Biztosítástechnikai tartalékok értékelésével kapcsolatos kérdések

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Dr. Pintér Éva PTE KTK GTI
Advertisements

Fundamentális elemzés
/42 Szolvencia II: QIS 2 — Szavatoló tőkeszükséglet Szabó Péter április 25.
Biztosítások 2013 Dr. Honyek Péter Személyi Jövedelemadó Osztály.
Állóeszköz-gazdálkodás
A diákat készítette: Matthew Will
Rózsa Andrea – Csorba László
Újszegedi Rendezvényház Június 29.. CBA módszertani háttér  Diszkontált pénzáram (cash-flow) módszert alkalmazunk.  A felmerülő tételeket fejlesztési.
A cégértékelési módszerek elméleti háttere és gyakorlati alkalmazása
TÁMOP Biztosítás a fogyasztókért Dr. Pintér György Az INDRA egyesület elnöke.
Általános biztosításmatematika
A magyar biztosítási rendszer és a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó főbb biztosítási formák Előadó: Rácz Zoltán.
12. A díjtartalék számítása
PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK.
Általános biztosítás-gazdaságtani ismeretek
Befektetési döntések 6. Szeminárium
1 Miről lesz szó a következő 20 percben? I. A tartalékok legjobb becslésének főbb elemei II. A kockázati ráhagyás: CoC megközelítés III. CoC - egyszerűsítések.
/30 Szolvencia II: Tőkekövetelmény Szabó Péter április 27.
Vállalati pénzügyek alapjai
Műszaki ellenőrképzés
Az ICAAP a PSZÁF szemszögéből
QIS 3 tapasztalatai a nem-élet területen
Becker Pál - Turner Anna – Varsányi Judit - Virág Miklós
Biztosításgazdaságtan 7. téma
Biztosításgazdaságtan 10. téma
Biztosításgazdaságtan 6. téma
A kamatlábak lejárati szerkezete és a hozamgörbe
A diákat jészítette: Matthew Will
A diákat készítette: Matthew Will
Vállalati pénzügyi döntések alapjai
KOCKÁZAT – HOZAM.
Gazdasági Informatika II. 2006/2007. tanév II. félév.
Az EIOPA stressz teszt ütemezése, illetve az LTG jogszabálycsomag módosulásai Varga Gábor Biztosítási szakmai konzultáció április 15.
1 A Szolvencia II harmadik mennyiségi hatástanulmányának (QIS3) eredményei Gaálné Kodila Diána március 20.
1 Szolvencia II: Az első és második mennyiségi hatástanulmány (QIS1-2) tapasztalatai Gaálné Kodila Diána március 26.
2008. március 20.1/ március 20. Proxyk alkalmazása a biztosítástechnikai tartalékok becslése során Zubor Zoltán március 20. QIS4.
Dr. József Sándor Kékesi Győző április 25: Szakmai konzultáció: Szolvencia II. (1. pillér) Az előkészítő helyszíni tanulmány (PFS) és az első mennyiségi.
A QIS3 tapasztalatai a Posta Biztosítónál
Szolvencia II. Biztosítástechnikai tartalékok.
1 Szolvencia II. QIS 3 – Nem-élet ági biztosítástechnikai tartalékok Kristóf Katalin
1 Tartalékok értékelése a QIS4-ben Somlóiné Tusnády Paula március 20.
Tájékoztató a második mennyiségi hatástanulmány (QIS2) előkészületeiről Gaálné Kodila Diána
1 Belső modellek a QIS4-ben Boziné Kristóf Katalin március 20.
Dátum: Solvency II. Mennyiségi hatástanulmány (QIS) Előkészítő helyszíni tanulmány (PFS) Gaálné Kodila Diána, Pados Patrik
MKVK Konferencia Változások az IFRS-ben
Ingatlanértékelés II..
9.Szeminárium – Tőkeköltség Szemináriumvezető: Czakó Ágnes
A diákat készítette: Matthew Will
A diákat készítette: Matthew Will
A diákat készítette: Matthew Will
A diákat készítette: Matthew Will
Vállalati pénzügyek I. Miért vezet a nettó jelenérték jobb befektetési döntésekhez, mint más kritériumok? Felhasznált irodalom: Brealy- Myers:
Pénzügyi elemzés Tóth Veronika
13. A zillmerezés, mint bruttó
7. A különböző megtakarítási formák összehasonlítása
16. Modern díj- és tartalékszámítás
15. Az inflációs díjemelés és a többlethozam-visszatérítés számítása
9. AZ ÉLET-BIZTOSÍTÁSOK DÍJA
OEP tartalékok a KGFB károkra a Posta Biztosítónál Péli Árpád
Költség-minimalizálás az ellenőrző kártyák alkalmazásánál Feladatmegoldás, kiegészítés.
PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 4. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM
PÉNZÜGYI MENEDZSMENT 6. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM
Vállalati pénzügyek alapjai
BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›6 Tőkejavak árazódása –6.1 Várható hasznosság modellje –6.2 Kockázatkerülési együttható –6.3 Relatív.
A beruházások kockázata Beruházási döntések folyamata ♦ Tőkeköltségvetés- a pénzáramok meghatározása ♦ Megfelelő módszer kiválasztása a pénzáramok értékeléséhez.
BME Üzleti gazdaságtan konzultáció - szigorlat Andor György.
Üzleti gazdaságtan Andor György.
Vállalati pénzügyek II.
Pénzügy szigorlat Üzleti gazdaságtan
C_16.00 táblák Magyar Nemzeti Bank Kulics Nikolett április 27.
Előadás másolata:

