Bekő Éva Eötvös Loránd Tudományegyetem Elérhetőségem:
Legyőzhető-e a győzedelmes argumentum? Diodórosz Kronosz a modalitásokról és elméletének jelentősége
A dolgozat fő kérdései Hogyan lehet megkülönböztetni a meg nem valósuló lehetőségeket a lehetetlenségektől? Léteznek-e egyáltalán meg nem valósuló lehetőségek? Mi lehetséges?
Arisztotelész és Diodórosz Kronosz vitája Arisztotelész: léteznek olyan potencialitások is, amelyek soha nem valósulnak meg, azaz soha nem válnak aktualitássá. Diodórosz Kronosz: kizárólag az lehetséges, ami a jelenben vagy a jövőben megvalósul, vagyis meg nem valósuló potencialitások nem léteznek.
A győzedelmes argumentum 1)A múltra vonatkozó minden igaz kijelentés szükségszerű. 2)A lehetséges kijelentésből logikailag nem következik a lehetetlen kijelentés. 3)Az a kijelentés, amely nem igaz és nem is lesz igaz, még lehetséges.
Az érvelés bemutatása A marathóni csata előtt lehetségesnek tűnik mindkét kijelentés: „A marathóni csatát a görögök nyerik meg.” „A marathóni csatát a perzsák nyerik meg.” A csata után már nem fejez ki lehetségességet az a kijelentés, hogy „A marathóni csatát a perzsák nyerik meg.” Ha azt feltételezzük, hogy az is lehetséges, ami nem valósul meg, ellentmondásba ütközünk.
Diodórosz céljai a győzedelmes argumentummal Konkrét meghatározást ad arra, hogy mit tekinthetünk lehetségesnek A modalitás-definíciók alátámasztása A már korábban elkezdődött Arisztotelész és a megaraiak között folyó vita következő lépése: milyen időpontokban lehetséges valaminek a megvalósulása?
Diodórosz modalitás-definíciói Egy propozíció: a)Lehetséges, ha igaz, vagy igaz lesz: „a drámaíró versenyt Agathón nyeri meg”, „nappal van”. b)Lehetetlen, ha hamis, és nem is lesz igaz: „Szókratész vízbe fullad.” c)Szükségszerű, ha igaz és soha nem lesz hamis: „Cornelius Scipio meghódítja Karthágót.” d)Nem szükségszerű, ha hamis, vagy hamis lesz: „telihold van.”
Konklúzió Diodórosz a modalitás-definíciókkal világos választ ad arra, hogy mi lehetséges és mi lehetetlen. Ezáltal nem esünk bele abba a hibába, hogy lehetségesnek tartunk valamit, ami valójában lehetetlen. Ami kérdéses: a propozíciók igazságértéke és a logika törvényei vonatkoztathatók-e bármi módon a világ eseményeire?
Köszönöm a figyelmet! Bekő Éva, Eötvös Loránd Tudományegyetem Elérhetőség: