A szóképek (trópusok) és alakzatok rendszere
Az alakzatok esetében az eredeti értelemben használt szavak „természetes” sorrendje és/vagy összetétele változik meg, s ebből a változásból adódik a stilisztikai hatás. A trópusoknak a „természetes”, eredeti és elsődleges jelentésüktől eltérő értelemben használt szavakat nevezzük — itt ez a stilisztikai hatás forrása. Tehát: az alakzatok a szóalakok és a szintaktikai sémák, a trópusok pedig a jelentések szintjén jönnek létre és érvényesülnek.
Az alakzatoknak és a trópusoknak ezt az elkülönítését először a hellenisztikus retorika alkalmazta — s ez a felosztási alapelv alapjában véve mind a mai napig elfogadott. Egyes stíluseszközök (pl. irónia) besorolása vitatott: egyesek az alakzatok, mások a trópusok közé sorolják.
Az alakzat (gör. : ‘schema’=‘testtartás’; lat Az alakzat (gör.: ‘schema’=‘testtartás’; lat.: ‘figura=‘alak’’) a klasszikus retorika egyik alapfogalma: a szó hangalakját vagy/és jelentését, a mondatot, a mondatnál nagyobb gondolati egységeket az expresszivitás (kifejező erő) érdekében átalakító eljárás eredménye. Ennek során az eredeti értelmükben használt szavak természetes sorrendje és összetétele változik meg.
Alakzatok: (Szikszainé Nagy Irma: Stilisztika c. könyvének felosztása)
Trópusok (szóképek): Trópusoknak a „természetes” eredeti és elsődleges jelentésüktől eltérő értelemben használt szavakat nevezzük.
A trópusok fajtái:
A SZÓKÉPEK ÖSSZEFÜGGÉSEI
Pisti olyan, mint egy gyorsulni készülő csiga.
Pisti gyorsulni készülő csiga.
A két összeráncolt szemöldök megpróbálta megoldani a matekfeladatot.
A nagykockás ing merengve állt a tábla előtt.
Olyan volt az eső, mint egy zokogó kisgyerek.
Olyan ez a zene, mint az áthatolhatatlan fekete.
hideg kékség
fekete zene
Az eső zokogó kisgyerek.