Biztosítástechnikai tartalékok értékelésével kapcsolatos kérdések 2006.01.31 Szolvencia II: QIS2 Biztosítástechnikai tartalékok értékelésével kapcsolatos kérdések Diószeghy Zoltán 2006. április 25.

Megbízhatósági szinten alapuló értékelés 2006.01.31 Alapelvek Ahol a kockázatoknak megfelelő fedezet áll rendelkezésre, ott a piacival konzisztens értékelés (pl. pénzügyi kockázatok) Az egyéb kockázatokra legjobb becslés (best estimate, BE) + kockázati pótlék (risk margin, RM) jellegű megközelítés Bruttó és nettó értékeket is ki kell számolni Legjobb becslés (egyedi szerződések alapján) Definíció: A jövőbeli pénzáramlások jelenértéke, ahol a pénzáramlásokat realisztikus, a várható tendenciákat is figyelembe vevő módon meghatározni. Diszkontálás: kockázatmentes hozamgörbével Időpont: 2004. december 31. vagy 2005. december 31.

Megbízhatósági szinten alapuló értékelés 2006.01.31 Élet ág Figyelembe veendő kockázatok: halandósági ráta, morbiditási ráta, túlélés, visszavásárlási arány, opcióválasztási arány, költségfeltevések Többlethozam visszajuttatás figyelembe vétele: garantált, jogszabályok által előírt, diszkrecionális Unit-linked szerződések értékelése: A főszabálynak megfelelően kell végrehajtani Nem-élet ág Kétféle tartalékfajta Kockázati pótlék (homogén kockázati csoportok alapján) Definíció: 75%-os megbízhatósági szinten számított érték és a legjobb becslés különbsége Kiegészítés: Standard szórás felét külön meg kell adni (szegmensenként) Kártartalék (IBNS) Díjtartalék (CBNI) Bejelentett károk tartaléka (RBNS) Meg nem szolgált díjak tartaléka Le nem járt kockázatok tartaléka IBNR tartalék

Megbízhatósági szinten alapuló értékelés 2006.01.31 Szegmentálás Aggregált értékek: Élet-, egészség-, nem-életbiztosítások technikai tartalékai Kiegészítő információk: Nem-élet ág: Diszkontálás nélküli tartalékérték megadása Élet ág: A teljes portfolió aggregált visszavásárlási értékének megadása Nem-élet ág: A számviteli irányelvnek megfelelően Élet ág: Ad-hoc csoportosítás Baleset és betegség Jármű felelősség Jármű casco Szállítmány Tűz és vagyon Általános felelősség Hitel és kezesség Jogvédelem Segítségnyújtás Egyéb nem-élet Viszontbiztosítás Nyereségrészesedéses szerződések A szerződő által viselt befektetési kockázatú szerződések Nyereségrészesedés nélküli egyéb szerződések (kivéve az egészségbiztosításokat)

Megbízhatósági szinten alapuló értékelés 99% TVaR SCR Eredmény 75% Várható érték 75% Kockázati pótlék Várható érték Kárkifizetés 0. év Legjobb becslés 1. év

Tőkeköltségen alapuló értékelés 2006.01.31 Svájci Szolvencia Teszt (SST) Definíció: Az SST által előírt, tőkeköltségen (Cost fo Capital, CoC) alapuló kockázati pótlékot (CoCM) a biztosító kötelezettségeinek kifuttatásához szükséges (a jogszabályok által előírt) tőke tartásának tulajdonos számára felmerülő költségei alapján kell számítani. Legjobb becslés: Megegyezik a megbízhatósági szinten alapuló módszerrel Szegmentálás: Megegyezik a megbízhatósági szinten alapuló módszerrel Módszertan SCR kiszámítása minden egyes évre a következő év végétől (t=1) kezdve az állomány teljes kifutásának időpontjáig A tőkeszükségletek jelenértékének kiszámítása a kockázatmentes hozamgörbe felhasználásával A jelenértékek összegzése Beszorzás a tőkeköltséggel (SST: CoC=6%) Képletszerűen:

Tőkeköltségen alapuló értékelés 2006.01.31 Feltételezések Csak a meglévő állomány kifuttatása, azaz új szerzések nem történnek Diverzifikációs hatások csak a meglévő állományon belül vannak Eszközoldal átrendezésével (optimális replikáló portfolió kialakításával) a piaci és a hitelkockázat minimalizálása Egyszerűsítési lehetőségek Teljes SCR számítás helyett az SCR kifutásának becslése Minden kockázati kategóriára meghatározni az azt vezérlő alapmennyiséget (pl. tartalék, biztosítási összeg, kockázatnak kitett összeg). Ez esetleg terméktípusonként is eltérhet. Az alapmennyiség kifutásának modellezése Az egyes évekre az SCR meghatározása az alapmennyiség arányában (változatlan arányt feltételezve) Aggregálás a standard SCR korrelációs tábláinak megfelelően A megkülönböztetett kockázati kategóriák és terméktípusok csökkentésével a számítási és modellezési teher további csökkentése

Tőkeköltségen alapuló értékelés ·CoC (6%) ·d1 ·d2 Kockázati pótlék ·d3 SCR Kárkifizetés Legjobb becslés 0. év 1. év 2. év 3. év

Tőkeköltségen alapuló értékelés 2006.01.31 Számolási mintapélda Paraméterek: Hozamráta=4% (egyenes) CoC=6% Év 1 2 3 4 5 6 7 8 Tartalék (legjobb becslés) 100 70 50 35 25 20 15 10 SCR (Szolvencia II) 14 Diszkontfaktor 1,00 0,96 0,92 0,89 0,85 0,82 0,79 0,76 0,73 Diszkontált SCR 20,0 13,5 9,2 6,2 4,3 3,3 2,4 1,5 0,7 Jelenérték 36,5 Tőkeköltség alapú pótlék 2,19

Tőkeköltségen alapuló értékelés 2006.01.31 Alternatív tőkeköltségen alapuló értékelés Alapelemek Piaci szereplők (CEA, CRO Fórum) által kidolgozott módszertan Nagy vonalakban megegyezik az SST modellel A QIS2 során kiegészítő információként opcionálisan ezzel a módszerrel is kiszámítható a tartalékok értéke Eltérések az SST módszertantól Az SCR (illetve az azt vezérlő alapmennyiség) kifutása tovább egyszerűsíthető: A pénzáramlások explicit előrejelzése helyett az átlagos futamidő függvényében meghatározott faktoralapú modell Az eszközoldal átrendezése azonnal megtörténik (likviditást figyelmen kívül hagyja) A tőkeköltség 6% helyett 4%

Megbízhatósági szinten alapuló értékelés Összegzés 2006.01.31 Megbízhatósági szinten alapuló értékelés Tőkeköltségen alapuló értékelés RMperc SCRperc Legjobb becslés QIS2 SCRCoC CoCM

2006.01.31 Köszönöm a figyelmet!