A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE Dr. Sinkó Eszter ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE Dr. Sinkó Eszter

Az EKNY kialakításának okai I. a meglévő nyilvántartások zömükben eltérő technológiával készültek, fragmentáltan működnek, azaz nem kapcsolhatóak össze; nemegyszer csupán papíron léteznek, elektronikus hozzáférésük nem biztosított; ráadásul ezek a nyilvántartások nem teljes körűek, nem bírnak hitelt érdemlő megbízhatósággal a szükséges adatok tekintetében, többségük nem felel meg a közhitelesség – feltételezett – kritériumainak.

Az EKNY kialakításának okai II. e nyilvántartások mind az információtartalom, mind az információkezelés szempontjából szűk keresztmetszetet jelentenek, akadályozva a közigazgatásban dolgozókat, vezető tisztségviselőket, döntéshozókat a kontrollálható keretek közötti működtetésben, de ugyanígy a szolgáltatókat, kutatókat valamint az állampolgárokat, hogy az igényelt ágazati alapinformációkhoz hozzájuthassanak. a nyilvántartások egységes szempontokat valló, egységes elvárást érvényesítő felügyelete, kontrollja nem megoldott.

Mérföldkövek (elvégzendő feladatok) A közhitelesség egészségügyi előzetes definíciójának elkészítése; A közhiteles nyilvántartást igénylő témakörök listája munkahipotézisként való meghatározása; Az elsődleges adatgyűjtők köre munkahipotézisszerű meghatározása; Intézetek egységes kérdőívének összeállítása; Jogi és szakmai egyeztetés a munkahipotézis tárgyában; Interjúk a szervezetekkel; Javaslattétel a közhiteles nyilvántartások körébe vonandó adatokra; Harmonizált adatkörök leírása; Az EKNy Központ létrehozásának szervezetfejlesztési javaslata.

Az EKNY kialakítását megelőző tevékenységek I. A közhitelesség kritériumrendszere megalkotása, annak elfogadása A soron következő feladat a közhiteles nyilvántartások területeinek definiálása és erről konszenzus kialakítása A fogalmi kritériumok alapján közhitelesként azonosítható nyilvántartások felmérése, regisztrációja

Az EKNY kialakítását megelőző tevékenységek II. A közhitelesség kritériumaitól való eltérés nyilvántartások szerinti feltárása Ki kell választani a közhitelességet biztosító egyetlen szervezetet Egyértelmű, végrehajtható, valamint számonkérhető, a közhitelesség kritériumainak megfelelő jogszabályi környezet megteremtése, a meglévő jogszabályi kötelezettségek pontosítása

Az EKNY kialakítását megelőző tevékenységek III. A közhitelesség elfogadott definíciójának megfelelő nyilvántartások kialakítása - ez a nyilvántartások egy részének adott esetben szakmai, adminisztrációs valamint informatikai szempontú korrekcióját jelenti. Ezzel egyidejűleg, egyes témákban integrált közhiteles adatmodellek kialakítása válik szükségessé, s ez kiterjedt szakmai egyeztetéseket és egyezségeket kíván. Az Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások kialakítására, felügyeletére vonatkozó szakmai, jogi, szervezeti megoldási javaslat elkészítése, annak elfogadása Az EKNY informatikai megoldására javaslat elkészítése, elfogadása.

Az egészségügyi közhitelesség fogalmi kritériumrendszere kötelező adatszolgáltatáson, adatbejelentésen alapul az adatgyűjtés. jogszabály írja elő az adatok kezelését, nyilvántartását. jogszabály által meghatározott módon lehet módosítani a nyilvántartott adatokat. jogszabály által felhatalmazott szervezet végzi a nyilvántartás vezetését. államigazgatási jogosultsággal bíró szervezet által - akár közzététel útján -hitelesített információt tartalmaz. joghatással, jogkövetkezménnyel jár a nyilvántartás azokra vonatkozóan, amikre/akikre érvényes. a nyilvántartás közérdeket szolgál, azaz állampolgároknak, szolgáltatóknak, finanszírozóknak, irányító szervezeteknek az egészségügy működésével kapcsolatos alapvető igényeit ki kell tudnia szolgálni.

Az egészségügyi közhitelesség fogalmi kritériumrendszere II. logikailag egységes (integrált) adatmodellen alapul a nyilvántartás. vagy: egy adott közhiteles nyilvántartás összes kötelezett felhasználója egyetért abban, hogy az adott nyilvántartás az adott információk körére vonatkozóan teljes. (A 'vagy' szócska értelmezése: a 8. kritérium teljesülése esetén tulajdonképpen a 9. kritériumra már nincs szükség. Amennyiben a helyzet nem értelmezhető ekként - márpedig jelenleg nincs olyan adatbázis, amely megfelelne ennek a kritériumnak -, így szükség mutatkozik ez utóbbi kiegészítő/helyettesítő megfogalmazásra is.) E két szempont eredménye, hogy minden közhiteles nyilvántartásból csupán egy van. nem csak a közhiteles nyilvántartásokra vonatkozó alapkritérium, de most is hangsúlyozni szükséges, hogy a közhiteles nyilvántartások sem írhatnak felül személyes adatok védelmét szolgáló jogszabályt.

Klasszikus közhiteles nyilvántartások az orvos-, fogorvostörzs, a gyógyszerészek nyilvántartása a klinikai szakpszichológusok nyilvántartása a szakdolgozók nyilvántartása a szolgáltatói adattörzs a gyógyszer adattörzs a TAJ adatbázis az orvostechnikai eszközök, gyógyászati segédeszközök állományai a digitális aláírások jegyzéke az Országos Transzplantációs Nyilvántartás

Preklasszikus közhiteles nyilvántartások A különböző szakmai kódrendszerek: BNO törzs; OENO törzs; FNO törzs; HBCS törzs. A különböző finanszírozási, besorolási algoritmusok: Fekvőbetegellátás - aktív (HBCS); Fekvőbetegellátás - krónikus (KBCS); Járóbeteg szakellátás (WHO=OENO), Fogászati ellátás.

Közhiteles nyilvántartások csoportjai Jelenleg létező adatbázisok Jelenleg nem létező, újonnan létrehozandó adatbázisok 1. A kritériumoknak 'megfelelő' közhiteles nyilvántartás: Gyógyszer alaptörzs állomány (törzskönyvezett gyógyszerek) Szakmai kódrendszerek papír alapú kiadványai Transzplantációs nyilvántartás 1. Engedélyezett eljárások, beavatkozások 2. A kritériumok alapján 'csaknem' közhiteles nyilvántartás: Humánerőforrásokat tartalmazó nyilvántartások (orvos, fogorvos, gyógyszerész, klinikai szakpszichológus, egészségügyi szakdolgozó) Szolgáltatók nyilvántartása 3. 'Vitatható besorolású' közhiteles nyilvántartás: TAJ nyilvántartás Finanszírozási, besorolási algoritmusok 4. 'Koncepcionális keretek' felülvizsgálatát igénylő nyilvántartás: Engedélyezett orvostechnikai eszközök, gyógyászati segédeszközök

A feladatok ütemezése Az EKNY megvalósításának ütemezése 'Megfelelően' közhiteles nyilvántartások 'Csaknem' és 'Vitatható besorolású' közhiteles nyilvántartások 'Koncepcionális' és 'Létrehozandó' nyilvántartások Első ütem (2004. október - 2004. december) A tanulmány megállapításainak véleményezése, állásfoglalások kialakítása, a IX. fejezet 2. pontja alapján részletezett sorrendben Második ütem (2005. január - 2005. június) Gyógyszer alaptörzs - tükrözés OTNY - webes lekérdezés előkészítése Szakmai kódkönyvek - elektronikus változat elkészítése Szakértői egyeztetések a a.) 'Szolgáltatói', b.) 'Humánerőforrás' adatbázisok c.) 'Finanszírozási algoritmusok' esetében 'TAJ' esetében az elektronikus lekérdezés EKNY-en keresztüli megteremtése Az OEP munkabizottság végleges állásfoglalásának elkészítése az orvostechnikai eszközök, gyógy. segédeszköz témájában – OEP, ESzCsM és EKH közreműködőkkel Tanulmány elkészítése az engedélyezett beavatkozások témájában.

Az EKNY megvalósításának ütemezése 'Megfelelően' közhiteles nyilvántartások 'Csaknem' és 'Vitatható besorolású' közhiteles nyilvántartások 'Koncepcionális' és 'Létrehozandó' nyilvántartások Harmadik ütem (2005. június- 2005. december) 4. Integrált gyógyszer-törzs (K-NET) – feltöltése, tükrözés az EKNY-ben 5.OTNY - webes lekérdezés az EKNY-en keresztül 6. Szakmai kódkönyvek - elektronikus változat az EKNY-ben 3. Integrált a.) 'Szolgáltatói', b.) 'Humánerőforrás' adatbázisok létrehozatala 3. Nyílt szakmai fórumokon vita az orvostechnikai eszközökről. 4. Szakértői workshopok az engedélyezett beavatkozások témájában. 5. Nyílt szakmai vita az engedélyezett beavatkozások témájában. Negyedik ütem (2006. január - 2006. június) 4. Integrált adatbázisok – tükrözés az EKNY-be 6. Új jogszabály megalkotása mind az engedélyezett eszközökről, mind az engedélyezett beavatkozások-ról 7. Adatbázis fejlesztések a két témában