KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA IV.

SZIMBÓLUMOK ???????

Szimbólumok 1. Etimológia, meghatározás Freud – Jung – Goethe – Hankiss 3. Egyetemes és magyar szimbólumok 4. Rítus, mítosz

1. Definíció: ~ két egyenrangú elem egységben való kiteljesedése. Mindig hordoz egy mélyebb jelentést, amely sokszor nem, vagy csak nehezen értelmezhető racionálisan.~ asszociáció Egyik fele az érzékelhető, konkrét elem = jelölő, másik a kevésbé konkretizálható, eszmei elem = jelzett.

~ görög eredetű szümbolon jelentése: melléállítás, összevetés, egybeesés, ráismerési jel ~ kép, jelkép: - köznyelvi (fehér galamb) - költői („Az alkotmány rózsája a tiétek, Töviseit a nép közé vetétek…” Petőfi S.: A nép nevében)

~ lehet politikai, vallási, művészi ihletésű ~ alapulhat : - hasonlóságon (gyűrű) - érintkezésen (lánc)

2. Freud, Jung: szimbólumok = archetípusok; vallásalkotás = szimbólumteremtés Goethe: ‘ a különvált részek egyesüléséből valami harmadik, új, magasabb rendű, valami váratlan jön létre’ A képzőművészet tárgyairól (1797) Hankiss: Nooszféra mint a túlélés záloga

3. Egyetemes szimbólumok : - gender - őselemek Magyar szimbólumok : - világfa - Turul - sárkány

Rítus: „ A vallások előírnak olyan viselkedésformákat, melyek által az emberek kapcsolatot teremthetnek és hatást gyakorolhatnak a természetfeletti erőkre. Azokat a megszervezett viselkedési mintákat, melyeket a szellemi erők befolyásolása céljából jelenítenek meg – rítusoknak nevezzük. A rítusok mindig sztereotípek: a beszéd és a mozgás meghatározott mintáján vagy az események meghatározott sorozatán alapulnak.

A rítusoknak ezenfelül szimbolikusaspektusuk is van… A rítusokhoz tartozik bizonyos eseményeket szimbolizáló tárgyak használata is. Léteznek például jósló, gyógyító, ártó, áldozatot bemutató és ördögűző rítusok. ( Hollós Marida: Bevezetés a kulturális antropológiába. Szimbiózs, 1995/5) Átmeneti. ill. évkör rítusai

Mítosz: A természetfeletti hatalmak (lények és erők) létében való hit a vallásnak csak egy része. A vallásban vannak mítoszok is, amik a természetfeletti hatalmak múltban történt cselekedeteiről, tetteiről szóló beszélt vagy írott történetek. A mítoszok legtöbbször kulturális hősök és természetfeletti hatalmak régi cselekedeteiről szólnak. Néha tartalmazzák a teljes univerzum keletkezésének történetét,

Elbeszélik, hogyan és miért teremtődtek az emberek, állatok, égitestek és természeti jelenségek. A mítoszok megmagyarázzák, hogyan tettek szert az emberek eszközeikre, szokásaikra és hogyan kerültek oda, ahol most élnek. ( Hollós Marida: Bevezetés a kulturális antropológiába )

Köszönöm a figyelmet