Szerzői jogi útkeresés a digitális környezetben Dr

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
MULTIMÉDIA-FEJLESZTŐ SZABÓ SÓKI LÁSZLÓ villamosmérnök ELTE VIDEOSTÚDIÓ.
Advertisements

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET
A személyhez fűződő jogok és a helyismereti kutatás egyes kérdései
Szaszák Csaba forrás: Szoftverjogok Szaszák Csaba forrás:
Nemzetközi Médiakonferencia Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat
Szellemi alkotások joga
Szerzői jogi tartalmak védelme elektronikus környezetben
Szerzői jog a digitális környezetben
Felsőfokú egészségügyi oklevelek elismerése
EISZ nemzeti program 2012 dr. Téglási Ágnes főigazgató-helyettes.
MÉDIATÉKA Az Egyetemi Könyvtár multimédiás szolgáltatása
Szerzői jog a könyvtárakban
A szerzői jog Takács Béla 2006.
A szerzői jogról érthetően
E-KERESKEDELEM SZABÁLYOSAN
Könyvtári digitális tartalmak az oktatási multimédiák számára
Az egyes termékek kiegészítő oltalmára vonatkozó európai közösségi szabályozás (SPC) és annak hazai végrehajtása dr. Kiss Marietta Magyar Szabadalmi Hivatal.
Szerzői jogi útjelzők az analóg és a digitális környezetben
Európa és a magyar könyvtári jogszabályok Dr. Kenyéri Katalin NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA Könyvtári Főosztály INFORMATIO MEDICATA október.
A tudományos munka néhány szerzői jogi vonatkozása
Műszaki tudományok az interneten
Szellemi alkotások jogi oltalma
Gazdasági kihívások az egészségiparban; Budapest, január Csatlakozás az Európai Unióhoz: iparjogvédelmi hatások az egészségiparban Ficsor Mihály.
1 eEgészség – Digitális Aláírás Előadás a projekt lezárásához „Megbízható harmadik fél szolgáltatás, a digitális aláírás bevezetése az egészségügyi ágazatban”
A diplomás pályakövetés egyes jogi aspektusai Dr. Görög Márta, SZTE ÁJTK egyetemi docens Szeged, április 29.
Újjászülető oktatási tartalmak a nemzeti könyvtárban Moldován István MultiMédia az oktatásban konferencia Zsigmond Király Főiskola,
ELektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és DOkumentumtára TÁMOP B-11/1
Az irodalmi, tudományos művekre vonatkozó internetes szerzői jogi jogsértések dr. Kiss Tibor Debrecen, március 21.
Konzultációs nap – Minőségfejlesztési Iroda szeptember 18. Fekete Krisztina Fókuszban a formahibák.
A szakképzési jogcím rendelet (139/2008. (X. 22.) FVM r.) módosítása (2010. okt. 1.) Készítette: Wayda Imre vez. főtanácsos vez. főtanácsos Földművelésügyi.
2009. november 16. Szegedi Tudományegyetem BTK Informatikus Könyvtáros Szak 1 NEMZETKÖZI TARTALOMIPAR ÁGAZATOK ÉS TRENDEK 10. előadás.
A szerzői jog 2. Takács Béla Felhasznált irodalom Bednay Dezső: Gazdasági és üzleti jog LSI Oktatóközpont Budapest 2002.
Hozzáférés és szerzői jog - a digitális könyvtári archívumok Dr. Szinger András Artisjus.
és segíteni az embereket, akik hozzá akarnak férni ezekhez.
A TÖRVÉNYEKBEN ELŐÍRT SZOLGÁLTATÁSOK
A jogszabályi változások irányai dr. Andráczi-Tóth Veronika Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családi és Szociális Szolgáltatások Főosztálya.
Digitalizálás és elektronikus hozzáférés az infokommunikáció világában
A gondozási szükséglet- vizsgálatok változásai 2010.
Slenker Endre Magyar Energia Hivatal
A szellemi tulajdon védelme Alapinformációk március
Földes Ádám A Paksi Atomerőmű és az információszabadság egy fejlődő demokráciában.
dr. Tarr Péter Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
A változások fő okai: Új szabvány MSZ EN ISO 2789 Információ és dokumetáció. Nemzetközi könyvtári statisztika.
A Szoftverekkel kapcsolatos jogok
A szerzői jog.
Kié a projekt? Calderoni kerekasztal-beszélgetés március 12. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1051 Budapest, Dorottya u. 8. Telefon: (06-1) 235.
Prof. Dr. Neményi Miklós tudományos és külügyi rektorhelyettes A doktori és publikációs adatbázis kialakításának elvei és megvalósítása Nyugat-magyarországi.
A Bit módosítása évi LXXXVI. tv június január január 1.
A könyvtár, mint az információs társadalom stratégiai tényezője Dr. Tóvári Judit
Az adatvédelem szabályozása
Köz beszerez; ÉS? avagy informatikai biztonság a központosított közbeszerzésben.
Személyi jövedelemadó 1+1% felajánlása, fogadása Simon Réka adóügyi ügyintéző NAV Heves Megyei Adó- és Vámigazgatósága Eljárási Osztály Eger, április.
Hulladékgazdálkodás önkormányzati feladatai december 6. Szeged Csongrád Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztály Dr. Balogh Zoltánné.
 AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA SZERZŐI JOG. SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA  Szerkezetileg közelítünk a jogviszonyokhoz: milyen tartalmú kapcsolatok alakulnak.
A GPLv3 és a BSD licenc összehasonlítása Ádám Szilveszter Magyar BSD Egyesület.
Adatbázisok használata a tájékoztatási gyakorlatban Dr. Nagy Enikő Csomád,
Könyvtártípusok és funkcióik. Könyvtár dokumentumtár információtár.
ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület évi LXXVI. tv (Szjt.)
Elektronikus aláírás és iratkezelés
Országos Statisztikai Tanács
A szellemi tulajdon védelme Hallgatói előadási anyag 2017
„Mi is az mtmt?” KÖFOP VEKOP
"Az adatbázisok jogi védelme a gyakorlatban"
AP6 – Elektronikus tananyag-fejlesztés
Dr. Lábody Péter Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Polgári jog I. 2017/18. I. félév Szerzői jog
Újjászülető oktatási tartalmak a nemzeti könyvtárban
OKJ vizsgára készülőknek
Dr.Pálos György A szoftver jogi védelme
Szerzői jogi reform az Európai Unióban
Előadás másolata:

Szerzői jogi útkeresés a digitális környezetben Dr Szerzői jogi útkeresés a digitális környezetben Dr. Kiss Zoltán (Magyar Szabadalmi Hivatal) MULTIMÉDIA AZ OKTATÁSBAN Zsigmond Király Főiskola 2008. szeptember 25-26.

Regulare necesse est A szerzői jog válaszai a virtuális térben zajló műfelhasználásokra A szabad felhasználásról általában és konkrétan (oktatás, kutatás, könyvtár, archívum, magánszféra)

A jog és az internet viszonya Szabályozzunk, ne szabályozzunk vagy önszabályozzunk? Ha szabályozunk, akkor mit, hogyan és mennyiben? Nemzeti jog vagy nemzetközi jog? Létezik-e „internetjog” mint külön jogág?

Szabályozzunk! - elektronikus aláírás (2001. évi XXXV. tv.) -         elektronikus kereskedelem (2001. évi CVIII. tv.) -         elektronikus információszabadság (2005. évi XC.tv.) -         elektronikus ügyintézés [193/2005. (IX. 22.Korm.r.] -         egyéb életviszonyok (adatvédelem, reklám, sajtótevékenység, szerzői jog)

Önszabályozzunk! A domain-nevek nemzetközi és nemzeti rendszere Nemzetközi szinten: Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN). Magyarországon: Internet Szolgáltatók Tanácsának (ISZT) szabályzata

A szerzői jog forrásai – Nemzetközi szerződések (BUE, WIPO-szerződések) –  Uniós jog (INFOSOC-irányelv) –  Nemzeti jogalkotás: szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.)

Az internet szerzői jogi megközelítésben Egyfelől egy kommunikációs eszköz, felhasználási mód (művek, adatok, információk nyilvánossághoz közvetítésének sajátos formája) Másfelől önálló műtípus mint internetes honlap

A szabad felhasználás, mint a szerzői jog egyik korlátja csak a vagyoni jogokat érintik és kizárólag nyilvánosságra hozott művekre vonatkozik sem a szerző engedélye, sem díjfizetés nem szükséges „háromlépcsős” teszt: (1) nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsíthatja a szerző jogos érdekeit (2) meg kell felelnie a tisztesség követelményeinek (3) nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra egyes esetei (pl. oktatás, tudományos kutatás, információs szabadság céljából)

Idézni „…csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen..." -         műcím, szerző, mű megjelenési helye, ideje -         csak önálló műben, annak részeként -         szerves kapcsolat a művel (pl. értékelő-bíráló) -         lényeges tartalom tiszteletben tartása -         honlapokról idézés (internetes honlap címe és az idézés kelte)

Átvétel a hatályos jogban -     iskolai oktatás és tudományos kutatás céljából -      forrás/szerző megnevezésével -      üzletszerűség kizárása -      idézést meghaladó terjedelemben

Átvétel – a tervezett módosítás -   háttere: értelmezési problémát okoz a gyakorlatban, hogy a képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás milyen feltételekkel használható fel átvételként, - egységes szabályok alkalmazását írja elő az átvétel tekintetében az irodalmi és zenei művekkel

