Az európai szociális modell esélyei és a fenntartható fejlődés Dr. Kincses Gyula ESzCsM 1/22

A XXI. század társadalmainak jellemző alaptendenciái Az élettartam meghosszabbodása, ezzel a társadalom korfájának átalakulása; a társadalom elöregedése, a gazdaságilag aktívak és passzívak arányának eltolódása Az egyes betegségek élettel összeegyeztethetővé tétele, ezzel a betegséggel, a fogyatékkal élők arányának növekedése; Nő az igény a fogyatékossággal élők élet-minőségének javítása iránt; Az orvostudomány, orvostechnika további ugrásszerű fejlődése várható (gén- és egyéb biotechnológiák). 2/22

Közös gondok Az egészségügy tendenciái (EU szabályozás) a technológiai fejlődés, a jó prevenció, életmód fejlődése, környezeti káros hatások csökkenése miatt javítják az életminőséget, de növelik a költségeket. Növekvő gazdasági – társadalmi polarizáció, nem csökkennek az egyenlőtlenségek. A nemzeti szabályozásban hagyott jóléti rendszerek nem képesek követni a személyek és szolgáltatások szabad áramlását. 3/22

A korösszetétel várható változása az EU államokban Forrás: EUROSTAT és ILO 4/22

Közös alapelvek A szociális szféra működése alapvetően a társadalmi gondoskodáson alapul, és ez aláhúzza az egyes államok felelősségét, szükségessé teszi a közösségi szabályozás kiterjesztését erre a területre is (először ajánlások, Open Forum, stb.) aláhúzza a közfinanszírozás elsődlegességének fenntartását a jóléti rendszerek finanszírozásában. A rendszerek alapvető célja az életminőség, az igazságosság és a méltányosság javítása. A gyógyítás és a pénzbeni ellátások biztosítása mellett felértékelődik az ápolás, a gondoskodás kérdése. A szűkös források szükségessé teszik a hatékonyság fogalmának felértékelését. 5/22

A (volt kelet-európai) csatlakozó országok probléma-többletei Alacsony GDP/capita. Igen rossz egészségi állapot. A korstruktúra átalakulásából fakadó problémák most kezdenek élesedni, rapidabban törnek az országokra. (A gyermekszám már alacsony, de az elöregedés csak ezután következik be a halandósági viszonyok javulása miatt.) EU mércével mérve a létminimumot, a társadalmak jelentős tömegei szegények, és a szegénység tartósan kódolt a kulturális különbségek miatt. Az örökölt tradíciók miatt túlzottak a szociális elvárások, alacsony az öngondoskodás-kultúrája. 6/22

Népmozgalmi adatok ezer lakosra számítva forrás: demográfiai évkönyv 7/22

Népmozgalmi adatok ezer lakosra számítva *előzetes számítás a 2001 első 10 hó adatai alapján forrás: KSH STADAT 8/22

Az egészségügyi ellátás alap-problémája a gazdaság növekedése -a kialakult hozzáférési egyenlőség mellett- nem képes fedezni az egészségügy műszaki- tudományos fejlődésének költségigényét oka: a tudomány és a technika fejlődése exponenciális, a gazdaságé jó esetben lineáris következmény: “a technikailag lehetséges  gazdaságilag megengedhető” konfliktusa 9/22

Az egészségügyi költségnövekedés okai Az átlagos élettartam növekedése, a korösszetétel változása, a fogyatékkal, tartós egészség-károsodással élők arányának növekedése (a szükséglet növekedése); Az egészség felértékelődése, a szociális biztonság növekedése, az ellátási igények kiszélesedése (az igények növekedése); Az orvostudomány és az orvostechnika fejlődése (a gyógyítási lehetőségek növekedése); Az egészségügyi technológiák fejlődése nem vált ki élőmunkát, tehát a technológiai fejlődés itt kizárólag költségnövelő. 10/22

A jóléti rendszerek alapvető kihívása A feladat nem egyszerű: Hogyan lehet megoldani a fenntarthatóság, igazságosság, és a minőség, a technikai fejlődés követhetőségének biztosíthatóságát. 11/22

