Gödöllő Királyi Kastély Máriabesnyői kegyhely  Gödöllői arborétum További látnivalók

Gödöllő rövid ismertetése: Gödöllő város Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre fekszik, a Gödöllői járás központja. A Gödöllői-dombságban  a Rákos-patak völgyében található. Legismertebb nevezetességei a Grassalkovich-kastély és a Szent István Egyetem. A város szülötte Török Ignác honvéd tábornok.

Története: Gödöllőt 1349-ben említik először I. Lajos egy adománylevelében. A török hódoltság idején teljesen elpusztult, később újra benépesült. Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn is lakott a központban 1662-ben fölépített kúriájában, amely ma a Városi Múzeumnak és a Városi Mozinak ad helyet. A 18. században földesura, Grassalkovich Antal birtokai központjává tette a települést. Ő építtette a kastélyt. A mai város műemlékeinek jó része Grassalkovich korából származik. 1763-ban mezőváros lett.

„Sissi”- Erzsébet királyné A kiegyezés után, a magyar állam koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották  I. Ferenc József és Erzsébet királynénak („Sisi”) a Grassalkovich-kastélyt. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, Erzsébet királynénak pedig állítólag a kedvenc nyaralóhelye volt. A kiemelt királyi figyelem gyors fejlődést biztosított. Kiépült a vasúti kapcsolat, 1884-ben pedig nagyközség lett. 1911 óta Gödöllőt HÉV-vonal is összeköti Budapesttel. Érdekessége ennek a vonalnak, hogy azóta is fordított közlekedési rend van érvényben, azaz a vonatok menetirány szerinti bal oldalon közlekednek. Ugyanebben az évben honfoglalás kori lovas sírra bukkantak.

Gödöllő Királyi Kastély A város legismertebb nevezetessége a Grassalkovich-kastély  vagy más néven a Gödöllői Királyi Kastély.  Mai formáját a 19. század végére nyerte el. A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be.  1945 után megkezdődött a kastély fokozatos pusztulása. Az épület egy részében szovjet és magyar katonák laktanyáját alakították ki, más részében szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták. Az első műemlékvédelmi munkálatok1986-ban kezdődtek meg. Napjainkban közel 1000 m²-es területen, 23 szobában tekinthető meg a kastélymúzeumban, teljesen helyreállított belső terekkel. Számos különböző méretű díszterem áll rendelkezésre a különböző rendezvények megtartásához. A kastélytemplom helyén eredetileg a község református temploma állt, amelyet a kastély építésekor elbontottak, hogy megépíthessék a kastély katolikus templomát. Erzsébet királyné halálát követően az országban több mint száz ligetet létesítettek.

Máriabesnyői kegyhely Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely. Grassalkovich Antal alapította meg a máriabesnyői szent helyet, a templom a község régi temploma helyén épült, és a romok eltakarítása közben akadtak rá egy Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. A kápolna felépülte után 1759-ben az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot is hozatottak, a libanoni cédrusfából készült 1 méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott

Gödöllői arborétum A gödöllői arborétumot 1902-ben alapították 190 hektárnyi területen, telepítését 1914-re fejezték be. A második világháború előtt Magyarország legjelentősebb arborétumaként tartották számon. 1960-től bővíteni kezdték, így ma már 350 hektárnyi területen működik. 90%-a erdészeti kutatási célokat szolgál, 10%-a park jellegű.

További látnivalók: Babati Istállóskastély (Babatpuszta), Méhészeti Múzeum,  Agrártörténeti Műszaki Gyűjtemény,  Szent István Egyetem,  Csörsz árka.

Köszönöm a figyelmet!