Papíralapú kiadványok többszörözése iskolai célból -   az átvételnél is szélesebb körű szabad felhasználás - kizárólag könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek - az iskolai oktatás céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban - tervezett módosítás: kizárólag jogszerűen létrejött műpéldányról történhet a többszörözés

Átdolgozás a hatályos jogban - a szerző kizárólagos joga arra vonatkozóan, hogy művét átdolgozza, vagy erre másnak engedélyt adjon - átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeként az eredeti műből származékos mű jön létre

Átdolgozás – a tervezett módosítás 1. - háttere: az Szjt. jelenleg nem ismeri az oktatási célú, oktatási óra keretében a hallgatók aktív bevonásával megvalósuló átdolgozást, mint szabad felhasználást, ami pedig az új típusú (interaktív, multimédiás) oktatási módszerek alapeszköze

Átdolgozás – a tervezett módosítás 2. - a módosítás kizárólag az iskolai oktatás célját kívánja segíteni, vagyis az ilyen módon létrejött mű – az egyébként rendelkezésre álló szabad felhasználásokon túl – az oktatási órán kívül nem használható fel az eredeti mű szerzőjének engedélye nélkül - a szabad felhasználás nem érinti az eredeti mű alkotója személyhez fűződő jogainak érvényesülését sem

Intézményi célú többszörözés 1. meghatározott feltételekhez kötött szabad felhasználás meghatározott intézmények: könyvtárak, oktatási intézmények, múzeumok, levéltárak, kép- és hangarchívumok

Intézményi célú többszörözés 2. meghatározott cél: tudományos kutatás, vagy saját példányról archiválásként tudományos célra, illetve nyilvános könyvtári ellátás céljából, vagy megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről készül meghatározott tevékenységi kör: közvetve sem irányulhat haszonszerzésre

Intézményi célú többszörözés – a tervezett módosítás 1. háttere: értelmezési nehézségek a gyakorlatban a módosítás tisztázza, hogy milyen speciális célok teljesülése érdekében végezhetnek a kedvezményezett intézmények szabad felhasználásként többszörözést: (1) megszűnik a saját példányról való többszörözés megszorítása, (2) elválik egymástól az archiválási és a tudományos kutatási célú többszörözés

Intézményi célú többszörözés – a tervezett módosítás 2. - kiterjesztése a művek szabad megjelenítésére intézményekben [38. § (5) bek.] -  kizárólag jogszerűen létrejött műpéldányról történhet

Magáncélú másolás 1. - meghatározott feltételekhez kötött szabad felhasználás - csak természetes személyek - jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálhatja - kivétel: építészeti mű, műszaki létesítmény, szoftver, számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázis, a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítése

Magáncélú másolás 2. - kották reprográfiával magáncélra sem másolhatók -   teljes könyv, folyóirat vagy napilap egésze csak kézírással vagy írógéppel másolható -  tilos, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra

Magáncélú másolás – a tervezett módosítás háttere: a jelenlegi szabály eltérő értelmezése abból a szempontból, hogy a jogsértő forrásból való többszörözés is a magáncélú többszörözés szabad felhasználásának hatálya alá tartozik-e vagy sem a rosszhiszeműen jogsértő forrásból való többszörözés tilalma a nyilvánossághoz nem jogszerűen közvetített műről való többszörözés tilalma

Művek szabad megjelenítése -       meghatározott intézményi kör -       tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljából -       gyűjteményeinek részét képező művek -       intézmények helyiségeiben (NAVA-pontok) -       számítógépes terminálok képernyőjén -      non-profit jelleg (jövedelemszerzés vagy –fokozás kizárt)  

Könyvtári kölcsönzés -    műpéldány szabad nyilvános haszonkölcsönbe adása -    nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár - nem vonatkozik a szoftverre és a számítástechnika eszközökkel működtetett adatbázisra -   tervezett módosítása: országos szakkönyvtárak

Árva művek felhasználásának engedélyezése (2010-től) 1. fogalma: azok az alkotások, amelyeknek a jogosultja ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik; lehetősége: ha a felhasználó a szerző fellelésére megtette az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket; engedély: legfeljebb öt évre szól, nem kizárólagos, át nem ruházható, további felhasználási engedély adására nem jogosít;

Árva művek felhasználásának engedélyezése (2010-től) 2. •    díjfizetés: ha a jogosult személye még a felhasználási engedély hatálya alatt ismertté válik, joga feléled, és meg is tilthatja a felhasználást, illetve meghatározhatja a felhasználás méltányos díját (nem üzletszerű felhasználás esetén), •   üzletszerű felhasználás: a megállapított díjat az MSZH-nál letétbe kell helyezni, és csak ennek megtörténte után lehet megkezdeni a felhasználást, •   ára: a kérelemért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, •   részletszabályai: Korm. rendeletben (pl. díjazás mértéke).

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!