Az egészségügyi ellátás dimenziói Finanszírozhatóság (fenntarthatóság) Hozzáférés (equity) Minőség/ innovatibilitás a tengelyek 12/22 Jávor A. munkájának felhasználásával

Az eü. ellátás vektorainak egyensúlya II. Finanszírozhatóság Hozzáférés (equity) Minőség/ innovatibilitás Az egyensúlyi helyzet 13/22 Jávor A. munkájának felhasználásával

Az eü. ellátás vektorainak egyensúlya III. Finanszírozhatóság Hozzáférés (equity) Minőség/ innovatibilitás A maximalizmus hatása I. 14/22 Jávor A. munkájának felhasználásával

Az eü. ellátás vektorainak egyensúlya IV. Finanszírozhatóság Hozzáférés (equity) Minőség/ innovatibilitás A maximalizmus hatása III. 15/22 Jávor A. munkájának felhasználásával

Az eü. ellátás vektorainak egyensúlya V. Finanszírozhatóság Hozzáférés (equity) Minőség/ innovatibilitás A maximalizmus hatása IV. 16/22 Jávor A. munkájának felhasználásával

Az egészségügyi rendszerek jellemzői az EU országokban Az egészségügyi rendszerek a történeti okok miatt az EU tagállamok között igen nagy variabilitást mutatnak, és még főcsoportok szintjén is nehezen kategorizálhatók. Ugyanígy nagy a különbség a szolgáltatások megtérítési rendszerében is, és nincs (közelítőleg) egységes árrendszer. Igen nagyok a ráfordítási különbségek. A nyugdíjrendszernél kitalált megoldás az egészségügyben nem működik, így a jelen helyzet nagyban nehezíti a szolgáltatások és a személyek szabad áramlását, azaz az alapelvekkel ellentétes! 17/22

Az egészségügyi köz-kiadások a GDP%-ban 18/22

Szükségszerű változások A jóléti, közszolgáltatási rendszerek nem követték a társadalmi – demográfiai – szakmai környezet változásait. El kell dönteni, hogy az alapelveinkhez, eszméinkhez, vagy a szokásainkhoz, szerzett jogainkhoz ragaszkodunk. Szükséges változások: az öngondoskodás felértékelődése az előtakarékosság megerősödése a kizárólag felosztó-kirovó rendszerekkel szemben. 19/22

A társadalmi gondoskodás átértékelődése A társadalmi gondoskodás felértékelődő érték, de új megközelítéseket igényel a szolidaritás változatlan szükségessége mellett megjelenik a szubszidiaritás, egyenlőség helyett igazságosságra, esélyegyenlőségre épít, a közellátás jelleget a közszolgáltatás és az asszisztált öngondoskodás váltja fel. Új elemek az előtakarékosság intézményeinek erősítése, a szociális és egészségügyi gondoskodás integrálása , az egészségügyi magánfinanszírozás szervezett átalakítása. 20/22

Összefoglalás I. A jóléti rendszerek egységesítése, közös átalakítása az EU belső kohéziójának motorja lehet. Az átalakításban az igazságosság és a hatékonyság együttes szempontjait kell szem előtt tartani. A szociális rendszerek közös problémája a finanszírozhatóság, a fenntarthatóság, amely csak a hatékonyság javításával és az öngondoskodás (előtakarékosság) megerősítésével érhető el. A társadalmi gondoskodást és az öngondoskodást nem szabad szembeállítani, hanem együttműködő, szinergista rendszert kell kialakítani. 21/22

Összefoglalás II. A fentiek érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani: az egészségügy szolgáltatási és finanszírozási rendszereinek egységesítésére, az átjárhatóság biztosítására, a rendszerek átalakítására, az öngondoskodási elemek (előtakarékosság) rendszerbe állítására (nemcsak a nyugdíj esetében !!!), az ápolás kérdéseinek megoldására szervezett, vegyes finanszírozású rendszerekben, a szegénység leküzdésére, elsősorban a most csatlakozó államokban komplex közösségi támogatási programok indításával. 22/22