Az FSZ képzés és az új OKJ valamint a tervezett törvénymódosítások Bánhidyné Dr. Szlovák Éva PhD. felnőttképzési igazgató .: Budapesti Műszaki Főiskola

 Az új modulrendszerű szakképzési szerkezet elősegíti az FSZ képzések rugalmasabb illeszkedését az OKJ-ba.  Az FSZ programok átmenetet képeznek a hagyományos szakképesítések és a felsőoktatás között.  A modularitás és a kompetencia elv érvényesítése megkönnyíti a korábbi tanulmányok és a munkatapasztalat beszámítását az FSZ képzésben. Az FSZ képzések illeszkedése az Országos Képzési Jegyzékbe

 Problémát jelentett az OKJ –s szakmacsoportos (21) szakmastruktúra és a felsőoktatási BSc. alapszakok(102) rendszerének különbözősége, amelyek között hidat kell, hogy képviseljen az FSZ.  A korábban megindult – egységesen koncepcionált - OKJ-s fejlesztésekbe csak az utolsó szakaszban kerültek be az FSZ képzések, ahol az alap szakképesítések száma, mintegy 1/3-ára csökkent.  Különösen hátrányos helyzetbe került a műszaki terület, ahol a mérnökasszisztens alapképesítés 13 elágazást foglal magába; több szakmacsoporthoz és tucatnyi BSc. alapszakhoz kapcsolódóan. Nehézségek az FSZ szakképesítések rendszerének kialakításában

ALAP szakképesítésELÁGAZÁS Mérnökasszisztens Energetikai mérnökasszisztens Építettkörnyezetmérnök-asszisztens Faipari terméktervező Faipari termelésszervező Gépipari mérnökasszisztens Hálózati informatikus Kohómérnök asszisztens Könnyűipari mérnökasszisztens Mechatronikai mérnökasszisztens Műszaki informatikai mérnökasszisztens Vegyész mérnökasszisztens Vegyipari gépészmérnök-asszisztens Villamosmérnök-asszisztens19

 A Mérnökasszisztens szakképesítés 13 elágazásával – tartalmi sajátosságaitól és szakmacsoportos kapcsolódásaitól elszakítva - az Egyéb szolgáltatások szakmacsoportba került besorolásra.  A szakképesítés tanulmányi terület szerinti besorolása: 810- személyi szolgáltatások (általános programok) szakmailag ugyancsak indokolatlan.

 Az FSZ szakok munkaerő-piaci elemzése nem volt teljes-körű.  Az FSZ képesítések körének meghatározásánál időbeli és egyeztetési nehézségek (aránytalanságok – lásd mérnökasszisztens)  A szerkezeti, módszertani fejlesztési stratégia, a szakmák számának korlátozása, továbbá az idő-tényező nem tette lehetővé olyan új FSZ struktúra kialakítását, amely a gazdaság valódi igényeihez igazodik. 24 FSZ alap-szakképesítés- 59 elágazással

KövetelménymodulKompetenciaprofil Kreditbeszámítás Kreditbeszámítás Az FSZ képzések szakmai program-kidolgozása KÉPZÉSI PROGRAM CÉLTananyagmodulok Tanulói munkaforma FELADATOK TULAJDONSÁGOK BSc. Szakmai és Vizsgakövetelmények OKJ szerinti program és vizsga Képesítési és kimeneti követelmények  Az SZVK-ák illesztése a felsőoktatási alapszakok képzési és kimeneti követelményeihez (KKK). (Önmagában a Bologna rendszerben az alapszakok munkaerő-piaci relevanciája megkérdőjelezhető.) Megnő a szakirányú továbbképzések és az FSZ súlya.

 A vizsgakövetelmények megtervezése – szintén a fejlesztési keret/korlát miatt sematikus, nem veszi minden esetben tekintetbe a kettős célrendszert (felsőoktatási kapcsolódás, munkaerő piaci igény).  A hatályos rendeletek szerint a szakképzési program kidolgozás a felsőoktatási intézmények jogkörébe tartozik. Szükséges lenne, mind az erőforrások jobb kihasználása, de főként a képzési programok harmonizációja és kölcsönös elismertetése érdekében az egyeztetett programkidolgozás. Csak ez biztosíthatja a min. 30, max. 60 kredit beszámítását a BSC. alapképzési programokba.  A kevésbé munkaerő-piac orientált BSc. alapképzésekkel szemben az FSZ a munkaerő-piacon eladható, teljes értékű felsőfokú képzettséget kell, hogy nyújtson - vagyis hiánypótló lehet.

 Az FSZ képesítés az egyetlen 5.5. szintű képesítés az OKJ-ban.  A kamarai és a gazdasági igényekkel összhangban – az FSZ szakképzési programokba bekerült a a munka világához kapcsolódó 12 hetes külső szakmai gyakorlat. Hallgatói szerződés bevezetése a felsőfokú szakképzésben,  Hallgatói szerződés bevezetése a felsőfokú szakképzésben,  márciusában az FSZ Kollégium szervezésében az NSZFI 3 napos, kihelyezett felkészítő kurzust tartott a felsőoktatási szakemberek számára (egységes központi programkidolgozás). Szakmai szervezetek szerepe a felsőfokú szakképesítések harmonizációjában

A további fejlesztő munka legfontosabb kérdései  Hogyan alkossunk szakmai programot? (együttműködés)  Milyen forrásból fejlesszünk?  Hogyan tanuljuk meg az új képzési-program fejlesztést? – tanárok, oktatók (NSZFI - FSZ Egyesület)  A módszertani innovációk bevezetése (pl. tanár-továbbképzési programok, FSZ tanári szakirányú továbbképzés)  Az új vizsgarendszerre történő felkészítés (OKJ, modul) Köszönöm megtisztelő figyelmüket!