Fekvőbeteg adatbázis szervezés GyógyinfokPirisa Levente.

Az előadások a következő témára: "Fekvőbeteg adatbázis szervezés GyógyinfokPirisa Levente."— Előadás másolata:

1 Fekvőbeteg adatbázis szervezés GyógyinfokPirisa Levente

2 A fekvőbeteg adatgyűjtés jellemzői Többcélú: finanszírozási alapadatok és statisztikai adatok előállítása Széleskörű: 180 kórház részletes fekvőbeteg jelentése Nagy adattömeg: 2,5 millió rekord/év Rendszeres: havi jelentések

3 A felhasználási területek Finanszírozás Nemzeti statisztikák Nemzetközi jelentések Kutatások (egyedi adatkérések) Elemzések, egészségügyi tervezés Egészségpolitika Nagyszámú, különböző, összetett adatkérést kell rövid válaszidővel kiszolgálni.

4 A felhasználás buktatói Fogalmi zavarok a felhasználó és a kiszolgáló részéről - mi a kórházi eset, mi a beteg, stb. - mennyi? mi mennyi? Hiányos, vagy érvénytelen adatmezők A kódrendszerek gyakori változása Visszamenőleges adatkorrekciók (a finanszírozás miatt)

5 A fejlesztés alapelvei Csak tiszta fogalmi alapokra lehet építeni. Az adatokat validálni kell. Lehetnek bizonytalan adatok, de tudjuk, hogy melyek azok, és kb. mekkora hibájuk van. Meg kell őrizni a kódrendszerek időbeliségét. Ugyanazt a kódot nem használjuk fel többször, minden kódról tudjuk, hogy melyik időszakban mit jelentett. Csak lezárt adatokból kérdezünk le, kijelöljük a visszamenőleges korrekció időkorlátját. Segítjük az adatok többféle szempontból történő vizsgálatát (finanszírozási, statisztikai szempontok).

6 Fejlesztési platform Oracle SQL –szabványos –megbízható –beépíthető az alkalmazás logika –relációs adatbázis Lekérdezést segítő egyedi gépes szoftver Internetes lekérdező felület

7 A megvalósítás lépései 1. Megfigyelt objektumok meghatározása, definiálása: a)személy b)osztályos eset c)kórházi eset d)finanszírozási eset e)diagnózis f)beavatkozás

8 A megvalósítás lépései Példa definícióra Személy: Egy adott személy, aki akár betegként, akár egészséges személyként az egészségügyi ellátásban megjelent (függetlenül attól, hogy hol és hányszor). Lehet egészséges kísérő személy, szűrésen résztvevő egészséges személy, ápolt beteg, gondozott, sőt akár halott is (boncolás). Az egészségügyben sokféleképpen értelmezik, ezért fontos a definíció.

9 A megvalósítás lépései 2. Objektumok közötti kapcsolatok vizsgálata: finanszírozási eset betegdiagnózis kórházi esetosztályos eset beavatkozás

10 A megvalósítás lépései 3. Az objektumok tulajdonságainak megállapítása (minimális, és legkisebb redundancia) Pl. diagnózis tulajdonságai: típus BNO kód oldaliság

11 A megvalósítás lépései 4. Egyéb adattáblák leírása, feltöltése Kódszótárok: két feladatuk van 1. a kódok szöveges értelmezése 2. idegen kulcs referenciaként meghatározzák a használható kódok halmazát Szerkezetük egységesen kód + név alakú. Tartalmaznak minden (aktuálisan vagy valamikor felhasználható kódot. A bennük tárolt kódok egyediek. Pl. oldaliság 'S‘ = bal oldal 'D‘ = jobb oldal 'U‘ = mindkét oldal üres = nem jellemző

12 A megvalósítás lépései 5. Kódtörzsek kialakítása, gondozása (Pl. BNO, OENO) A kódtábla nem „kőbe vésett”, néha változik. A változást követni kell az érvényességi idők nyilvántartásával.

13 A megvalósítás lépései 6. Adatokkal való feltöltés a feltöltés előkészítése (adatkonverzió, előzetes integritás ellenőrzések) betöltés (hibalista az SQL megszorítások megsértéséről) hibák javítása próba lekérdezések, egyeztetés más programok eredményeivel A betöltés teljes folyamatát részletesen dokumentálni kell.

14 A megvalósítás lépései 7. Dokumentációk véglegesítése rendszerdokumentáció (adatbázisterv) felhasználói segédlet (definíciók, objektumok leírása, segítség az összefüggések értelmezéséhez, ajánlás a lekérdezésekhez, példák) 8. Lekérdezést segítő felhasználói programok fejlesztése

15 Köszönöm a figyelmet!